MAZARS: az EKÁER-ügy az EUB elé kerülhet

Szerző: Ado Online
Dátum: 2017. november 6.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyar EKÁER-hez hasonló rendszert alakítottak ki már Lengyelországban is, jövőre Szlovákiában vezethetik be – hívta fel a figyelmet közleményében a MAZARS.


Október 4-én az Európai Bizottság felszólító levélben tájékoztatta a magyar kormányt arról, hogy az Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszer (EKÁER) sérti az uniós áfadirektívát, mert az a határokon átnyúló, azaz az közösségen belüli tranzakciókra vonatkozóan is előír adminisztratív kötelezettséget.

A hivatalos kötelezettségszegési eljárás megindulását is jelző levélben a Bizottság  felkérte a magyar kormányt, hogy két hónapon belül tegye meg a meg nem feleléssel kapcsolatos észrevételeit.

A magyar adóhatóság „csodafegyverével” kapcsolatban a Bizottság az eljárás jelenlegi fázisában további részleteket nem közölt, és nem is pontosította, hogy milyen aggályai vannak az EKÁER-rel kapcsolatban. Részletesebb, indoklással ellátott véleményt csak két hónap múlva küld majd, de azt is csak akkor, ha addig Magyarország nem korrigálja a szabályozást. Az egyeztetés eredménytelensége esetén pedig a végső szót az Európai Bíróság mondhatja majd ki.

Egyelőre tehát nincs pontos információ arról, hogy az EKÁER miért nem felel meg teljes mértékben az áfadirektívában foglaltaknak, de a bejelentés óta már több feltételezés is napvilágot látott.

 

A rendszer sértheti például az EU-n belüli szabad árumozgás elvét, hiszen azzal kapcsolatban olyan részletezettségű bejelentést kell tenni az adózóknak, amelyek a határátlépéshez kapcsolódó adminisztratív formaságnak tekinthető. Ezek pedig elvi akadályai lehetnek a közösségen belüli kereskedelemnek.

Az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a felszólítás kapcsán kiadott közleményében kifejtette: Brüsszel döntése érthetetlen és meglepő, az súlyosan veszélyezteti a gazdaság kifehérítésért tett példaértékű magyar intézkedéseket, illetve hozzátették, hogy Magyarország mindent meg fog tenni, hogy megvédje az EKÁER rendszert.

 A MAZARS emlékeztet: az EKÁER 2015-ös bevezetése itthon is hatalmas port kavart. Az egyik oldalon ugyanis a szabályozás a szállított áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot helyezett kilátásba, miközben az online EKÁER-rendszer hónapokig csak döcögve működött, és – a kezdeti időszakban – egyes lényegi kérdésekben maga az EKÁER-rendelet sem fogalmazott egyértelműen.

A kezdeti fennakadások után, ugyanakkor, az adózók mára láthatóan elfogadták az EKÁER-rendszert, annak minden továbbra is fennálló nehézségével együtt.

 A MAZARS szerint azoknak a gazdálkodóknak, aki jellemzően belföldön kereskednek, az EKÁER nem jelent érdemi többletkötelezettséget. Tény, ugyanakkor – teszik hozzá – hogy az unión belül kereskedő cégeknek túlnyomórészt EKÁER-köteles szállítmányaik vannak, hiszen a hatályos mentességi küszöbök alacsonyak. Ebből adódóan pedig ezen vállalkozások adminisztrációs terhei is jelentősen megnőttek.

A rendszerrel kapcsolatban ugyancsak gyakran említett kifogás, hogy a kiszabható bírság felső határa változatlanul rendkívül magas, ezért az adózók akár egy rendszámelírás miatt is joggal „rághatják a körmüket”.

Nem ritkák az olyan esetek sem, amikor egy szállítmány nem EKÁER-köteles, de egy közúti vizsgálat során erről az ellenőrök csak úgy tudnak megbizonyosodni, hogy gyakorlatilag számon kérik azokat az adatokat, amelyeket valójában csak egy EKÁER-köteles fuvar esetén kellene az ügyfélnek biztosítani.

A MAZARS emlékeztet: a magyar EKÁER bevezetése óta hasonló rendszert alakítottak ki Lengyelországban is, 2018-tól kezdődően pedig Szlovákiában is készülhetnek a vállalkozások gazdálkodók az egyes szállítmányok nyomon követésére és az azzal kapcsolatos többletadminisztrációra.

Tekintettel arra, hogy ezeknek a szabályozásoknak az alapgondolatát veszélyeztetné az uniós szállításokra vonatkozó rész érdemi átalakítása, ezért a MAZARS véleménye szerint az EKÁER-ügy az Európai Bíróság elé kerül majd.


Kapcsolódó cikkek:


Adócsalásból autóversenyeztek
2019. május 23.

Vádat emelt a Baranya Megyei Főügyészség 69 ember ellen, akik autóversenyzői tevékenységük finanszírozására bűnszervezetet hoztak létre, és ezzel mintegy 11 milliárd forintos kárt okoztak.

Adóalapképzés a bizományosi konstrukció esetén
2019. május 23.

A bizományosi konstrukcióban két viszonylatot különböztetünk meg, a megbízó és a bizományos, valamint a bizományos és harmadik személy közti ügyletet, amelyek összefüggenek egymással. A megbízás irányulhat valamely termék(ek) eladására, illetve beszerzésére. Eladási bizomány esetén a teljesítési időpontnak mindkét viszonylatban meg kell egyeznie, vételi bizománynál ennek nem kellene megegyeznie, azonban az adókockázat minimalizálása érdekében célszerű ezt is egy időpontra hozni.