Megszűnhet az egyszerűsített cégalapítás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Körbetartozások, be nem fizetett adó, megugró számú fantomcég – ezzel járt a kormány szerint az egyszerűsített cégeljárás, ezért a múlt héten nyilvánosságra hozott tervezet megszüntetné az egyórás cégalapítást lehetővé tevő rendszert.

Az egyszerűsített cégeljárással a cégalapítás valóban gyors, olcsó és egyszerű volt, a rendszer azonban hihetetlen munkaterhet okozott a cégbíróságnak, adóhatóságnak, ami jelentős költségvetési hatással járt. Ehhez hozzájárult, hogy a rendszerrel sokan visszaéltek, az adóhatóság nem tudta behajtani a közterheket a megugró számú fantomcégtől – magyarázta az [origo] megkeresésére a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM), hogy miért célja a kormánynak az egyszerűsített eljárás megszüntetése.

A KIM múlt héten nyilvánosságra hozott tervezete nagyrészt a csőd- és felszámolási eljárások meggyorsításával foglalkozik, de szerepel benne az egyszerűsített cégeljárás megszüntetése is. Jelenleg egy óra alatt lehetséges céget alapítani meghatározott sablonok alapján, ez azonban visszaélésekre adott lehetőséget a minisztérium szerint.

A tárca az [origo]-nak küldött közleményében azt írta, hogy az egyszerűsített eljárás miatt a cégek egy része „fantomizálódott, vagy alvó, de főként vagyontalan vállalkozássá vált, vagy pedig hatalmas tartozásokat felhalmozva teljesen áttekinthetetlen módon cserélt gazdát”. Mindez a jelenség hatalmas körbetartozási láncolatot generált a gazdaságban, számos más vállalkozást is csődhelyzetbe sodorva, ami áttételesen a költségvetést is megrövidítette – állítja a minisztérium. A KIM azt írta, hogy a cégalapítást nagyobb kontroll alá akarják helyezni, a bírósági ellenőrzést már a cégalapításkor hatékonyabbá tenni.

Folytatás az origo-n, az alábbi linkre kattintva.

Forrás: origo


Kapcsolódó cikkek

2024. október 22.

Csoportos társaságiadó-alany veszteségének leírása

„X” és „Y” társaság 2020 óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek. A 2021–2023-as adóévekben a csoport tagjainak adóalapja negatív volt, tehát csoportszintű veszteség keletkezett. Az „X” és „Y” társaságok tulajdonosi háttere 2024-ben megváltozott, felvásárolta őket „Z” társaság. A „Z” társasággal mint a szavazati jogok 100 százalékát gyakorló adózóval mindként cég kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, sőt, a feltételek ahhoz is adottak, hogy „Z” társaság 2025-től csatlakozzon a csoportos társaságiadó-alanyhoz. Kérdésként merült fel, hogy ha „Z” társaság belép a csoportba, akkor a belépését megelőzően keletkezett, még fel nem használt csoportszintű veszteség leírására ő is jogosult lesz-e.