Mennyi a kamat, ha magánszemély ad vagy kap kölcsön?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magánszemély fizethet is kamatot és kaphat is, attól függően, hogy adja vagy kapja a kölcsönt (hitelt). Hogyan alakul ezekben az esetekben az adózás?


1. A kölcsön általános fogalma

A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerint kölcsönszerződés alapján a hitelező meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós a pénzösszeg szerződés szerinti későbbi időpontban a hitelezőnek történő visszafizetésére és kamat fizetésére köteles. Ha ezt a felek kifejezetten kikötötték, vagy ha a szerződés céljából, az eset körülményeiből ez következik, az adós nem tartozik kamatot és egyéb díjat fizetni. Ekkor a kölcsönszerződés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a hitelező a saját körülményeiben bekövetkezett lényeges változás miatt is megtagadhatja a kölcsönösszeg kifizetését, és visszakövetelheti a már kifizetett kölcsönt;

b) az adós nem köteles a kölcsönösszeg rendelkezésre tartásáért díjat fizetni.

A kölcsönszerződés tehát olyan szerződésfajta, amelyben az egyik szerződő fél (a hitelező) arra vállal kötelezettséget, hogy a szerződésben meghatározott (általában) pénzösszeget a másik szerződő fél (az adós) rendelkezésére bocsátja. Az adós pedig arra kötelezi el magát, hogy a kölcsön összegét a szerződésben foglalt módon (egy összegben vagy részletekben, kamattal vagy anélkül) és időben visszafizeti. Másként fogalmazva: az egyik fél meghatározott időre és módon pénzt juttat a másik félnek, aki azt a kölcsönszerződésben meghatározott időre és módon köteles visszafizetni.

Kölcsönt bárki adhat, és bárki felvehet, így magánszemély is. Jó tudni azonban, hogy rendszeres és üzletszerű hitelezést csak bizonyos jogi személyek végezhetnek, és ők is csak a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott feltételek betartásával. A költségvetési szervek pedig – szűk kivételtől eltekintve – nem vehetnek fel pénzkölcsönt, mert ezt tiltja az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény.

A kölcsönszerződés szabályai alkalmazandók akkor is, ha a hitelező nem pénzt fizet, hanem más helyettesíthető dolgot ad az adós tulajdonába úgy, hogy az adós a szerződésben meghatározott későbbi időpontban ugyanolyan fajtájú, minőségű és mennyiségű dolgot köteles a hitelező tulajdonába visszaadni. Ebben az esetben kamaton a kölcsönadott dolog átadáskori piaci értékének alapulvételével, a kamatszámítás szabályai szerinti díjat kell érteni.

A kölcsönszerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni minden olyan esetben is, amikor az egyik fél által nyújtott szolgáltatás megelőzi a másik fél által nyújtandó pénzszolgáltatást, vagy az ellenérték megfizetése megelőzi a főszolgáltatás teljesítését.

2. A kamat fogalma, a kamatjövedelmek adókötelezettsége

A Ptk. (és a köznyelv) szerint kamat az az összeg (díj), amelyet az idegen pénz igénybe vevője más személy pénzének az ideiglenes használatáért fizet. Ehhez képest a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja-törvény) 65. §-a (taxatív felsorolással) főszabályként egy szűkebb, bizonyos szempontok szerint viszont tágabb kamatfogalmat határoz meg. Így számos, a polgári jog és a közgazdaságtan által kamatként kezelt jövedelemforma az Szja-törvény alkalmazása során nem kamatnak minősül, illetve fordítva: az Szja-törvény szerinti kamatjövedelmek közé más típusú, a szó közgazdasági jelentése szerint nem kamatnak minősülő jövedelmek is bekerültek. Az Szja-törvény alkalmazása (tehát az adóztatás) szempontjából nem kamat például

– a magánszemély által a magánszemélynek kölcsönadott összeg után fizetett kamatjövedelem,

– bizonyos kivételekkel a tagi kölcsön után fizetett kamatjövedelem,

– az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy (legyen az akár egy ottani hitelintézet) által fizetett kamat,

– az uzsorakamat,

még akkor sem, ha a hétköznapi vagy a szerződésbeli szóhasználat kamatnak is nevezi.

