Lemaradásunk oka az adórendszer
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Adóreformra égető szükség van, ám jelenleg sem a politikai, sem a gazdasági feltételek nem kedveznek az adórendszer átalakításának. Azonnali átalakításokat sürgettek az iparkamara rendezvényén a szakemberek
Ennek feltétele ugyanis a közmegegyezés és az erős költségvetés, ám Magyarországon mindkettőnek híján vagyunk – szögezte le a Reformműhely tanácskozássorozat konferenciáján Békesi László volt pénzügyminiszter. Az adó- és közteherviselés címet viselő fórumon a szakember hozzátette: az világos, hogy a költségvetési deficitcsökkenés üteme nem törhet meg az adórendszer átalakításán, ugyanakkor az erre fordítható mozgástér politikai elhatározás kérdése. Bár az erőforrások szűkösek, hazánknak tartania kell a térségi adóverseny diktálta iramot, ám erre csak akkor van esély, ha a gazdaság- és fiskális politikát a gazdaság dinamizálásának szolgálatába állítjuk. Komoly hiba, ha a kormány az elosztás optimalizálását tekinti elsődleges feladatának – tette hozzá Békesi László.
Ha az adócsökkentés mozgásterét a költségvetés alakulása határozza meg, abból semmi jó nem szokott kisülni. Így van ez az utóbbi hetekben is, hiszen a korábbi 300 milliárd forint körüli keret a szemünk láttára apad nullára, és ha így folytatjuk, lehet, hogy jövőre még emelkednek is az adók – fogalmazott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén Csaba László közgazdász. A Közép-európai Egyetem (CEU) professzora szerint új megközelítésre van szükség: először a célokat kell kitűznünk magunk elé, és csak ezután kell elkészíteni a lehetséges források leltárát.
Nem szabad ugyanakkor túl sokat várni az adórendszertől – tette hozzá a szakember. Az adók és járulékok mértéke ugyanis nincs közvetlen hatással a gazdaság bővülésére, a technológiai fejlesztésekre vagy a kis- és középvállalkozások életére, nem teremt tökéletes szociális igazságosságot, és nem viszi előre a környezetvédelem ügyét sem. Tény ugyanakkor, hogy mindezeket a célokat elő lehet segíteni az adószisztéma alakításával, ám annak fő feladata mégiscsak az állami kiadások finanszírozhatóságának biztosítása az állami bevételek segítségével.
Fontos azonban, hogy az adórendszer könnyen áttekinthető legyen. Minél alacsonyabb a társadalom bizalmi szintje – márpedig ma Magyarországon alig létezik közbizalom –, annál egyszerűbb adószisztémára, annál kevesebb adóra van szükség. Az is kulcseleme a hatékony adópolitikának, hogy a befizetés és az állami szolgáltatások között legyen világos kapcsolat. Amikor például kötelezővé tették a háztartásbeliek utáni járulékfizetést, sokan úgy érezték, a kormány csak egy újabb terhet rak a nyakukba, miközben cserébe semmit nem kapnak. Hiteles adó- és gazdaságpolitika nélkül tehát minden próbálkozás hiábavalónak bizonyulhat – vélekedett Csaba László, aki szerint a nullához közelítő növekedési mutató annyiból motiváló erejű lehet, hogy mindenki számára világossá vált: így nem mehet tovább.
A tanácskozáson felszólalók egyetértettek abban, hogy az állami kiadásokat nem szabad adottnak tekinteni, hiszen a gazdaság tehermentesítése csak az állami kötelezettségek lefaragásával és átalakításával érhető el. Ma azonban nincs kellő eltökéltség a zűrzavaros egészségügyi rendszer, az arányon felüli szociális kiadások és a pazarló önkormányzati szisztéma megreformálására – vélekedtek a szakemberek. Az adó- és járulékteher csökkentésére nem a társadalom ellenében, hanem éppen az egész ország érdekében kell mozgásteret teremteni – tették hozzá. Békesi László mindezeket azzal egészítette ki, hogy a magyar adórendszerben ma sem érvényesül valódi szolidaritás. Az átalakítással lehetőség nyílik célzottabb támogatások bevezetésére. Az igazságosság és hatékonyság irányába mutatna az is, ha a munka- és a tőkejövedelem adóterhelése közelítene egymáshoz, ahogy az világszerte történik. A mostani magyar szabályozás ugyanis szembeállítja a lakosságot a vállalkozásokkal és a befektetőkkel.
A reálisabb szociális gondoskodás lehet az adórendszer átalakításának egyik fontos célkitűzése – vélekedett a konferencián Kupa Mihály volt pénzügyminiszter is, aki szerint már rövid távon sem tartható fenn egy olyan közteher-viselési rendszer, ahol az adó 80 százalékát a polgárok 20 százaléka fizeti. Márpedig ma Magyarországon ez a helyzet.
Forrás: Világgazdaság
