Kormány által javasolt Pp. módosítás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kormány határozatot hozott a közigazgatási és a polgári perrendtartással összefüggő egyes bírósági és ügyészségi feladatokról.


A 295/2015. (V. 7.) Korm. határozat közigazgatási perrendtartás kialakításával összefüggésben felhatalmazta az igazságügyért felelős minisztert, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnökének és a legfőbb ügyésznek a bevonásával tekintse át a bírósági és ügyészségi értékelési és továbbképzési rendszert;

  továbbá megállapította, hogy a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló 2009. évi LII. törvényben meghatározott, a bíróságok kötelező elektronikus kapcsolattartására vonatkozó rendelkezések végrehajtása érdekében szükséges intézkedéseket a bíróságok mindeddig nem tették meg, ezért – a közel 6 éves késedelemre tekintettel – szükségesnek tartja a kötelező elektronikus kapcsolattartás infrastrukturális feltételeinek bíróságok általi megteremtését 2015. december 31-i határidővel, ezért javaslatot tesz az Országgyűlésnek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítására.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

Képzési lehetőségekkel lehet megtartani a kifáradt munkavállalókat

A munkavállalók majdnem fele (45%) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk (62%) pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt. Mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi őket, és 28% akár váltana is munkahelyet egy éven belül – derül ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)