Az Szja-törvény szerint kamatjövedelmet nem képező, de a köznyelv, illetve a Ptk. szerint is kamatnak nevezett jövedelem adókötelezettsége adójogi szempontból a juttató és az adós magánszemély között fennálló jogviszony, valamint a juttatás körülményei alapján ítélhető meg, és minősíthető (az esetek többségében) munkaviszonyból származó nem önálló vagy egyéb összevonandó jövedelemnek.

Az ún. késedelmi kamatot a hatályos Szja-törvény szintén nem kamatként kezeli, hanem az így megszerzett jövedelem osztja annak a jövedelemnek adójogi sorsát, amellyel összefüggésben kifizetik [Szja-törvény 1. § (9) bekezdés b) pont].

A mindennapokban elég gyakran előfordul, hogy a szegény vagy egyéb okból kiszolgáltatott helyzetben levő magánszemélyeket kihasználva valaki uzsorakamatra ad kölcsönt. A szerződő feleket általánosságban megillető szerződéses szabadság dacára, ezt az ügyletet a Ptk. érvénytelennek tekinti. Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a szerződés uzsorás szerződés, akkor semmisnek kell tekinteni (ez az érvénytelenség egyik formája), és helyre kell állítani az eredeti állapotot (in integrum restitucio), mintha a felek a szerződést meg sem kötötték volna. Ilyen esetben az adós és a hitelező köteles egymással elszámolni, azaz visszaadni egymásnak a már kifizetett pénzösszegeket. A büntetőjog az uzsorás szerződéseket az adójogi minősítéstől függetlenül bűncselekményként kezeli.

(Az uzsorás szerződés nem csupán kölcsönszerződés lehet. Adódhat olyan helyzet is, amikor a felek adásvételi szerződést kötnek, amelyben az eladó szorult helyzetét kihasználva a vevő aránytalanul alacsony vételáron szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát.)

Az uzsorás szerződésekkel kapcsolatosan két adótörvényi rendelkezés jöhet szóba:

a) a 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről (a továbbiakban: Art.) 1. § (7) bekezdése, mely szerint az érvénytelen (semmis, megtámadható) szerződéseknek annyiban van az adózás szempontjából jelentősége, amennyiben gazdasági eredménye kimutatható, azaz a büntetőjogi felelősség mellett tetten érhető az adóztatás lehetősége is. Először meg kell állapítani az összevonás alá tartozó jövedelem utáni adót, a szankciókkal (adóbírság, késedelmi pótlék) együtt, majd büntető feljelentést kell tenni.

b) az Szja-törvény 7. § (1) bekezdés f) pontja, amely úgy rendelkezik, hogy a jövedelem kiszámításakor nem kell figyelembe venni a jogerős bírói ítélettel megállapított bűncselekmény révén szerzett vagyon értéket, ha azt ténylegesen elvonták. A contrario: ha nem tudják ténylegesen elvonni, akkor adóztatni kell. Minősítése: összevonás alá tartozó jövedelem, az utána járó adóval, és az adóhoz kapcsolódó szankciókkal együtt.

Az előzőek alapján az Szja-törvény szerint tehát kamatjövedelemnek minősül: Az Szja-törvény szerinti kamatjövedelmek között találjuk a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (például államkötvények), illetve a kollektív befektetési értékpapírok (jellemzően befektetési jegyek) hozamát és árfolyamnyereségét is. Teljesen egyértelmű, hogy ezeknek az értékpapíroknak az árfolyamnyeresége a szó polgári jogi és hétköznapi jelentése alapján nem minősül kamatnak, ugyanakkor – a jövedelem keletkezésének hasonlósága miatt – az Szja-törvény alkalmazásakor ez a típusú árfolyamnyereség is kamatjövedelem. Ez a jogalkotói megítélés különösen a befektetési jegyek esetében meglepő, hiszen a befektetési alapok a magánszemélytől a befektetési jegy ellenértékeként kapott összeget nemcsak hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba (például kötvényekbe), hanem tagi jogviszonyt megtestesítő értékpapírokba (részvényekbe, ingatlanokba) is befektetik. Ezekben az esetekben a befektetési jegy hozamának, árfolyamnyereségének polgári jogi, illetve közgazdasági tartalma még közvetett kapcsolatban sincs a kamat általános fogalmával.

