Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A rendelet hatályba lépése óta több alkalommal is foglalkoztunk a szabályozás ismertetésével. Cikksorozatunk második részében többek közt az adómentes támogatás mértékéről, folyósításáról és elszámolásáró lesz szó, valamint megtudhatja azt is, hogy milyen lakáscélú felhasználásra felvett hitelek törlesztésére adható támogatás.
| Cikksorozatunk első részét itt olvashatja. |
|---|
Mennyi támogatás adható adómentesen?
Az adómentes támogatás a hitel adósának, adóstársának adható, mégpedig személyenként olyan összegben, amely
A támogatás öt éves összeszámításánál a 2010-től folyósított támogatásokat kell figyelembe venni, a korábban folyósított támogatásokat nem.
A támogatás összege és a vételár, a teljes építési költség, valamint a korszerűsítésre fordított költség arányára vonatkozó feltételnek való megfelelést
A hitelintézettől, a pénzügyi vállalkozástól, vagy a korábbi munkáltatótól lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó és azzal összefüggésben nyilvántartott más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatás esetén a vételár, a teljes építési költség, a korszerűsítésre fordított költség és a támogatás arányára vonatkozó feltételnek való megfelelés igazolására a hitelintézettel, korábbi munkáltatóval fennálló hitelszerződés is elfogadható, ha az tartalmazza a lakáscélú felhasználás költségére vonatkozó adatot.
Hogyan kell értelmezni az adómentesen adható 30 százalékot?
Ha például a vásárolandó lakást fele-fele tulajdoni hányaddal vásárolják meg az adóstársak, csak a munkavállalóra eső 50 százalékos tulajdoni hányadra eső vételár 30 százalékát adhatja a munkáltató adómentes támogatásként? Az adómentesen adható 30 százalék meghatározása szempontjából a vásárolandó lakás teljes vételárát kell kiindulási alapul venni.
Hogyan kell kiszámolni az adómentes értékhatárt csere esetén?
Ha a munkavállaló a tulajdonában levő lakást nagyobbra cseréli, a nagyobb lakás vételárába beszámított lakást úgy kell tekinteni, mintha azt a tulajdonos eladta volna (ennek megfelelően a beszámított érték után az esetleges adókötelezettséget is teljesítenie kell). A nagyobb lakás cserével történő szerzése viszont olyan vásárlás, amelyhez az munkáltatói támogatás adómentes része az újonnan szerzett lakás teljes értéke alapján határozható meg.
Hogyan értelmezhető 30 százalék akkor, ha lakáshitel törlesztő részletét fizeti a munkáltató?
Ebben az esetben, ahhoz, hogy adómentes legyen, a munkavállaló és a bank közötti hitelszerződésen szereplő vételár, vagy az adásvételi szerződésben szereplő összeg 30 százaléka számít [NGM rendelet 5. §].
Ez azt jelenti, hogy ha például a lakás adásvételi szerződés szerinti vételára 12 millió forint volt, a törlesztő részleteket addig fizetheti adómentesen a munkáltató, ameddig azok együttes összege a 4 millió forintot nem haladja meg.
Mit jelent a lakáskorszerűsítés?
A lakáskorszerűsítés fogalmát a Kormányrendelet a következők szerint határozza meg: a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése. A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20 százalékáig. E munkákhoz csak az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező termékeket lehet felhasználni.
Milyen lakáscélú felhasználásra felvett hitelek törlesztésére adható támogatás?
Az NGM rendelet szerint a törlesztési támogatás szempontjából figyelembe vehető:
A korábbi munkáltatótól a folyósítás évében és az azt megelőző négy évben kapott támogatás összegét a munkaviszony megszűnésekor kiadott bizonylat vagy – ha az igazolás erre vonatkozó adatot nem tartalmaz – a magánszemély nyilatkozata igazolja.
Többen is kaphatnak támogatást ugyanarra a hitelre?
Az NGM rendelet 7. §-a szerint: „Az adómentesség feltételeinek vizsgálata során nem kell vizsgálni azt a körülményt, hogy ugyanazon lakáshoz kapcsolódóan a magánszemélyen kívül más személy – különösen a magánszemély hozzátartozója – részesül-e vagy részesült-e a támogatásban.” Ebből következően tehát, ugyanarra a hitelre az adóstársak mindegyike érvényesítheti az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatást, ha az a lakás, amellyel összefüggésben a munkáltatói támogatásban részesül, saját lakásának minősül, azaz annak – függetlenül attól, hogy hol van az állandó lakóhelye – bármely arányban tulajdonosa vagy haszonélvezője. Ez adott esetben azt is jelentheti, hogy több tulajdonos adóstárs esetén akár a fennálló teljes hitelösszeg kiváltható adómentes munkáltatói támogatással.
Hogyan folyósítható a támogatás?
