Luxemburgi adóbotrány: marad az EB


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem sikerült lemondatni a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottságot


Leszavazta a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottsággal szemben a múlt héten benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament (EP) csütörtöki strasbourgi plenáris ülésén.

A bizalmatlansági indítványt 461 képviselő ellenszavazatával, 101 politikus támogatása, valamint 88 tartózkodás mellett utasította el az EP. A bizottság lemondatásához az EP-képviselők legalább kétharmadának kellett volna igennel szavaznia.

Oknyomozó újságírók  tárták a nyilvánosság elé, hogy több száz vállalat kötött titkos adómegállapodásokat a nagyhercegség adóhivatalával, amelyek értelmében lehetőségük nyílt arra, hogy a más országokban befizetendő adóterheknek többnyire elenyésző hányadát fizessék csak be Luxemburgban. Jean-Claude Juncker egészen tavaly decemberig, 18 éven át volt az ország miniszterelnöke, 1989 és 2009 között, részben a miniszterelnökséggel párhuzamosan pedig a pénzügyminiszteri feladatokat is ő látta el.

A brüsszeli bizottsági elnök szerint nem áll fenn összeférhetetlenség jelenlegi tisztsége és egykori miniszterelnöki ténykedése között. Hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottságban Margrethe Vestager, a versenypolitikai kérdésekben illetékes dán EU-biztos hivatott a kérdés kivizsgálására, ugyanis az Európai Bizottság – az uniós jog őreként – itt azt tartja jogi szempontból kivizsgálandónak, hogy a luxemburgi hatóságok eljárása nem volt-e diszkriminatív jellegű, nem járt-e versenytorzító következményekkel. Ő maga – mondta Juncker – nem szól bele a saját hazáját érintő vizsgálat menetébe, miként ez más esetekben is általánosan követendő szabály a bizottságon belül, amelybe minden uniós tagország egy főt jelölt.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Nő a családi adókedvezmény, valorizálnak számos adófajtát – itt a 2025-ös adócsomag

Két lépcsőben megduplázódik a családi adókedvezmény, még két évig marad az 5 százalékos újlakás-áfa, több adót valorizál, vagyis az inflációval korrigál a kormány. Ezen túl fordított áfa jön a földgáz-kereskedelemben és duplázódna a kötelező könyvvizsgálati értékhatár. Benyújtotta a kabinet a 2025-ös adótörvény-változások tervezetét az Országgyűlésnek.

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adótervek

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

Illeték-kiszabás: mitől is függ a forgalmi érték? (2. rész)

Jogszabályi rendelkezések Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 19. § (1) bekezdése szerint a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke – ha a törvény másként nem rendelkezik – a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4 százalék, ingatlan megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4 százalék, a forgalmi érték ezt […]