– a hitelintézeti betétre fizetett, illetve folyó- vagy bankszámlán jóváírt, tőkésített kamatnak a szokásos piaci értéket meg nem haladó része;

– a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és a kollektív befektetési értékpapír (azaz a magyar és külföldi jog szerinti befektetési jegy) kamata, hozama és árfolyamnyeresége;

– a biztosítói teljesítésből – kivéve, ha a biztosító teljesítése az Szja-törvény 1. számú melléklet 6.6. pontja szerint adómentes vagy az szja-törvény más rendelkezése alapján minősül adóköteles jövedelemnek – a befizetett díjat meghaladó összeg azzal, hogy nem minősül befizetett díjnak a kockázati biztosítás díja;

– számos egyéb feltétel teljesülése esetén a szövetkezetnek nyújtott tagi kölcsön után fizetett, a felszámítás időszakában érvényes jegybanki alapkamatot annak legfeljebb 5 százalékponttal meghaladó (tehát például 3 százalékos jegybanki alapkamat esetén maximum 8 százalékos) mértékű kamat, és

– a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe befizetett összeg hozama, ha a kifizetés nem nyugdíjszolgáltatás.

Nincs kamatjövedelem akkor, ha a bevétel az Szja-törvény 67/B. §-ának rendelkezései szerint tartós befektetésből származó jövedelemnek minősül. Ugyancsak nem kell kamatjövedelemként figyelembe venni a tevékenységét nem szüneteltető egyéni vállalkozó pénzforgalmi pénzintézeti számláján jóváírt kamatot, mert az így elért bevétel az egyéni vállalkozó vállalkozói adóalapjának része.

Nem jövedelem (tehát se nem kamatjövedelem, se nem egyéb típusú jövedelem, azaz gyakorlatilag adómentes) az a nyereményalapot meg nem haladó összeg, amelyet a kifizető a nyereménybetét-számlán már jóváírt nyeremény megváltására fizet a magánszemélynek.

Nem jövedelem az a kamat sem, amellyel kapcsolatban a kifizetőnek az Art. 7. számú melléklete alapján adatszolgáltatási kötelezettsége áll fenn a ’K77-es nyomtatványon. Ilyenkor a magyar kifizető (például egy bank) egy külföldi, de az EU-ban illetőséggel rendelkező magánszemélynek fizet ki kamatjövedelmet, melyet Magyarországon nem terhel adó. Emiatt a külföldinek kifizetett kamatból akkor sem kell az Art. 4. számú melléklete szerint az adót levonni, ha nemzetközi egyezmény esetlegesen megengedné Magyarország számára is az adóztatást.

Ha a jövedelem az Szja-törvény szerinti kamatjövedelem, akkor utána az adó mértéke 16 százalék. Arra az esetre, ha a jövedelemből az adó nem vonható le (például leginkább a nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény esetén), az adóalap megállapítására az Szja-törvény 65. § (1) bekezdés c) pontja az általánostól eltérő különös szabályokat tartalmaz: ilyenkor az adó a magánszemélynek adott vagyoni érték szokásos piaci érték (nyereménybetét esetében a nyereményalap) 1,19-szorosának 16 százaléka.

Ha ezt a kamatjövedelmet egészségügyi hozzájárulás (eho) is terheli, akkor az adó (és az eho) alapja a vagyoni érték 1,28-szorosa.

