Mérséklődhet a reklámadó egyes médiacégeknél
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Mérséklődhet a reklámadó idei mértéke azoknál az érintett médiavállalkozásoknál, amelyek a társasági adóban vagy a személyi jövedelemadóban a korábbi években elhatárolt veszteséget halmoztak fel – egy erről szóló módosító indítványt fogadott el kedd esti ülésén az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága.
A Ház szerdán szavaz sürgős eljárásban a reklámadóról szóló törvényjavaslatról, amely adóval sújtaná a reklámokból származó árbevételt, és az adót a saját reklámok költsége után is felszámítanák.
A törvényalkotási bizottság kedden folytatta le az előterjesztés részletes vitáját, amelynek során kormánypárti támogatással, az ellenzéki képviselők elutasítása mellett fogadott el egy változtatást az eredeti előterjesztésen.
Eszerint az idén kezdődő adóév adóalapját mérsékli a társasági adóban és a személyi jövedelemadóban a korábbi években elhatárolt veszteség ötven százaléka.
A reklámadóról szóló javaslat előterjesztője, L. Simon László (Fidesz) a vitában elmondta: eredetileg forgalmi típusú, vagyis a nyereségtől független adót képzelt el, hogy ne vonhassák ki alóla magukat azok sem, akik akár gazdasági okokból, akár az adóelkerülési technikák miatt veszteségesek. Most mégis támogatja a benyújtott módosítást, hogy lehetőséget adjon ezeknek a cégeknek arra, ne növekedjen tovább a veszteségük.
Kiskönyvtár az áfáról 3. rész: Áfalevonás és áfa-visszaigénylés
Gyakorlati példákon keresztül bemutatjuk az adólevonási jog természetét, szabályait, az adólevonás általános és különös feltételeit, kitérve a speciális termék- és szolgáltatáskörökre. Ismertetjük az adólevonás tárgyi feltételeit, valamint az áfa-visszaigénylés jelenleg hatályos rendszerét.
Rendelje meg most! Ára mindössze 2990 Ft+ 5% áfa
Az ülésen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a kormány támogatásáról biztosította a bizottságot.
A szocialista Bárándy Gergely a jobbikos Szilágyi Györggyel együtt arra várt választ: mely médiumok a módosító javaslat kedvezményezettjei. A független Fodor Gábor szerint az egész törvényjavaslat a sajtószabadságot fenyegeti, a módosító javaslat pedig a TV2-nek kedvez. A szocialista Tóth Bertalan lex TV2-nek titulálta a módosítást, és a törvényjavaslat legfelháborítóbb részének nevezte a bizottsági javaslatot.
A fideszes Balla György viszont úgy érvelt: az előterjesztés nem tesz különbséget kormánypárti vagy ellenzéki médiumok között. A kis médiumokat szinte érintetlenül hagyja – mondta -, miközben „a ránk sok szennyet bocsátókat jóval nagyobb mértékben adóztatja”.
Frakciótársa, Szabó Zsolt egy ellenzéki kritikára válaszul úgy vélekedett: az adózás szempontjából éppen jó időpontban születik az idei adóévre vonatkozó javaslat. Arra a bírálatra pedig, amely szerint az ellenzékieknek ártana, a kormánypártiaknak pedig kedvezne a most benyújtott módosítás, azt mondta: hogy kinél keletkezett elhatárolt veszteség a társasági vagy a személyi jövedelemadó adó miatt, belső információ, a mérlegből vagy az eredménykimutatásból nem derül ki.
L. Simon László válaszában a legnagyobb tévedésnek nevezte, hogy a javaslat sértené a sajtószabadságot vagy tönkretenné a semleges médiumokat, szerinte a politikai vélemény sokszínűségét szolgáló médiumokat nem veszélyezteti. Sorolta azokat a kormánypártinak tartott médiumokat, amelyeket jelentősen érint a reklámadó. Szerinte ma a sajtószabadságra leginkább a tulajdonosi vélemények hatnak.
A bizottság nem támogatta a jobbikos Novák Előd azon változtatási szándékát, amely szerint az adóbevételt nem iskolafelújításra, hanem arra kellene költeni, hogy mindenki ingyenesen hozzáférjen az internethez. Elfogadták viszont Vas Imre (Fidesz) technikai jellegű módosító javaslatát.
(Forrás: MTI)
