Megbízási jogviszony a gyakorlatban

Szerző: Szörényi Marianna
Dátum: 2018. november 20.
Címkék: ,
Rovat:
Gyakran felmerül a kérdés, hogy adott tevékenységet milyen munkavégzésre irányuló jogviszonyban lehet ellátni, illetve a lehetőségek közül melyiket a legcélszerűbb választani. Lehetőség van dolgozni munkaviszonyban, megbízási-, vállalkozási-, bedolgozói jogviszonyban, felhasználói szerződéses jogviszonyban (szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény hatálya alá tartozó tevékenységgel kapcsolatban), tanulóként tanulói szerződéssel vagy együttműködési megállapodással, egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül, segítő családtagként, továbbá a társaság tagjaként társas vállalkozóként. Fentiek közül ebben a cikkben a megbízási jogviszonyt és annak legfontosabb elemeit mutatjuk be, a gyakorlati élet alkalmazhatóságában.

Az Szja törvény szerint a megbízási jogviszony alapján kapott díj önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, amiről két dolgot fontos tudni:

  1. a bevétel után költség elszámolási lehetőség van,
  2. a bevétel költséggel csökkentett része a jövedelem.

Költségelszámolás történhet költséghányad alkalmazásával, ekkor a bevétel 10%-a költség, amelyet nyilatkozat hiányában automatikusan kell alkalmazni. Történhet még tételes költségelszámolással, legfeljebb a bevétel 50%-ig, ekkor a költségeket számlával kell igazolni. Persze hozhatunk olyan döntést is, hogy nem szeretnénk költséget elszámolni, ezt sem tiltja semmi. Bárhogy is döntünk év elején, azt a költség elszámolási módot kell alkalmaznunk az adóévben minden önálló tevékenységből származó jövedelmünk (pl. ingatlan bérbeadás) esetén.

Amennyiben év közben a 10 % költséghányad alkalmazását választottuk, az adóbevallás készítésekor dönthetünk úgy, hogy mégis tételesen szeretnénk elszámolni költségeinket. Fordítottjára viszont nincs lehetőség, ha év közben tételes elszámolást alkalmaztunk, adóbevalláskor 10 % költséghányad alkalmazására nem válthatunk.

Ahhoz, hogy a biztosítási jogviszonyt el tudjuk bírálni, megbízási jogviszony esetében mindig meg kell vizsgálni, hogy az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri e a minimálbér 30 %-át (2018-ban 41 400 Ft), illetőleg naptári napokra annak harmincad részét (2018-ban 1 380 Ft). Amennyiben eléri, a magánszemély biztosítottá válik, ami megbízó részéről bejelentési, járulék levonási és befizetési kötelezettséget von maga után. Kiemelném, hogy ugyanazon munkáltatónál adott naptári hónapban, több megbízási jogviszony keretében szerzett jövedelmek összegét (és a napok számát is) össze kell adni.

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személy, pl. a gazdasági társaság vezető tisztségviselője esetében is ugyanígy kell elbírálni a biztosítási jogviszonyt, annyi különbséggel, hogy ez esetben nincs lehetőség költségelszámolásra.

Biztosítottként megbízott díjából 15 % Szja, 10 % nyugdíj-, 4 % természetbeni- és 3% pénzbeli (kivéve ha a megbízott öregségi nyugdíjas) egészségbiztosítási járulékot kell vonni, továbbá megbízót 19,5 % szocho és 1,5% szakképzési hozzájárulás terheli. Amint a biztosítási kötelezettségre fény derül – ami sok esetben csak a kifizetéskor történik – NAV felé bejelentési kötelezettség keletkezik a T1041-es nyomtatványon.

Ha a megbízott nem válik biztosítottá, akkor a díjból csak 15 % Szja-t kell vonni, megbízó a 19,5 % szochot és a 1,5 % szakképzési hozzájárulást ebben az esetben is köteles fizetni, viszont NAV felé nem keletkezik bejelentési kötelezettsége a T1041-es nyomtatványon.

Harmadik eset, amire lehetőséget biztosít a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:280. §–a, hogy megbízott ingyen vállalja a megbízást. Ebben az esetben megbízó köteles a megbízott költségeit megtéríteni.

Nézzünk 1-1 példát, 10 % költséghányad alkalmazásával, hogy átláthatóbbá tegyem a biztosítottá válás felülvizsgálatát:

  1. Egy megbízási jogviszonyban 10 napnyi időszakra rögzített feladat ellátásáért 42 000 Ft megbízási díjat kap a megbízott.

Bevétel 42 000 – 10 % költséghányad = 37 800 Ft jövedelem

37 800 Ft / 10 nap = 3 780 Ft/nap

minimálbér 30%-a 41 400 Ft / 30 = 1 380 Ft/nap

Mivel az 1 napra eső jövedelem meghaladja a törvényben előírt, 2018-ban 1 380 Ft mértékét, ezért biztosítottá válik a megbízott, és a fent leírtak szerint kell eljárni.

37 800 Ft x 15 % =5 670 Ft Szja, 37 800 x 7 % = 2 646 Ft EBJ, 37 800 x 10 % = 3 780

Bevétel 42 000 Ft – 5670 Ft Szja –  2 646 Ft EBJ – 3 780 Ft nyugdíjj. = 29 904 Ft kifizetendő összeg.

