Magyarázzák a banki sarcot


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Varga Mihály által javasolt, az államkincstáron kívül minden pénzforgalmi szolgáltatóra vonatkozó, egyszeri befizetési kötelezettség válthatja ki az állam által korábban átvállalt önkormányzati hitelek után tervezett 7 százalékos kezelési díjat, miután erről a nemzetgazdasági tárcának nem sikerült egyezségre jutnia a bankszövetséggel – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.


A kormány múlt hétfőn nyújtotta be az Országgyűlésnek az idei költségvetést és az egyes közteherviselési kötelezettséget előíró törvényeket módosító törvényjavaslatait. Ebben egyebek mellett a bankoknak egyszeri, az állam által már korábban átvállalt önkormányzati hitelösszeg 7 százalékát kitevő befizetés szerepelt.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdai módosító indítványai azonban arra vonatkoznak, hogy a 7 százalékos „kezelési díj” a már korábban átvállalt önkormányzati hitelekre ne vonatkozzon, a tranzakciós illetékből várt bevétel elmaradása miatt pedig egyszeri befizetést ír elő. Ennek összege a január-április hónapokra együttesen megállapított tranzakciós illeték összegének 208 százaléka.

Az NGM emlékeztet: az eddigi bevételi adatok alapján bár a kormány eredményesen lépett föl az inflációval szemben – annak mértéke sokkal kisebb lehet a várakozásoknál – a fogyasztási jellegű adóbevételek alakulását hátrányosan befolyásolta. A pénzügyi tranzakciós illeték esetében pedig a 301 milliárd forintos éves bevételi várakozáshoz képest mindössze 52,8 milliárd forint bevétel folyt be május végéig. E bevételkiesést orvosolta volna az önkormányzatok adósságának átvállalása miatt korábban megfogalmazott 7 százalékos mértékű banki befizetési kötelezettség.

RODIN adózási-számviteli szakmai rendezvények

Azonban e „kezelési díj” beszedésének kérdésében a tárcának nem sikerült egyezségre jutnia a bankszövetséggel, így a költségvetési helyzet stabilitásának fenntarthatósága érdekében egy új megoldás született. Annak érdekében, hogy a bankok eredeti vállalásuknak megfelelően járulhassanak hozzá a tranzakciós illetékfizetési kötelezettségükhöz, a pénzforgalmi szolgáltatók (ide nem értve a kincstárat) a kormány javaslata szerint tranzakciós illeték elmaradását pótló egyszeri befizetésre lesznek kötelezettek 2013-ban, amely fizetési kötelezettség kiváltja a korábban tervezett „kezelési költséget”.

Hozzáteszik: a mostani intézkedés-sorozat háttere a kormány egyik kiemelt célja, a magyar gazdaság tartós védelme. A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy Magyarország ne kerüljön például Máltához hasonló helyzetbe, hiszen a túlzottdeficit-eljárás lezárása után egy tagállam ellen rövid időn belül újból megindulhat az eljárás. Így a túlzottdeficit-eljárás végleges lezárása érdekében a kormány egyértelművé kívánja tenni, hogy az államháztartási hiány 2014-ben is érdemben 3 százalék alatt lesz – tették hozzá.

A szerdán benyújtott módosító indítványról és az új csomag egészéről csütörtökön szavaz a Parlament.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 15.

Egy percig se vegyük be, hogy a tranzakciós illeték emelése nem érinti az ügyfeleket

A hétfői kormányinfón Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy a kormány megemeli a pénzügyi tranzakciós illetéket. Az állami elvonás mértéke 2024. augusztus 1-től a nem készpénzes tranzakcióknál 0,45 százalékra, de maximum 20 ezer forintra emelkedik (eddig 0,3 százalék és maximum 10 ezer forint volt), míg a készpénzt érintő tranzakciók esetében a korábbi 0,6-ról 0,9 százalékra nő.

2024. július 15.

A fejlesztési tartalék kezelése a társasági adóban

Az adózó – döntése szerint – a jövőbeni beruházásaira fejlesztési tartalékot képezhet. A fejlesztési tartalék a következő évek beruházásaira számvitelileg elkülönített forrás, amelyet lekötött tartalékként addig kell kimutatni az éves beszámolóban, ameddig az adózó a beruházást meg nem valósítja. A fejlesztési tartalék népszerű vállalatfinanszírozási eszköz, amelyhez a társasági adóban adózás előtti eredményt csökkentő tétel kapcsolódik. Az Adó szaklap írása a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó társaságiadó- és számviteli szabályokat ismerteti, illetve röviden kitér az egyéni vállalkozók fejlesztési tartalékképzési szabályaira is.