A kamatjövedelem után az adót főszabály szerint a kifizető – ideértve a kifizető helyett a kamatjövedelmet kifizető, juttató hitelintézetet, befektetési szolgáltatót is – állapítja meg, vonja le, fizeti meg, és a ’08-as számú havi járulék- és adóbevallásában magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként vallja be. Azaz az esetek többségében erről a jövedelemfajtáról a magánszemély nem ad bevallást, a kamatjövedelmet a bevallásában nem tünteti fel.

Ugyancsak kivétel a főszabály alól az, ha a kamatjövedelem nem kifizetőtől, hanem külföldről származik. Ebben az esetben a jövedelmet a magánszemélynek önadózással kell megállapítania, az ’53-as számú (éves) adóbevallásában bevallania, valamint az adót a bevallásra nyitva álló határidőig megfizetnie.Kivételként a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy kollektív befektetési értékpapír visszaváltásakor, átruházásakor keletkező jövedelem esetén a magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában vagy önellenőrzéssel érvényesítheti az értékpapírhoz kapcsolódó azon költségeit, melyeket a kifizető a jövedelem megállapításakor nem vett figyelembe. Azaz ebben a kivételes esetben a magánszemély is bevallhatja a kamatjövedelmet, melynek feltétele, hogy a kifizető ebből a célból igazolást állítson ki részére, és annak tartalmáról évente adatot szolgáltasson a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (mint az állami adóhatóság) részére. A magánszemély számára a bevallási lehetőség ilyen célra történő megnyitása a kifizetőt felmenti az önellenőrzés kötelezettsége alól.

A nemzetközi egyezmények alapján a kamatjövedelem általában a magánszemély illetősége szerinti államban adóztatható, azonban a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmények egy része fenntartja a forrás országok adóztatási jogát is (ami tulajdonképpen kettős adóztatás).

Ugyanakkor a belföldi illetőségű magánszemély külföldről származó kamatjövedelmének Magyarországon megfizetendő adóját csökkenti a kamatjövedelem után a külföldi államban igazoltan megfizetett adó azzal, hogy az a külföldön megfizetett adó, amely a magánszemély részére visszajár, Magyarországon nem vonható le a fizetendő adóból.

Az Szja-törvény 28. § (12) bekezdése értelmében egyéb (összevonandó) jövedelemként válik adókötelessé az a kamat, amelyet olyan államban illetőséggel bíró személy fizet ki, amellyel Magyarországnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerüléséről a jövedelem- és a vagyonadók területén.

A külföldi pénznemben megszerzett kamatjövedelemből az adót ugyanabban a külföldi pénznemben kell megállapítani, levonni, és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalos, a megszerzés időpontjában érvényes devizaárfolyamán forintra átszámítva megfizetni azzal, hogy az MNB által nem jegyzett pénznem esetén a külföldi devizát a MNB árfolyama alapján először euróra kell átszámolni, majd azt továbbváltani forintra. E módszer miatt a külföldi pénznem forinthoz képest bekövetkező árfolyamváltozása önmagában nem keletkeztet kamatjövedelmet.

A jövedelem megszerzésének időpontja jellemzően a jóváírás, a tőkésítés időpontja, de ha a kamat juttatására nem ebben a formában kerül sor, akkor az átutalás, postára adás vagy a magánszemély számára történő birtokba adás időpontja.

Az eho levonása, bevallása – az szja-hoz hasonlóan – a kifizető feladata. Kifizető hiányában (például külföldi bank esetén) a magánszemély kötelezett az összeg bevallására és befizetésére.2013. augusztus 1-jétől a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény szerinti belföldi magánszemélyek egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettsége (eho) újabb tőkejövedelmekre terjedt ki, ugyanis ettől kezdve (bizonyos kivételekkel, de ez nem a cikk témája) a kamat- és a tartós befektetési jövedelem után is ehót kell fizetni, 6 százalékos mértékkel. Változás 2014. január 1-jétől, hogy nem terheli 6 százalékos eho azt a kamatjövedelmet, amely olyan megtakarítási jellegű életbiztosításból származik, amelynek eszközalapja vagy díjtartaléka legalább 80 százalékban forintban kibocsátott állampapírban van.