A támogatás hitelintézet (pénzügyi vállalkozás) vagy a kincstár útján adható. A támogatás folyósításához nem szükséges elkülönített számlát nyitni, a munkáltató megbízása alapján a hitelintézet vagy a kincstár a támogatást a munkavállaló által megjelölt, bármely banknál (vagy a kincstárnál) vezetett fizetési vagy hitelszámlájára, vagy a törlesztendő hitelt nyújtó hitelintézet (pénzügyi vállalkozás) törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára utalhatja, azzal, hogy erről majd az átutalás évét követő év január 31-éig igazolást állít ki a munkáltató részére. Ehhez a munkavállalónak nyilatkoznia kell a megjelölt számla számáról, és – az adóhatóság részére történő adatszolgáltatás teljesítésének céljából – arról, hogy hozzájárul az ügylettel összefüggő adatok átadásához hitelintézet (pénzügyi vállalkozás) részére.
Kell-e adatot szolgáltatni?
Adatszolgáltatást a hitelintézetnek (pénzügyi vállalkozásnak) vagy a kincstárnak kell teljesítenie, a munkáltatónak csak akkor, ha a támogatás valamely feltétel hiányában utóbb adókötelessé válna.
Hogyan kell igazolni a támogatás felhasználását?
A támogatás adómentessége feltételeinek fennállását a munkáltatónak kell vizsgálnia. Ezt elégséges a folyósítást követően vizsgálni, de a munkáltató dönthet úgy is, hogy a támogatásra való jogosultság megállapításához a vonatkozó dokumentumokat a támogatás folyósítását megelőzően kéri be.
Lehetőség van arra is, hogy szerződéses megállapodás alapján a munkáltató helyett a bank vagy a kincstár vizsgálja meg és igazolja a munkáltató részére a támogatásra való jogosultságot. A munkáltató saját nyilvántartásában szereplő, illetve az előzetesen már igazolt tényeket, körülményeket ismételten akkor sem kell igazolni, ha a támogatást több adóévben vagy az adóéven belül több részletben nyújtják.
A munkavállaló – függetlenül a munkaviszonyának esetleges megszűnésétől – lakásvásárlás vagy lakáscélú hitel visszafizetése, törlesztése esetén a támogatás folyósítása évét követő év április 15-éig, lakás építése, bővítése, korszerűsítése esetén a folyósítás évét követő második év április 15-éig köteles a munkáltatónak, illetve a banknak átadni a következő okiratokat, bizonylatokat:
Az eredeti okiratok, bizonylatok helyett elfogadható azok másolata is.
Ezeket az okiratokat, bizonylatokat a munkáltató saját döntése alapján az előzőek szerint meghatározott év május 31-éig is elfogadhatja, ha ez az Szja törvény 1. számú melléklet 9. pont 9.3.2. alpontjában meghatározott adókötelezettség teljesítését nem akadályozza.
Nem vehető figyelembe a további támogatás felhasználásának igazolására az olyan összeg, amelyet a munkáltató bármely korábban folyósított támogatás felhasználásának igazolása során már figyelembe vett.
Hogyan kell elszámolni a támogatást?
A munkáltatónak az általa nyújtott támogatást a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény előírása szerint a személyi jellegű ráfordítások között, személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni. Így kell eljárni abban az esetben is, ha a munkáltató lakáscélú támogatás a korábban nyújtott lakáscélú hitel elengedés formájában valósul meg [36/2014. számviteli kérdés].
Mivel a lakáscélú támogatás adómentességének feltétele, hogy azt a munkáltató a munkavállalónak nyújtja, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 3. számú mellékletének B) fejezete 3. pontja szerint elismert költségnek minősül.
A Szja törvény 11. számú mellékletének IV. fejezet 13. pontja alapján az egyéni vállalkozó is elszámolhatja költségként az alkalmazottjának nyújtott lakáscélú munkáltatói támogatást.
Mi történik, ha a munkavállaló nem igazolja az adómentesség feltételeit?
Ha a munkáltató nem rendelkezik az előírt határidőben a megfelelő igazolásokkal, a lakáscélú munkáltatói támogatás 20 százalékkal növelt összegben a támogatásban részesült magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül. E jövedelem megszerzésének időpontja a támogatás folyósításának évét követő év május hónapja, lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez és korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május hónapja. Mindez azt jelenti, hogy a munkáltatónak a támogatás 1,2-szerese után 27 százalék szociális hozzájárulási adót, 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást kell fizetnie, továbbá ezen összeg alapján meg kell állapítania a 16 százalék személyi jövedelemadót, valamint az egyéni járulékokat. A magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadót a részére történő következő havi kifizetésekből kell – meghatározott korlátok mellett – levonni, az egyéni járulékot azonban a munkáltatónak be kell fizetnie, és a magánszeméllyel szembeni követelésként kell nyilvántartania.
