Jövőre jön: családi adózás, amivel buknak a családok
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az adókulcs effektív csökkentése javítja, de a járulékemelés, és különösen az adójóváírás eltörlése jelentősen rontja az adózók pozícióját – egyéni szinten így összegezhető a kormány pénteki bejelentéseinek hatása. A Portfolio.hu azt is kiszámolta, hogy háztartások szintjén mi az eredménye a „”családi adózás”” bevezetésének. A következtetés: a legtöbb család 2012-ben több adót fog fizetni, mint amennyit 2010-ben, a „”személyi adózással”” fizetett.
Egyéni hatások a munkavállalókra
A Matolcsy György által pénteken bejelentett változások alapján az alábbiakkal számolunk:
– az adó alapja a szuperbruttó jövedelem helyett a bruttó bér lesz, ami 4,3 százalékponttal csökkenti az adókulcsot,
– teljesen eltűnik az adójóváírás,
– egy százalékponttal emelkedik a munkavállalói járulék,
– 1,5 százalékponttal emelkedik a munkáltatói járulék, valamint feltételezzük, hogy
– a gyerekek után járó kedvezmény nem változik.
Az egyének szintjén gyorsan végigvezethetők a változások, a megállapítások már ismertek, például a Pénzcentrum is beszámolt róluk. Eszerint az adójóváírás eltörlése az alacsony jövedelműek számára olyan hatalmas veszteség, amit az adókulcs csökkentése távolról sem tud kompenzálni. A gyerektelenek, továbbá az egy, illetve két gyerek után kedvezményt igénybe vevő egyének egyaránt havi bruttó 220 ezer forint jövedelemig rosszabbul járnak jövőre.
A gyerektelenek a minimálbér és annak kétszerese között keresve jellemzően havi 6-10 ezer forint veszteséget könyvelhetnek el. Az 1-2 gyerekesek esetében a hatás ebben a jövedelemtartományban kisebb, mert az adójóváírás helyett lehetőségük nyílik a gyerekkedvezményt nagyobb mértékben érvényesíteni. Magasabb jövedelemtartományokban már az ő veszteségük is nagyobb, 160 ezer forintnál már gyerektől függetlenül havi 6 ezer forint felett van a veszteség, ami aztán apránként, 220 ezer forintnál tűnik el. 400 ezer forintos havi bruttó jövedelemnél 13 ezer forinttal lesz több jövőre a nettó kereset, 600 ezer forintnál 20 ezer forint a nyereség az idei évhez képest.
A háromgyerekes adózót az adójóváírás eltörlése egyáltalán nem érinti. Ő ugyanis nagyon sokáig élvezhet adómentességet, hiszen adója egészen magas jövedelemtartományig sem éri el a gyerekkedvezmény mértékét. Ez az adómentes sáv most még feljebb tolódik, hiszen a számított adó a kulcs csökkenésével együtt csökken, így 2012-ben már nem 490 ezer forint bruttó jövedelemig, hanem 620 ezer forintig „”fedi be”” a gyerekkedvezmény. Így talán meglepő lehet, hogy valójában a 3 gyerekes adózónak is emelkedik a terhelése. Ennek oka a munkavállalói egészségügyi járulék 1 százalékpontos emelkedése, ezt mutatja az alábbi (a járulékfizetéssel együtt számított átlagos elvonási kulcsot ábrázoló) grafikonunk.
Egyéni hatások a munkáltatóknál
A fenti hatások nem csupán a munkavállalók zöme számára jelentenek rossz hírt, hanem a foglalkoztatóknak is. Rajtuk van a piaci és a kormányzati nyomás, hogy béremeléssel kompenzálják a magasabb állami elvonásokat. A minimálbér esetében ahhoz, hogy a nettó bért ugyanarra a szintre hozzuk, 78 ezer forintról 93 ezerre kellene emelni a kötelező legkisebb munkabért. A több mint 20 százalékos bérköltség-növekedést aligha tudják azok a cégek kigazdálkodni, amelyek a képzelten, illetve alacsonyan képzett munkaerőt foglalkoztatják.
Az erőteljes adóhatásra jellemző, hogy jövőre még egy 100 ezer forintos fizetést is 120 ezerre kellene emelni, hogy a nettó bér ne változzon – bérkommandó legyen a talpán, aki ezt kikényszeríti. A fentiek miatt negatív foglalkoztatási sokkra számíthatunk.
Jól példázza a bérköltség emelkedését az adóék alakulása. Ez a mutató azt jelzi, hogy a teljes munkaerőköltségnek összesen hány százalékát vonja el az állam, beleértve a munkavállaló és a munkaadó terheit. Eszerint egy gyerektámogatást igénybe nem vevő munkavállaló adóéke 2012-ben a jövedelemtől függetlenül 48,4% lesz. Vagyis ugyanabból a teljes bérköltségből egészen 290-300 ezer forint bruttó bérig több jutott el az adózóig 2010-ben, mint 2012-ben fog.
Mi a helyzet a családokkal?
Az adózási hatások vizsgálata során többnyire csak az egyes személyek jövedelmi pozíciójának változására koncentrálunk, pedig érdekes megvizsgálni a háztartások helyzetét is. Könnyen elfeledkezhetünk ugyanis arról, hogy hiába kap az egyik kereső szülő jelentős gyerektámogatást adókedvezmény formájában, a másik kereső adózási szempontból „”gyerektelennek”” számít. Vagyis a háztartásokat ért teljes változást a két kereső együttes pozícióváltozása mutatja meg.
Az érdekesség kedvéért az egyes háztartások jövedelmi pozíciójának változását 2010-2012 között vizsgáljuk, átugorva a 2011-es átmeneti évet. Így a kormány által elképzelt végleges, kiforrott forma hatásait vethetjük össze a két évvel korábbi, hagyományos progresszív adóval. Az eredmény szépen példázza, hogy az egykulcsos adó nem vezet törvényszerűen alacsonyabb adóterheléshez a progresszívhez képest, sőt, a családi adózás nem jelent feltétlenül kedvezőbb adózást a családok számára.
Az a fentiek alapján még nem meglepő, hogy a gyerektelen párok adóterhelése a két év során emelkedett, legalábbis ha az egy keresőre jutó havi bruttó kereset nem éri el a 300 ezer forintot. Különösen az alsó jövedelemtartományokban nagy az adónyomás. Egy olyan kétkeresős háztartásban, ahol 100-100 ezer forint a bruttó bér, 2012-ben 22 ezer forinttal (vagyis 11 százalékkal) kisebb adózás utáni nettó családi jövedelem adódik, mint 2010-ben.
Az viszont talán már meglepőbb lehet, hogy még az egy, illetve a két gyerek után járó adókedvezmény sem tudja visszájára fordítani az adózás erőteljes negatív jövedelmi hatását az alacsonyabb jövedelmi tartományokban. Pontosabban: számításaink szerint a sokféle változás (adókulcs, adójóváírás, gyerekkedvezmény, járulékok) egyenlege az egy gyermekes háztartásokban 280 ezer forintig, a kétgyermekes családokban pedig 180 ezer forintig negatív. És akkor az inflációval még nem is számoltunk. (A jövedelemsávok az egy keresőre eső havi bruttó átlagkeresetet jelölik, a számításoknál az egyszerűség kedvéért azt feltételeztük, hogy a két kereső jövedelme egyforma.)
Összegezve tehát megállapíthatjuk, hogy a klasszikus, kétkeresős háztartások közül a túlnyomó többség rosszabbul jár az egykulcsos családi adózással, mint a korábbi progesszív személyi jövedelemadózással.
Forrás: Portfolio.hu