Az szja- és az eho-alapot is érinti a nem pénzbeli kamatjövedelem 1,19-szoros szorzójának emelése 2014. január 1-jétől [Szja-törvény 65. § (1) bekezdés c) pont]. Ha a magánszemély olyan kamatjövedelmet szerez, amelyből a szja-t, illetve az ehót nem lehet levonni (például nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény, értékpapír szerzése), akkor az szja és az eho alapja a megszerzett vagyoni érték szokásos piaci értékének 1,28-szorosa. Ilyenkor az eho is a magánszemély terhe, azonban őt nem terheli (utólagosan sem) eho-fizetési kötelezettség, mert a kifizető a magánszemélyt megillető bruttó kamatjövedelemből a közterheket (az szja-t és az ehót) levonva állapította meg a magánszemélynek juttatandó vagyoni értéket [1998. évi LXVI. törvény 3/A. § (1) bekezdés].

A Tanács a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003. június 3-ai, 2003/48/EK irányelve, az úgynevezett „Megtakarítási irányelv” miatt az Európai Unión belül képződött kamatjövedelmekről az adóhatóságoknak viszonylag pontos adatok állnak a rendelkezésére, így a külföldről származó kamatjövedelem bevallásának elmulasztása a magánszemély számára tényleges és lényeges kockázatokkal jár.

Az EU Tanácsa a Megtakarítási irányelvben megfogalmazta azt a célkitűzést, hogy az EU-ban illetőséggel bíró magánszemélyek által megszerzett kamatjövedelem a magánszemély illetősége szerinti államban legyen megadóztatható. Erre garancia a tagállamok közötti automatikus információcsere. Ettől eltérően átmenetileg Ausztria és Luxemburg 35 százalék forrásadót von le.

A levont forrásadó összege a Megtakarítási irányelv előírásai szerint a magánszemély illetősége szerinti országban fizetendő adóba beszámít. A beszámításra vonatkozó eljárási szabályokat az Art. 7. számú melléklet 15. pontja tartalmazza.

Papp Istvánnak, az Adó Szaklap 2014/11. számában megjelent írásából tájékozódhat arról is, hogy a mezőgazdasági őstermelőknél és az egyéni vállalkozóknál a kamatot és késedelmi kamatot hogyan veszik figyelembe az adóalapot kiszámításához és mident megtudhat a tagi kölcsönök kamatáról is.


Kapcsolódó cikkek

2024. február 29.

OCS: Az energiahatékonyság növeli az ingatlan árát

Egyelőre nem látni pontosan, hogy a korábbinál szigorúbb feltételekkel beszerezhető energetikai tanúsítvány mekkora hatással lesz a későbbiekben az ingatlan értékekre és értékesíthetőségére, de az már most kiderült: a hőveszteségi mutató beépült az árba – jelentette ki Tóth Csaba, az Otthon Centrum Holding Investment Solutions (OCS) üzletágigazgatója az OCS legfrissebb felmérése, az Energetikai Iránytű kapcsán.

2024. február 29.

Adóamnesztia a részesedés korábbi megszerzése bejelentésének pótlására

A 2024-es adótörvény módosításai egy egyszeri amnesztiát biztosítanak társaságok számára, lehetővé téve a korábban be nem jelentett részesedések utólagos bejelentését és az ezzel járó társasági adófizetési kötelezettség alóli mentesülést 2024. május 31-ig. A rendelkezés részleteit dr. Szarvák Jenő, a HÍD Consulting adó üzletágának vezetője foglalja össze.

2024. február 29.

Átadták az Év Befektetője díjakat

Kilenc kategóriában adták át a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) elismerését, az Év Befektetője díjakat a 2023-ban legkiemelkedőbb teljesítményt elérő külföldi és magyar vállalatoknak szerdán a Szépművészeti Múzeumban.