Megjegyzések a fővárosi iparűzési adóbevallás kitöltéséhez
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Vegyük figyelembe a tényt, hogy az iparűzési adóbevallást szakemberek töltik ki és nem hozzá nem értő természetes személyek, hiszen az iparűzési adó alanya a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző magánszemély, szervezet, amely legalább egy külső könyvelőt foglalkoztat. Ennek megfelelően nehezített pályával számoljunk.
Egy gyakorlott könyvelő már sokszor kitöltötte az önkormányzati iparűzési adóbevallást. A fővárosi a jobbak közé tartozik. (Kár, hogy 2016-ra kihagyták a levelezési címet, amit egyébként bejelentettünk már az önkormányzatnak egy külön nyomtatványon, de sokszor nem veszik figyelembe.)
A viszonylag megszokott bevallási nyomtatvány kitöltése a gyakorlati ismeretek megléte miatt előnyös. Hosszú évek során kijavították a programozói hibákat. Például nem lehetett a Budapest után vesszőt tenni, mert emiatt hibás lett a bevallás. Enterrel nem lehetett továbblépni a következő rovatra, mert elszállt a kitöltés. (Ragaszkodnak az egérhez.) visszalépni ma is csak egérrel lehet.
A megszokás viszont tényleg segíti a hibátlan kitöltést, de a postai hercehurcától viszont már mindenkinek elment a kedve. A sorban állás, várakozási idő és mindezekhez viszonyítva a magas szolgáltatási díj nemcsak felháborító, de időrabló, kényelmetlen megoldás. Arról nem beszélve, hogy van olyan kisposta, ahol csak készpénzben lehet fizetni.
Tehát szeretnénk az internet segítségével beküldeni az iparűzési adóbevallást!
Ez ugyan nagyon jól hangzik, de részemről nagyon sok sikertelenséget jelentő esemény kísérte a múlt évi internetes próbálkozásaimat. Arról már nem is beszélek, hogy a helyi iparűzési adóról szóló rendeletet sem találtam meg a vidéki önkormányzat honlapján, mert egyszerűen nem működött. Tahitótfalu honlapja például napokig nem működött. Végül a vállalkozás vezetője személyesen adta le a bevallást, egy másolaton átvetetve. Hat hónap múlva a cég vezetőjén keresték, mondván, hogy nem adta be és be kellett mutatni a másolatot személyesen.
Budapesten ilyen jellegű probléma nincs, csak annyi, hogy miután többször bejelentkeztem a saját iparűzési adóbevallásom elektronikus beküldésére, a honlapjuk lefagyott. Ezt három különböző napon megcsinálta. Türelmemet elveszítve jött a posta, mint megoldás. Tértivevényes feladással.
A Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatalának Adó Főosztálya a 2016-20 jelzésű nyomtatványt használja az iparűzési adó bevallására.
Nagyon fontos, hogy az adatok között feltüntessék az adószámla azonosítót (régen folyószámlaazonosító), mert ők kizárólag azzal dolgoznak. Kevéssé érdekli őket az adószám vagy az adóazonosító jel.
Jó megoldás, hogy a teljes bevallásból csak annyit engednek kinyomtatni, amennyit kitöltöttünk belőle. Ugyanakkor hátrányos, hogy csak a számítógépet gyakorlottan kezelő könyvelők tudják lementeni a kitöltött bevallást a gépükre.
Rendkívül jó megoldás, hogy az iparűzési adó alapja megállapításának egyszerűsített módját választók nyilatkozatához rögtön hozzárendeli a nyomtatvány a nettó árbevétel és az adóalap összegét. Kellemetlen dolog viszont az, hogy ha bejelöljük valamelyik egyszerűsített módszert, akkor nem engedik kitörölni. Felhívom a figyelmet, hogy az ilyen soroknál keressék meg a vékony üres sort és arra kattintsanak!
Az adóelőlegek kiszámításának megfogalmazása a kitöltési útmutatóban valami rettenetes! Még azt sem tudják megfogalmazni, hogy ha a most kiszámított adóból (a határidő miatt ez az előző évi) levonjuk az ez év március 15-re már előírt adóelőleget, akkor megkapjuk az ez év szeptember 15-ig befizetendőt. Ez akkor alkalmazható, ha a bázisévben a teljes időszakban tevékenykedtünk, vagyis 12 hónapig. A számítás lényege, hogy a tárgyévi két darab előleg annyi legyen, mint a bázisévi tényleges adó.
Helyette így fogalmaznak: „ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének összege, az adóévet megelőző adóév adójának és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete.”
A második előlegrészlet összege, – melyet majd a következő év márciusában fizetünk, – a most kiszámított bázisévi adó fele.
Helyette így fogalmaznak: „az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójának fele.” Vagyis a most készülő adóbevallásban kiszámított adót el kell osztani kettővel. Ha a bázisév törtév volt, akkor az adatot évesíteni (arányosítani) szükséges.
Az adóalap telephelyek közötti megosztásáról és a kapcsolt vállalkozások adóalapjáról azért nem beszélünk, mert ilyen esetekben adózási szakember készíti el a bevallást.
Egyéni vállalkozóknál több telephely esetén keletkezhetnek anomáliák, mert nincs akkora létszám és nincs annyi eszköz a vállalkozásban, hogy a valóság egy szikráját is tükröző adóalap-megosztás jöjjön létre. Célszerű lenne őket kiemelni ebből a rendszerből! Emlékszem egy egyedül dolgozó, szellemi munkát végző egyéni vállalkozóra, akinek egy székhelye és egy telephelye volt. Tárgyi eszközei nem voltak. A törvény által vélelmezett jövedelme alapján a székhelyén lévő önkormányzat kapta meg az iparűzési adóját, ahol soha nem tartózkodott, kizárólag magáncélból. Egyszerűen nem volt mit megosztani, pedig a törvény mellékletében az szerepel, hogy a megosztási módszerek közül nem lehet azt alkalmazni, amelyik a székhely vagy valamelyik telephely szerinti település esetén nulla forint települési adóalapot eredményezne
A Fővárosi Önkormányzat iparűzési adóbevallásra vonatkozó nyomtatványa (2016-20) tökéletesen alkalmas a papíralapon történő benyújtásra.
