Júliustól piacon lesz a SZÉP kártya


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős államtitkára sajtótájékoztatón ismertette, hogy a Széchenyi Pihenő Kártya a jelenleg piacon lévő cafeteria elemeknél technikailag modernebb kivitelben készül, felhasználása átlátható. Az elektronikus lekövethetőség, a számlaadás mind a gazdaság fehérítését segítik elő. Az OTP lesz az első kártyakibocsátó.

A Kártya fő célja az egészségmegőrzéshez, az egészséges életmódhoz, általában az életminőség javításához kapcsolódó szolgáltatások elérhetőségének bővítése, ugyanakkor célja a turizmus gazdaságfejlesztési szerepének erősítése, valamint a turizmuson keresztül a kormány munkahelyteremtő céljához is illeszkedik.

A Kártya hatékony eszköz ahhoz, hogy az utóbbi években visszaesett, illetve stagnáló turisztikai forgalmat élénkítse. A tárca számításai szerint a kártya bevezetése már 3-5 éves viszonylatban a belföldi turizmus 35 százalékos növekedését eredményezi majd. Ennek komoly foglalkoztatási és gazdaságélénkítő hatása lesz.

A SZÉP Kártyához adókedvezmény kötődik, utána csak a 16 százalékos szja-t kell megfizetni a munkáltatónak, egyéb közteher nem érinti. A kedvezményesen juttatható összeg évi 300.000 Ft. Előnye, hogy alacsony jutalékrendszer kapcsolódik hozzá, így a szolgáltatók számára kedvező megoldás. A kártyarendszer bevezetésének egyik célja a használat költségének minimalizálása, és költségviselés tekintetében az egyes szereplők terheinek szétosztása.

A kártyabevezetés operatív feladatainak ellátására monitoring munkabizottság alakult. A bizottság feladata, hogy az érintett szereplők, a kibocsátó intézmények, a munkáltatók és a munkavállalók számára fontos információkat elérhetővé tegye, elősegítse a működés során felmerülő kérdések megválaszolását.

Az államtitkár hangsúlyozta: eddig több intézmény is érdeklődött a kártyakibocsátásról, hivatalos levélben elsőként az OTP jelezte ez irányú szándékát a tárcánál és a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatalnál. Az állami nagyfoglalkoztatók közül eddig a MÁV Zrt. jelezte csatlakozási szándékát.

A Magyar Turizmus Zrt tájékoztatási szerepet vállal a szolgáltatók felé, amelynek elsődleges eszköze a saját készítésű és működtetésű weboldal, amelyen a szolgáltatók tájékozódhatnak a csatlakozás feltételeiről és a kibocsátókról egyaránt. A honlap a következő címen érhető el: www.szepkartya.itthon.hu

Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese bejelentette, hogy az OTP Pénztárszolgáltató Zrt. (OTPP) elsőként indul el a Széchenyi Pihenő Kártya rendszerének kiépítésével. Elmondta, hogy az adminisztratív terheket és költségeket minimálisra csökkentő kártya – várakozásaik szerint – gyorsan népszerűvé válik majd mind a szolgáltatók, mind a munkáltatók körében. Az OTP megkezdte az elfogadóhelyek toborzását, a Pénztárszolgáltató honlapján www.otpszepkartya.hu már várják a jelentkezéseket, itt az elfogadóhelyi szerződések is letölthetők. Kovács Antal elmondta: céljuk, hogy az OTP Széchenyi Pihenő Kártyát a lehető legszélesebb körben, az ország egész területén elérhetővé tegyék ügyfeleik számára.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium


Kapcsolódó cikkek

2024. július 15.

Egy percig se vegyük be, hogy a tranzakciós illeték emelése nem érinti az ügyfeleket

A hétfői kormányinfón Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy a kormány megemeli a pénzügyi tranzakciós illetéket. Az állami elvonás mértéke 2024. augusztus 1-től a nem készpénzes tranzakcióknál 0,45 százalékra, de maximum 20 ezer forintra emelkedik (eddig 0,3 százalék és maximum 10 ezer forint volt), míg a készpénzt érintő tranzakciók esetében a korábbi 0,6-ról 0,9 százalékra nő.

2024. július 15.

A fejlesztési tartalék kezelése a társasági adóban

Az adózó – döntése szerint – a jövőbeni beruházásaira fejlesztési tartalékot képezhet. A fejlesztési tartalék a következő évek beruházásaira számvitelileg elkülönített forrás, amelyet lekötött tartalékként addig kell kimutatni az éves beszámolóban, ameddig az adózó a beruházást meg nem valósítja. A fejlesztési tartalék népszerű vállalatfinanszírozási eszköz, amelyhez a társasági adóban adózás előtti eredményt csökkentő tétel kapcsolódik. Az Adó szaklap írása a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó társaságiadó- és számviteli szabályokat ismerteti, illetve röviden kitér az egyéni vállalkozók fejlesztési tartalékképzési szabályaira is.