Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az eredetileg feltételezett összeg többszörösére, csaknem 30 millió euró értékre követhetett el adócsalást Uli Hoeness, a Bayern München német labdarúgó egyesület elnöke – derült ki kedden, a sportvezető perének második tárgyalási napján.
A müncheni tartományi bíróságon a sportvezető lakóhelye szerint illetékes rosenheimi adó- és pénzügyi ellenőrző hivatal egy munkatársát hallgatták meg, aki tanulmányozta a röviddel a per kezdete előtt benyújtott iratokat, és megállapította, hogy azok alapján legkevesebb 23,7 millió euró adóhiány mutatható ki a vádiratban szereplő 3,5 millió euró felett, vagyis Uli Hoeness legalább 27,2 millió euró adót csalhatott el.
A Bayern München elnöke hétfőn, az első tárgyalási napon beismerő vallomást tett, és hangsúlyozta, hogy az ügy összes részletét fel akarja tárni, ezért a titkos svájci számlájával összefüggő valamennyi iratot átadta a hatóságoknak. Hoeness egyik ügyvédje pedig a vádiratban szereplő adatokat korrigálva közölte, hogy ügyfele további 15 millió euró adó bevallását is elmulasztotta, és így összesen 18,5 millió euró adóhiány róható a terhére.
| Az új Ptk.: amit egy munkajogásznak tudnia kell – szakmai előadássorozat |
|---|
Az egyes előadásokra külön-külön is jelentkezhet! A teljes előadássorozat ára magában foglalja az áprilisban megjelenő új Kommentár a Munka törvénykönyvéhez című kiadványt. Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. Bővebb információk és a teljes előadássorozatra jelentkezés itt |
Az adóhatóság elemzése alapján viszont ennél is jóval nagyobb összegről lehet szó. A tanúként meghallgatott adónyomozó hangsúlyozta, hogy a február végén beadott több tízezer oldalnyi dokumentumnak csak az első, felületes vizsgálatát végezték el, ezért a 27,2 millió csupán a csalás lehető legkisebb értékére vonatkozó becslés, és az iratokból az is látszik, hogy „vannak még további milliók, amelyekről nem tudni, hogy hová lettek”.
A Hoeness-perre eredetileg négy tárgyalási napot tűztek ki, és csütörtökre tervezték az ítélethirdetést. A bíróság szerdán dönt arról, hogy az ügyet a vádiratban vázolt helyzethez képest más dimenzióba helyező új adatok miatt kell-e változtatni a menetrenden.
Az ügy azzal kezdődött, hogy Uli Hoeness tavaly januárban önfeljelentést tett egy svájci bankszámlájával összefüggésben. Ezzel az adócsalás büntetőjogi következményeit akarta elkerülni, de végül vádat emeltek ellene. Szakértők szerint helyzetét tovább súlyosbítja, hogy a tőzsdei és devizapiaci műveletekhez használt számla teljes dokumentációját az eljárás megkezdése után több mint egy évvel adta át az ügyészségnek, ezért egyre valószínűbb, hogy letöltendő börtönbüntetésre ítélik.
| Kiskönyvtár az áfáról 3. rész: Áfalevonás és áfa-visszaigénylés |
|---|
|
Gyakorlati példákon keresztül bemutatjuk az adólevonási jog természetét, szabályait, az adólevonás általános és különös feltételeit, kitérve a speciális termék- és szolgáltatáskörökre. Ismertetjük az adólevonás tárgyi feltételeit, valamint az áfa-visszaigénylés jelenleg hatályos rendszerét. |
Uli Hoeness azután kért önrevíziót az adóhatóságtól, hogy 2012 végén a német törvényhozásban a baloldal ellenállása miatt elbukott az adóelkerülés elleni küzdelemről szóló német-svájci egyezmény. Az egyezmény hiányában csak az önfeljelentés lehetősége maradt azoknak, akik tartottak a lebukástól.
Az önfeljelentéssel elkerülhető az esetleges büntetés, de csak akkor, ha a hatóságok elsőként az érintettől szereznek tudomást az adócsalásról, és korábban nem indítottak vizsgálatot. Hoeness esetében nem fogadták el az önfeljelentést. Sajtóbeszámolók szerint tavaly márciusban őrizetbe is vették és házkutatást tartottak otthonában.
Uli Hoeness a német közélet népszerű alakja volt, társaságát politikusok is keresték. Híres volt arról, hogy kiáll az adózási fegyelem mellett. Egyik beceneve a Saubermann, vagyis a Tiszta ember volt. A Bayern München éléről eddig nem kellett távoznia.
