Macron bemutatta uniós reformjavaslatait
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A francia elnök külön költségvetést és pénzügyminisztert akar az eurózónának és megadóztatná a pénzügyi tranczakciókat.
Emmanuel Macron francia államfő kedden a párizsi Sorbonne egyetemen bemutatta az Európai Unió reformját célzó tízéves útitervét.
„Az állampolgárait védelmező Európa szuverenitásának, demokratikus működésének és egységének” visszaszerzésére irányuló javaslatait ismertető, több mint másfél órás beszédében a francia elnök kulcskérdésnek nevezte Európa biztonságát, amelyhez egy közös „európai beavatkozási erő”, egy „közös védelmi költségvetés” és egy „közös doktrína” létrehozását javasolta 2020-ig.
Egy európai hírszerzési akadémia, egy európai terrorelhárítási ügyészség és egy, a természeti katasztrófák esetén bevethető közös polgári szolgálat felállítását is szükségesnek nevezte Emmanuel Macron.
A migrációs helyzet tartós kezelése érdekében „a menekültek méltó fogadására” egy európai menekültügyi hivatal, a határok hatékony védelmére pedig egy európai határrendészet létrehozását tartja szükségesnek a francia elnök. Emmanuel Macron szerint fel kell gyorsítani és harmonizálni kell a menedékkérelmi eljárásokat, a tagállamok számára hozzáférhető nyilvántartást és biometrikus személyazonossági okmányokat kell létrehozni, az elutasított menedékkérők hazautazását pedig meg kell szervezni. A menekültek számára pedig egy európai integrációs és képzési program beindítását is javasolta a francia elnök.
Emmanuel Macron egy, a pénzügyi tranzakciókra kivetendő, európai szintű adó bevezetését is javasolta, aminek teljes bevételét az oktatásra, az egészségügyre és az energetikai átmenetre épülő fejlesztési politikára fordítaná.
„Két országban létezik Európában pénzügyi tranzakciós adó, Franciaországban és Nagy-Britanniában. Tegyük azt általánossá mindannyian Európában a fejlesztések támogatására! – mondta.
Az olyan újfajta kutatások finanszírozására, mint például a mesterséges intelligencia, egy európai innovációs ügynökség beindítását szorgalmazta a francia elnök, aki a nagy internetes vállalatokra eközben különadót vetne ki.
Európa jelenlegi formájában „túl gyenge, túl lassú, nem elég hatékony”, ezért újra kell alapítani, hogy a „kor nagy kihívásaival” szemben képes legyen fellépni.
„Hagytuk, hogy a kétkedés teret nyerjen. Hagytuk, hogy elterjedjen Európában azt a gondolat, hogy Európa egy tehetetlen bürokrácia. Nem tettünk javaslatokat (…) Pedig Brüsszel mi vagyunk minden pillanatban” – ismerte el a francia államfő. „Nem fogok semmit se meghagyni azoknak, akik a megosztást és a nemzeti befelé fordulást képviselik” – tette hozzá.
Emmanuel Macron az eurózónát tenné meg az európai gazdasági hatalom középpontjának. Ehhez szerinte az övezetnek saját költségvetésre és pénzügyminiszterre van szüksége, és ez kulcsfontosságú a közös valutát használó övezet stabilitásának biztosításához, valamint ahhoz, hogy átvészeljék a gazdasági sokkhatásokat. A költségvetés alapvetően a közös európai beruházások finanszírozására szolgálna, ehhez köthető önálló adókkal.
A francia elnök kitért az uniós tagállamok adóügyi és szociális harmonizációjának szükségességére is, olyan kritériumok meghatározásával, amelyekkel a különböző szociális és pénzügyi modelleket fokozatosan lehetne egymáshoz közelíteni. Ezen kritérium betartása jogosítaná fel a tagállamokat az európai szolidaritási alapokhoz való hozzáféréshez.
Az Európai Unió újraalapítását célzó elképzeléseinek bemutatásakor a francia államfő úgy fogalmazott, nincs olyan mechanizmus, „amely varázsütésre megoldja az összes bajunkat”. Hangsúlyozta, hogy csökkenteni kell a munkanélküliséget, amely minden ötödik európai fiatalt érint. Hozzátette, az euróövezettel kapcsolatos javaslatai nem arra irányulnak, „hogy megoldják egyik vagy másik ország költségvetési problémáit”.
Emmanuel Macron azt is szeretné elérni, hogy minden európai fiatal legalább egy fél évet eltöltsön egy másik uniós tagállamban és, hogy 2024-ig minden európai diák legalább két európai nyelven beszéljen.
Az európai útiterv megvitatására a francia elnök úgynevezett demokratikus konvenciók, nemzeti és helyi viták lefolytatását javasolja a tagállamokban a közös uniós kérdések alapjairól a jövő év folyamán, a 2019-es európai parlamenti választásokra pedig szerinte meg kellene erősíteni a páneurópai pártlistákat a távozó brit képviselők kvótáinak felhasználásával. A cél az lenne, hogy 2024-ben az EP-képviselők felét ilyen listákon válasszák meg.
„A 28-ak Európája nem tud úgy működni, mint hat tagállammal. Egy egyszerűbb és kevésbé bürokratikus Európára van szükség, elsősorban a közös agrárpolitika terén” – mondta Emmanuel Macron. A francia elnök azt is kijelentette hogy „Európa már most többsebességes, ezért nem kell félni azt kimondani, és azt akarni”.
(MTI)
