Informatikát hallgattak a revizorok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adóhivatal és a BSA (Business Software Alliance) három hónapja kötött együttműködési megállapodást, ami nagy felháborodást keltett a felhasználók, az informatikai szaklapok és a jogvédők körében is.

A megállapodás szövegét ugyanis először személyes adatok miatt titkosították, később azonban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kérésére azok törlésével publikálták. A jogvédő szervezet egyébként az adótitok megsértésének veszélye miatt aggódott, mivel a dokumentum egyik passzusa szerint az adóhatóság az adótitok betartása mellett tájékoztatást nyújt a jogellenes szoftverhasználattal kapcsolatban felmerülő és adójogi ügyekből levonható általános tapasztalatokról. Ez annyit tesz, hogy a hivatal összesített, statisztikai elemzésre alkalmas adatokat bocsáthat a BSA rendelkezésére, mint ahogy azt más esetekben is megteszi például a sajtótájékoztatók alkalmával.

Az együttműködés eredményeiről vagy tapasztalatairól még nem tud beszámolni az APEH, az túl korai lenne, mivel a revizorok képzése még folyamatban van – tájékoztatta lapunkat az adóhivatal sajtóosztálya. Az APEH egyébként saját hatáskörben eljárva most is folytatja a szoftverek számviteli vizsgálatát. Az adóhatóság az adókötelezettség teljesítésének ellenőrzése során a tárgyi eszközök (így a szoftverek) nyilvántartásának vizsgálatakor jogosult ellenőrizni a beszerzés körülményeit, többek közt a szállító valódiságát. Az eszközök üzembehelyezésének vizsgálatakor pedig (ami az értékcsökkenés elszámolása miatt fontos) a revizor nézi, hogy az üzembehelyezés feltételei teljesültek-e, így például a számítógépen megvannak-e a működtetéséhez szükséges szoftverek. A TASZ jogértelmezése szerint egyébként az APEH az adózással kapcsolatba nem hozható hatósági ügyekben nem járhat el, vagyis célzottan illegális szoftverek felkutatására a törvény nem jogosítja fel. Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseiből következik, hogy a revizor az ellenőrzés során a számítógépet is bekapcsoltathatja, de elsősorban iratok alapján tájékozódik.

A vállalkozási tevékenységgel összefüggésbe hozható helyszínt, helyiséget az adóellenőr csak az ügyész előzetes jóváhagyásával vizsgálhatja át, ettől csak akkor lehet eltérni, ha alapos okkal feltehető, hogy az átvizsgálás késedelmes lefolytatása az ellenőrzés céljának meghiúsulását eredményezné. A revizor ilyen esetben a cég eszközeit – például a számítógépet – tárgyi bizonyítási eszközként lefoglalhatja, ha az az adózó jogszabályban előírt nyilvántartásában nem szerepel, a BSA azonban a lefoglalt eszközökkel a törvény szerint semmilyen kapcsolatba nem kerülhet.
Az 1988-ban alapított Business Software Alliance (BSA) – saját meghatározása szerint – a biztonságos és jogtiszta digitális világ érdekében tevékenykedő legjelentősebb világszervezet. A szövetség több mint 60 országban képviseli a világ kereskedelmi szoftveriparát a kormányoknál és a nemzetközi piacon – olvasható a szervezet magyar honlapján.

Forrás: Napi Gazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Nő a családi adókedvezmény, valorizálnak számos adófajtát – itt a 2025-ös adócsomag

Két lépcsőben megduplázódik a családi adókedvezmény, még két évig marad az 5 százalékos újlakás-áfa, több adót valorizál, vagyis az inflációval korrigál a kormány. Ezen túl fordított áfa jön a földgáz-kereskedelemben és duplázódna a kötelező könyvvizsgálati értékhatár. Benyújtotta a kabinet a 2025-ös adótörvény-változások tervezetét az Országgyűlésnek.

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adótervek

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

Illeték-kiszabás: mitől is függ a forgalmi érték? (2. rész)

Jogszabályi rendelkezések Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 19. § (1) bekezdése szerint a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke – ha a törvény másként nem rendelkezik – a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4 százalék, ingatlan megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4 százalék, a forgalmi érték ezt […]