A közvetett adózás rendszere Ghánában (2. rész)
Ghána piacgazdaság, kevés politikai akadálya van a kereskedelemnek és a beruházásoknak. Az ország fő exportterméke az arany, a kakaó, a nyersolaj, a mangán, és az ipari gyémánt.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az új Ptk. hatályba lépésének napja 2014. március 15-e. A Kft.-k alaptőkéjének 3 000 000 forintra történő emelését a hatálybalépést követő első létesítőokirat-módosítással egyidejűleg, és ha 2016. március 15-ig nem történik a társaság életében olyan változás, amely a társasági szerződés módosítását igényli, legkésőbb 2016. március 15-én kell megtenni. A tényleges fizetés akár tovább is halasztható.
Az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) hatályba lépésének napja 2014. március 15-e, ezen a napon az új kódex a több, mint 50 éve született korábbi magánjogi törvényt váltja fel. Ptk. bejegyzés-sorozatunkban elsősorban a gazdálkodó szervezeteket, vállalkozásokat érintő legfőbb változásokat kívánjuk bemutatni.
Március 15. vagy mégsem?
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) nyolcadik könyvének hatályba léptető rendelkezése röviden fogalmaz: „E törvény 2014. március 15-én lép hatályba.”
Mivel azonban a magánjogi rendet a legteljesebb mértékben befolyásoló jogszabályról van szó – a törvény átfogja embert megillető jogokat, jogi személyek szabályozását, a családjogot, öröklést, a tulajdonviszonyokat és a kötelmek jogát – és az élet dolgai értelemszerűen nem állnak meg és indulnak újra az új Ptk. hatálybalépése miatt, a helyzet nem ilyen egyszerű.
Az új Ptk. hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről éppen ezért külön jogszabály, a 2013. évi CVXXVII. törvény született. Eszerint az új Ptk. rendelkezéseit a március 15-e után keletkezett tényekre, és megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni.
A legfontosabb kérdés: mikortól kell megemelni a Kft.-k alaptőkéjét hárommillió forintra?
Az utóbbi időszak legfontosabb problémáját okozta, hogy az új Ptk. a Kft.-k vonatkozásában – a korábbi, 2006 előtti szabályozással egyezően – hárommillió forintos jegyzett tőke meglétét írja elő, ami sok cég esetén jelentős tőkeemelési kötelezettséget eredményez.
Ezen kötelezettség teljesítésének határideje kapcsán ugyanakkor a tisztánlátás érdekében érdemes először áttekinteni a részletszabályokat, csak ezt követően válaszolható meg a kérdés. A szabályozás nem egyszerű, de a végkövetkeztetés sem olyan vészes.
Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014. Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira! |
---|
2014. 03. 28.: A hibás teljesítés megváltozott szabályai és új intézményei – Dr. Lévayné Dr. Fazekas Judit 2014. 04. 04.: A kontraktuális kárfelelősség szabályai az új ptk.-ban – Dr. Lábady Tamás 2014. 04. 25.: Engedményezés, tartozásátvállalás, jogátruházás, szerződés átruházás – Dr. Gárdos Péter 2014. 05. 30.: Kft. változások és az új Ptk – Dr. Kisfaludi András 2014. 06. 27.: Új cégjogi szabályok – Dr. Hámori Andrea 2014. 09. 12.: Újdonságok a polgári perjog területén – Dr. Sántha Ágnes 2014. 10. 03.: Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit 2014. 11. 07.: Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter 2014. 12. 05.: Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András Az egyes előadásokra külön-külön is jelentkezhet! Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3. |
Amennyiben tehát nincs más átmeneti rendelkezés, ezt az általános szabályt kell majd figyelembe venni annak megállapításakor, hogy egy adott kérdést a régi vagy az új Ptk. szerint kell megítélni. Átmenti rendelkezés ugyanakkor sok van…
A hatálybalépés részletszabályai a jogi személyekre vonatkozóan
Elsőként fontos megjegyezni, hogy az átmeneti rendelkezéseknek a jogi személyekre vonatkozó szabályai nem csak a gazdasági társaságokra alkalmazandóak, hanem – többek között – a szövetkezetekre, egyesületekre, alapítványokra is. Az új Ptk. rendelkezéseit tehát a jogi személyeknek, és ezen belül a gazdasági társaságoknak az alábbi szabályok szerint kell alkalmazniuk:
Eltérő véghatáridők és további kivételek
Az átmeneti törvény ugyanakkor a fenti fő szabályok alól kivételeket állapít meg. Amennyiben egy jogi személynél nem áll elő olyan változás, ami miatt módosítania kell a létesítő okiratát, úgy egyes jogi személyekre az alábbi véghatáridőket kell alkalmazni:
Kreditpontos rendezvények, kiadványok |
---|
Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide! A Wolters Kluwer Kiadó kreditpontot érő kiadványai |
Közkereseti társaságoknak és betéti társaságoknak legkésőbb 2015. március 15-től, míg korlátolt felelősségű társaságok, részvénytársaságok és egyesülések esetén 2016. március 15-től kell alkalmazniuk, ezt követően nem tartalmazhat a létesítő okiratuk a Ptk. rendelkezéseivel összhangban nem álló rendelkezést.
