Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A változó gazdasági viszonyok és az euró bevezetésének csúszása lassan kikényszeríti, hogy a számviteli szabályok további enyhítésével lehetővé váljon a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások számára a devizában történő könyvvezetés, vagyis hogy ne forintban könyveljenek.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 20. §-ának (4) bekezdése rendelkezik a devizában történő beszámoló-készítés lehetőségéről. A hivatkozott rendelkezés 2009. január 1-jétől hatályos előírása szerint, a létesítő okiratban (társasági szerződésben) rögzített konvertibilis devizában készítheti el éves beszámolóját az a vállalkozás, amelynél a tevékenység elsődleges gazdasági környezetének pénzneme (a funkcionális pénznem) a forinttól eltérő konvertibilis deviza, feltéve, hogy bevételei, költségei és ráfordításai, valamint pénzügyi eszközei és pénzügyi kötelezettségei az előző és a tárgyévi üzleti évben külön-külön több mint 50%-ban az adott konvertibilis devizában merülnek fel.
Most tekintsünk el attól, hogy a számviteli törvény bizonyos gazdálkodókra (például: vámszabadterületi társaságok, európai gazdasági egyesülés, stb.) konkrét szabályokat határoz meg a könyvelés pénzneme tekintetében. 2010-től várhatóan ezek a rendelkezések is változni fognak.
A legjelentősebb lépésnek tűnik a törvénytervezetben 2010-től, hogy bármely vállalkozás euróban készítheti el éves beszámolóját, ha az erre vonatkozó döntését a számviteli politikájában az üzleti év első napját megelőzően rögzítette és a létesítő okirata szerinti devizaként az eurót jelölte meg.
Tehát a jövő évtől bármelyik vállalkozás vezetheti euróban a könyveit, de az erre vonatkozó döntését csak a döntést követő ötödik üzleti évre vonatkozóan változtathatja meg, amennyiben a számviteli politikáját és a létesítő okiratát ennek megfelelően módosítja. Amennyiben 2009-ben döntünk az euró alkalmazásáról, akkor 2010–2011–2012–2013-ban euróban könyvelünk és csak 2014-ben térhetünk vissza a forintra. Addigra pedig már remélhetően beléphetünk az euró-övezetbe.
A másik lehetőség 2010-től – amely már a jelenlegi számviteli törvény átmeneti rendelkezései között is szerepel, – hogy a létesítő okiratban rögzített, az eurótól eltérő devizában vezetheti az a vállalkozás a könyveit, amelynél a tevékenység elsődleges gazdasági környezetének pénzneme (a funkcionális pénznem) az eurótól eltérő deviza, feltéve, hogy
a) bevételei, költségei és ráfordításai, valamint
b) pénzügyi eszközei és pénzügyi kötelezettségei
az előző üzleti évben és a tárgyévben külön-külön több mint 25 %-ban az adott devizában merülnek fel.
A feltételek fennállásának megállapításánál az a), illetve a b) pontban felsorolt tételek együttes összegét kell külön-külön figyelembe venni. A b) pont szerinti tételeknél a mérlegen kívüli tételeket figyelmen kívül kell hagyni. Devizában felmerült tételként lehet figyelembe venni a devizaalapú tételeket is. (Például, ha devizában állapodunk meg a bérleti díjban oly módon, hogy a kibocsátott számlába a teljesítéskori átszámított forintérték kerül.)
Akinek rendszeres üzleti kapcsolatai vannak külföldi vállalkozásokkal, lehetőség szerint azonos devizanemben (ebből a szempontból lényegtelen, hogy Közösségen belüli vagy harmadik országról van szó), – annak célszerű ez utóbbi lehetőséget megfontolni.
Mind a könyvelőknek, mind pedig a könyvvizsgálóknak mielőbb bele kell tanulniuk az euróban történő könyvelés – az eddigiekhez képest fordított átszámítási szabályaiba – gondolkodásmódjába, az adózási előírások betartásának egyeztetésébe, mert a kisvállalkozások tulajdonosai már ma is kedvező lehetőséget látnak az euróban történő elszámolásban.
Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy az euróban történő könyvvezetés mellett továbbra is a magyar számviteli törvény követelményeinek kell megfelelni,
a magyar adórendszer ezután is forintban követeli meg a bevallásokat és a befizetéseket, s ez minden adónemben részletes analitikát igényel,
és a vállalkozás pénzforgalmának egy része továbbra is forintban bonyolódik, amelyet át kell számítani euróra.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben az adó alapjának forintban történő megállapítására vonatkozó rendelkezéseket a 80-81.§-ban találjuk. Euróban történő könyvvezetés esetén gyakorlati megfontolásból mind a számvitelben, mind pedig az általános forgalmi adó rendszerében célszerű az MNB árfolyamot választani, és az adóhatóságnak bejelenteni.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény értelmében a társasági adóbevallást magyar nyelven, forintban kell elkészíteni. A beszámolót, könyvvezetést konvertibilis devizában készítő adózó a társasági adóbevallás adatait a Magyar Nemzeti Bank hivatalos – az adóév utolsó napján érvényes – devizaárfolyamának alapulvételével számítja át forintra.
Természetesen először annak érdemes áttérnie az euróban vagy más devizában történő könyvelésre, akinek alapvető üzleti forgalma az adott devizanemben bonyolódik. Devizaszámlát szükséges fenntartani, melynek bankköltségeiről időben érdemes tájékozódni. Ezen kívül forintra is szüksége van a vállalkozásnak, ami vagy pro vagy kontra konvertálási költséget jelent, és ezt szintén még az áttérés előtt célszerű kalkulálni.
Ettől függetlenül a forintban lebonyolított tételek folyamatos átszámítására van szükség, ami lényegében az adott euró-árfolyam reciprokával történő szorzást jelent.
Az élet azonban nem ilyen egyszerű, különösen az általános forgalmi adó elszámolása miatt nem. Forintban számolunk el az adóhatósággal, de a kötelezettségnek devizában kell megjelennie a könyvekben.
Két fő megoldási irány lenne lehetséges: vagy az áfa összegének és adóalapjának forintban kifejezett értékét teljesen az analitika felé kellene átterelni, vagy pedig a két teljesen különböző szemlélet összeegyeztetését, könyvelési szabályainak deklarálását kellene elvégezni mielőbb,
mert a jelenlegi törvényi előírások ebben a vonatkozásban nem biztosítják a hibátlan beszámolók elkészítését a kisvállalkozások számára.
Kovácsné Álmosdy Judit cikke az Adóparadicsom Magazin 2009/6. számában jelent meg.
Forrás: Adóparadicsom Magazin
Körülbelül 300 ezer fiatal jogosult a munkáshitelre, ami a szakképzésben tanulóknak szól, valamint azoknak a fiataloknak, akik érettségi után elhelyezkednek a munkaerőpiacon – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára pénteken az M1 aktuális csatornán.
Mintegy ötezer hamis parfümöt találtak egy budapesti távolkeleti boltban, az ügyben iparjogvédelmi jogok megsértése miatt indult eljárás – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Közeledik az év vége, ami a könyvelő- és adószakemberek számára a továbbképzési év végét is jelenti. Aki még nem tette, annak a hátralévő hetekben szükséges megszerezni az előírt kreditpontokat ahhoz, hogy az éves továbbképzési kötelezettsége teljesítettnek minősüljön. A továbbképzési szabályok az elmúlt években nem változtak jelentősen, azonban így sem ritka, hogy akár évtizedes tapasztalat után is, figyelmetlenségből vagy tévedésből, nem sikerül a továbbképzési kötelezettséget maradéktalanul teljesíteni. A következőkben áttekintjük, milyen előírásoknak kell megfelelni a szakembereknek.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
