A közvetett adózás rendszere Ghánában (2. rész)
Ghána piacgazdaság, kevés politikai akadálya van a kereskedelemnek és a beruházásoknak. Az ország fő exportterméke az arany, a kakaó, a nyersolaj, a mangán, és az ipari gyémánt.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A 2012. július 1-je óta hatályos Munka Törvénykönyve bevezette a „beosztás szerinti napi munkaidőn kívüli rendelkezésre állás” fogalmát, mely fogalomba az ügyelet és a készenlét tartozik – írja blogbejegyzésében az RSM DTM.
E szerint a munkavállaló a beosztás szerinti napon munkaidején kívül rendelkezésre állásra kötelezhető.
A szóban forgó rendelkezésre állás időtartama alapesetben legfeljebb négy óra lehet, ezt meghaladó tartamú rendelkezésre állás csak a törvényben felsorolt különleges esetekben rendelhető el. Ilyen kivételes esetek:
Ezen felül az új Mt. nem hozott érdemi változást az ügyelet és a készenlét fogalmában. Mindkét fogalom a munkajogban a napi munkaidőn felüli rendelkezésre állást jelenti. Ha a napi munkaidőn felüli rendelkezésre állás a munkavállaló számára a munkáltatója által meghatározott helyen történik, akkor ügyeletről, ha pedig a rendelkezésre állás a munkavállaló tartózkodási helyén valósul meg (melyet a munkavállaló határoz meg), akkor készenlétről beszélünk.
Rodin munkaügyi konferenciák |
---|
További konferenciáinkról itt tájékozódhat. |
Rendelkezésre állás
A rendelkezésre állást – a rendkívüli munkaidőhöz hasonlóan − a munkavállaló kérelmére írásban kell elrendelni, tartamát pedig legalább egy héttel korábban egy hónapra előre közölni kell, amitől a munkáltató csak a működésében bekövetkező előre nem látható körülmény esetén térhet el.
Nem rendelhető el készenlét:
Ügyelet
Az ügyelet tartama rendkívüli munkaidőnek minősül, egybefüggő tartama pedig − az ügyelet megkezdésének napjára beosztott rendes vagy elrendelt rendkívüli munkaidő tartamával együtt − nem haladhatja meg a huszonnégy órát. A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaidejébe az ügyelet teljes tartamát be kell számítani, ha a munkavégzés tartama nem mérhető. A készenlét havi tartama a 168 órát nem haladhatja meg, amelyet munkaidőkeret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe venni. A munkavállalót a készenlétet követően, ha munkát nem végzett, nem illeti meg pihenőidő, ebből következően, ha a készenlét ideje alatt történt munkavégzés, akkor annak befejezésétől jár a napi pihenőidő, és csak ezt követően kötelezhető a munkavállaló ismét a munka felvételére.
Nem rendelhető el ügyelet:
Milyen díjazás jár az ügyelet és a készenlét ideje alatt?
Amennyiben nincs tényleges munkavégzés, készenlét esetén a személyi alapbér 20 százaléka, ügyelet esetén a személyi alapbér 40 százaléka. Ha ügyelet, illetve készenlét ideje alatti munkavégzés történik, a bérpótlék az általános pótlékszabályok szerint jár. Ettől eltérően, ha az ügyelet ideje alatt volt munkavégzés, de a tényleges munkavégzés tartama nem mérhető, akkor 50 százalék a bérpótlék mértéke.
A felek a munkaszerződésben készenlét vagy ügyelet esetére a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot is magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg. Az ügyelet és a készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál is figyelembe kell venni, amennyiben a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó (távollétet megelőző 6 naptári hónapos) időszakban átlagosan legalább havi 96 óra tartamú ügyeletet vagy készenlétet rendelt el.
A munkáltató köteles nyilvántartani az ügyelet és a készenlét időtartamát, a nyilvántartásból pedig naprakészen megállapíthatónak kell lennie ezek kezdő és befejező időpontjának.
A blogbejegyzés szerzője Pentz Edina, az RSM DTM Hungary Zrt.bérszámfejtési vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.
Ghána piacgazdaság, kevés politikai akadálya van a kereskedelemnek és a beruházásoknak. Az ország fő exportterméke az arany, a kakaó, a nyersolaj, a mangán, és az ipari gyémánt.
Százhúsz fecskendő, mintegy 10 millió forint értékű növekedési hormont tartalmazó készítményt találtak a pénzügyőrök az M1-es autópálya Komárom-Esztergom vármegyei szakaszán egy bolgár trélerben – tudatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön.
Egy ügyvédből és könyvelőkből is álló, a költségvetésnek kétmilliárdos kárt okozó bűnszervezet tagjai ellen indult eljárás, az ügyészség nyolc ember letartóztatását indítványozta – tájékoztatott a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség szóvivője csütörtökön.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!