Mindemellett a létesítő okiratot nem kell módosítani a Ptk.-val összefüggésben, ha arra csak a korábbi szabályozást tartalmazó Gt.-re történő utalások miatt lenne szükség. További könnyítés, hogy 3 millió forint törzstőkével nem rendelkező korlátolt felelősségű társaságok is átvezethetik a szükséges változásokat a létesítő okiratukon, akkor is, ha az átmeneti időszak alatt nem döntenek arról, hogy az új Ptk. rendelkezéseivel összhangban működnek tovább, és nem emelik meg törzstőkéjüket 3 millió forintra.
Amennyiben a szükséges módosításra kizárólag a Ptk. rendelkezéseihez történő igazítás, illetve a Ptk. eltérést engedő szabályainak alkalmazása miatt kerül sor, úgy a cégeljárás-illeték és közzétételi díj megfizetése nélkül folytatható le.
Vissza a fő kérdéshez: mikortól kell akkor megemelni a Kft.-k alaptőkéjét hárommillió forintra?
A fenti szabályok alapján tiszta a kép a választ illetően: a hatálybalépést követő első létesítőokirat-módosítással egyidejűleg, vagy ha 2016. március 15-ig nem történik a társaság életében olyan változás, amely a társasági szerződés módosítását igényli,illetve az adott Kft. nem kíván átérni a Ptk. szabályaira akkor legkésőbb 2016. március 15-én kell a vonatkozó döntést meghozni. A döntés meghozataláig ezek a társaságok a 2014. március 14-én hatályos Gt. szabályai szerint, azaz minimum ötszázezer forintos jegyzett tőkével működhetnek tovább.
2016. március 15-vel ugyanakkor az átmeneti időszak – amennyiben addig nem történik további jogszabály módosítás ebben a tekintetben – véget ér és a törzstőkét meg kell emelni hárommillió forintra vagy dönteni kell a társaság betéti társasággá alakulásáról.
Slusszpoén
De azt jelenti-e mindez, hogy legkésőbb 2016. március 15-ig minden olyan Kft. tulajdonosának, amely nem teljesíti a hárommilliós tőkekövetelményt, a zsebébe kell nyúlnia és akár milliós nagyságrendű befektetést kell a társaságba tennie? Nem egészen, mert a jogalkotó jelentősen lazított a tőkeemelés szabályain a Gt.-hez képest, így a megfizetés határideje tovább kitolható.
A Gt. szabályai szerint ugyanis tőkeemelés esetén legalább a pénzbeli hozzájárulás felét meg kellett fizetni a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig, a fennmaradó összeget pedig legkésőbb a tőkeemelésről szóló döntést követő egy éven belül a társaság rendelkezésére kellett bocsátani.
Ezzel ellentétben a Ptk. lehetőséget ad arra, hogy a tagok fentiektől eltérő szabályok szerint bocsássák a társaságrendelkezésre a tőkét. A létesítő okirat rendelkezhet úgy, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig a tag a pénzbetétének felénél kisebb összeget köteles befizetni, vagy a változásbejegyzési kérelem benyújtásáig be nem fizetett pénzbeli hozzájárulás szolgáltatására egy évnél hosszabb határidőt állapíthat meg. Erre a rendelkezésre tekintettel a társaság hitelezőinek védelmére a Ptk. előírja azt, hogy a tagok a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk összegének erejéig kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért.
Emellett további korlátozás érvényesül a törzstőke befizetésének kitolása esetén, miszerint a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét.
Összességében tehát megállapítható, hogy az új Ptk. szabályainak átvételére vonatkozóan a jogalkotó viszonylag tág, két éves határidőt biztosít. Emellett a szabályozás szerint lehetőség van arra is, hogy a megemelt törzstőke tényleges befizetését – a társaság tartozásaiért való helytállási kötelezettség mellett – a tagok későbbi időpontra halasszák. Ennek tükrében a rendelkezések végül is nem annyira vészjóslóak, hogy a kis cégeknek a megszűnés rémével kellene küzdeniük.
A bejegyzés szerzője dr. Szűcs Bálint, az RSM DTM Hungary Zrt. partnere, adószakértője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.
Ghána piacgazdaság, kevés politikai akadálya van a kereskedelemnek és a beruházásoknak. Az ország fő exportterméke az arany, a kakaó, a nyersolaj, a mangán, és az ipari gyémánt.
Százhúsz fecskendő, mintegy 10 millió forint értékű növekedési hormont tartalmazó készítményt találtak a pénzügyőrök az M1-es autópálya Komárom-Esztergom vármegyei szakaszán egy bolgár trélerben – tudatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön.
Egy ügyvédből és könyvelőkből is álló, a költségvetésnek kétmilliárdos kárt okozó bűnszervezet tagjai ellen indult eljárás, az ügyészség nyolc ember letartóztatását indítványozta – tájékoztatott a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség szóvivője csütörtökön.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!