Három pillér, 21 pont – készül a gazdaságvédelmi akcióterv
A kormányfő pontosan meghatározta, melyik miniszterének mikorra kell kidolgoznia a 21 pontos gazdaságvédelmi akcióterv részleteit.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Vádat emeltek ötven ember ellen, mert egy számlázási láncon keresztül több mint négymilliárd forint adót csaltak el – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség.
Nánási László megyei főügyész a közleményben azt írta, hogy a bűnszervezet tagjai 2011 és 2016 között Bács-Kiskun, Pest és Hajdú-Bihar megyében fiktív számlákkal láttak el belföldi cégeket.
A számlázási láncolat egyik végén álló belföldi vállalkozások, az úgynevezett brókercégek voltak a haszonhúzók. Ezek mint végső vásárlók az általuk befogadott fiktív számlák alapján az áfát levonták vagy visszaigényelték, majd áfamentes közösségi értékesítés útján eladták a megszerzett árut a bűnszervezethez tartozó uniós gazdasági társaságoknak.
A szervezet legalján lévő belföldi vállalkozások, a „hiányzó kereskedők” nem végeztek valódi üzleti tevékenységet, adót nem fizettek, majd jelentős összegű áfatartozások hátrahagyásával eltűntek.
A láncolat két vége között elhelyezkedő „buffervállalkozások” szerezték be a „hiányzó kereskedőktől” az árukat, amelyeket aztán továbbértékesítettek a brókercégeknek.
A bűnszervezet lényegében fiktívszámla-szolgáltatást nyújtott egyes cégeknek.
A bűncselekményekben két, egymást támogató bűnszervezet is közreműködött, amelyek tevékenysége bizonyos pontokon összekapcsolódott. A vádlottak 65 magyar és 30 uniós céget használtak fel a fiktív számlák kiállítására. Módszerükkel több mint 4,2 milliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek.
A vádlottakat a főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással, valamint hamis magánokirat felhasználásával vádolja a Kecskeméti Törvényszék előtt. A költségvetési csalást a vád szerint huszonheten bűnszervezetben követték el.
(MTI)
A kormányfő pontosan meghatározta, melyik miniszterének mikorra kell kidolgoznia a 21 pontos gazdaságvédelmi akcióterv részleteit.
A jövőre érvényesíthető adókedvezmény kapcsán a vállalatoknak már most érdemes elkezdeni a felkészülést. Ugyanis fontos, évekre szóló döntéseket kell meghozni, ha élni szeretnének az új adókedvezmény adta lehetőségekkel – hívja fel a figyelmet a Deloitte Magyarország.
„X” és „Y” társaság 2020 óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek. A 2021–2023-as adóévekben a csoport tagjainak adóalapja negatív volt, tehát csoportszintű veszteség keletkezett. Az „X” és „Y” társaságok tulajdonosi háttere 2024-ben megváltozott, felvásárolta őket „Z” társaság. A „Z” társasággal mint a szavazati jogok 100 százalékát gyakorló adózóval mindként cég kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, sőt, a feltételek ahhoz is adottak, hogy „Z” társaság 2025-től csatlakozzon a csoportos társaságiadó-alanyhoz. Kérdésként merült fel, hogy ha „Z” társaság belép a csoportba, akkor a belépését megelőzően keletkezett, még fel nem használt csoportszintű veszteség leírására ő is jogosult lesz-e.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!