Már a jövő évi adóváltozásokon dolgoznak

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Korábban már tényként kezelte a kormány, hogy a szuperbruttót kivezetik az adórendszerből, most mégis újraszámolják a modelleket. Egy alternatíva szerint inkább csak az adójóváírás összegéhez nyúlnának – írja az origo.

Mégsem lehet arra mérget venni, hogy jövőre lefeleződik a személyi jövedelemadónál a szuperbruttó szorzótényező – ezt az üzenetet közvetíti, hogy az [origo] minisztériumi forrásoktól származó információi szerint az adócsomagért felelős Nemzetgazdasági Minisztériumban az apparátusnak számításokat kell végeznie arra, hogy milyen költségvetési hatásokkal járna és az adózók helyzetét jövedelmüktől függően hogyan befolyásolná a szuperbruttó szorzótényező változatlanul hagyása.

A mai rendszerben a bruttó bért megnövelik a 27 százalékos munkáltatói tb-járulékkal, vagyis a szuperbruttó szorzóval, és ebből a magasabb adóalapból vonják le a 16 százalékos szja-t. Legutóbb a konvergenciaprogramban tett hitet (pdf-formátumban olvasható, 36. oldal) a kormány amellett, hogy ezt a szorzótényezőt 2012-ben a felére vágja és 2013-tól eltörli. A tárcánál folyó munkák azonban arra engednek következtetni, ez a menetrend nincs kőbe vésve.

Az adókulcs mellett – ami fix, 16 százalék – három paraméter határozza meg azt, hogy jövőre a munkavállalóknak hogyan változnak a jövedelmi viszonyaik: a szuperbruttó szorzótényező, az adójóváírás és az, hogy mennyivel nő a bruttó bérük. Az origo értesülése szerint az NGM stábja azért több változatot is készít attól függően, hogy ez a három paraméter hogyan alakul. A kalkulációk kiterjednek arra is, ha a szuperbruttó kivezetése megakad.

Ki hogyan jár, mi fér bele a költségvetésbe

Míg a szuperbruttó szorzótényező csökkentése minden munkavállalónak kedvez (hiszen az adóalapot és így a fizetendő adót mindenkinél mérsékli), addig az adójóváírás szintjének a csökkentése csak az alacsonyabb és közepes keresetűeket érinti, az ő adóterhüket növeli, ezért jelentős, hogy miként dönt a kormány. Ha nincs költségvetési mozgástér a kormányzati célként meghatározott adókiengedésre, akkor a magas keresetűek adókönnyítésének a rosszabbul keresők teremthetik meg a fedezetet. Ez történt idén is, a 16 százalékos, egykulcsos adóra való áttéréssel ugyan becslések szerint 500 milliárd forint körüli összeget hagyott ott a munkavállalóknál a kormány, de ez a felső jövedelemi kategóriákra összpontosult, több százezer alacsony keresetű alkalmazott kevesebb pénzt visz haza, mint tavaly. (Ezért is állt fel év elején a Rogán Antal-vezette bérmonitoring-bizottság, mert a kormány érzékelte, hogy sokan a bőrükön érezték, a kabinet szólamával szemben nem mindenki járt jól az idei adótáblával.) A bérskála alján levőkön ilyen esetben a bruttó bérük emelése segíthet, ám egy nagymértékű, az adóváltozásokon elért kárt kompenzáló növelés a munkáltatók versenyképességét rontaná, akik ezt leépítésekkel védenék ki.

További részletek az origo-n.

Forrás: origo

---