  1. Ha viszont a megbízott megbízási szerződése 28 napra szól, erre az időszakra kapja a 42 000 Ft megbízási díjat, már másképp alakul a számítás.

Bevétel  42 000 – 10 % költséghányad = 37 800 Ft jövedelem

37 800 Ft / 28 nap = 1 350 Ft/nap

minimálbér 30 %-a  41 400 Ft / 30 = 1 380 Ft/nap, tehát nem haladja meg a jövedelme az előírt mértéket, így nem válik biztosítottá.

37 800 Ft x 15 % =5 670 Ft Szja

Bevétel 42 000 Ft – 5670 Ft Szja = 36 330 Ft lesz a kifizetendő összeg.

Folyamatos munkavégzés esetén főszabály szerint havonta, kifizetéstől kifizetésig nézzük az időszakot. Ha a munkát végző személy időszakonként, vagy csak a tevékenység befejezésével kap díjazást, akkor a biztosítási kötelezettség elbírálására a díjazás kifizetésekor történik.

A megbízási szerződésben rögzített időszakon belül nem kell vizsgálni, hogy a megbízott mely napokon, összesen milyen időtartamban teljesítette a feladatot. Ha a szerződésben nem rögzítették a megbízás időtartamát, akkor a szerződéskötéskor a díjfizetésig eltelt időszakot kell figyelembe venni. Megbízási szerződés köthető szóban és írásban egyaránt, viszont a későbbi viták elkerülése végett mégis inkább azt javaslom, hogy foglaljuk írásba.

Megbízási jogviszony és munkaviszony egyszerre:

Megbízási jogviszonyt is létesíteni ugyanazon munkavállalóval, csak akkor lehet, ha a dolgozót a munkaviszonyban ellátott munkakörétől távol eső munkakörre szeretnénk megbízni. Lényeges, hogy jól elválasztható legyen adott esetben a két munkakör, annak munkaideje és beosztása. Ha a két jogviszonyban ellátott feladatok tartalmilag azonosak, vagy akár egy munkakörben is elvégezhetők lennének, akkor semmisnek mondhatják ki a megbízási szerződéses jogviszonyt, és a kezdő naptól munkaviszonnyá minősíthetik, annak minden adóterhével együtt.

Bemutatom a két jogviszony közti lényeges különbségeket, melyek alapján egyértelműen elkülöníthetők:

Munkaviszony Megbízási jogviszony
munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I törvény (Mt.) vonatkozik rá (pl. munkaszerződést kötnek);

megbízási szerződés az alapja, Ptk. vonatkozik rá;

a munkavállalónak személyesen, folyamatosan és rendszeresen rendelkezésre kell állnia, munkáltató utasításait követve, az ő ellenőrzése alatt; felek függetlenek egymástól, nincs alá-fölérendeltségi viszony, a megbízott egy konkrét feladat ellátásáért vállal kötelezettséget;
munkavégzés időtartamát, helyét, és a munkaidő-beosztást a munkáltató határozza meg; nincs meghatározva a munkavégzés helye, sem a munkaidő. A megbízott maga osztja be idejét, kizárólag határidőket, részhatáridőket szabhat meg a megbízó (az ügy ellátásának időpontját meghatározhatja, pl. ha egy 1 napos konferencia idejére kötik a megbízási szerződést);
munkavégzésért munkabér jár, bizonyos feltételek teljesülése esetén pótlékok; megbízó díjat fizet a megbízottnak, de akár ingyen is el lehet vállalni. Nincs plusz juttatás, sem pótlékok;
Mt. szerint meghatározott időtartamra fizetett szabadságot köteles biztosítani a munkáltató; nem jár szabadság;
munkáltató eszközeivel történik a munkavégzés. a munkavégzés a megbízott saját eszközeivel történik.

Fontos tehát, hogy a megbízási szerződés ne foglalja magába a munkaviszony tipikus tartalmi elemeit, nehogy színlelt szerződésnek minősüljön. A munkaviszonnyá minősítéssel járó fizetési kötelezettség bizonyos esetekben igen súlyos összeget jelenthet, ezért tanácsos felülvizsgálni az ellátandó feladatokat, még a megbízási jogviszony létesítése előtt.


Kapcsolódó cikkek:


Az alanyi mentes adózás néhány fontos szabálya IV.
2018. december 18.

Az alanyi mentes adózókról szóló cikksorozat utolsó drabjában nézzük meg néhány fontos szabályt áfafizetés, adólevonás, bizonylatkorrekció, számlázás, alanyi mentes státusz megszűnése témában.

Adóelőleg kiegészítés: közeleg a határidő
2018. december 17.

Adóelőleg kiegészítés: közeleg a határidő

Egy igen jelentős számú adói kör számára december 20-ig ki kell egészíteniük az év során megfizetett adóelőlegüket a várható éves adókötelezettség összegére, és erről az EVA kivételével bevallást is be kell nyújtaniuk.

Együttműködik a NAV és az IPOSZ
2018. december 17.

Együttműködési megállapodást kötött a kisvállalkozók adózási ismereteinek bővítésére az Ipartestületek Országos Szövetsége és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) - közölte az IPOSZ hétfőn.