Mi vár ránk 2021-ben az adózás területén?

Írásunkban a 2020-as nyári és a még kihirdetésre váró őszi adócsomagok alapján gyűjtöttük össze dióhéjban a legfontosabb jövő évi adóváltozásokat. Tekintse át velünk az új szabályokat és készüljön fel Ön is!

Általános forgalmi adó

A legtöbb és legnagyobb horderejű változások az általános forgalmi adózásban, illetve az EKÁER szabályokban lesznek. Kezdjük hát mi is ezekkel az áttekintést.

Online számla adatszolgáltatás és áfa bevallási tervezet

A korábbi tervekkel összhangban 2021. január 1-jétől (3 hónap türelmi idő mellett) véglegesen kiterjesztésre kerül az online számla adatszolgáltatás rendszere, immár a magánszemélyek és a külföldiek felé kiállított számlák tekintetében is.

2021 júliusától pedig az adóhatóság a rendelkezésére álló számla információk alapján elkészíti majd a vállalkozások számára az áfa bevallási tervezetet. A tervezetben megállapítják a fizetendő adót, valamint javaslatot tesznek az áthárított előzetesen felszámított áfa alapján a levonható adóra is. A tervezet adatait az adózónak kell majd szükség szerint módosítania, javítania. Az szja bevallás tervezettel ellentétben az adóhatóság által készített áfa bevallási tervezet csak annak kifejezett elfogadásával válik majd valódi bevallássá.

A szakmában komoly viták folynak a tervezet hatékonyságáról és lehetséges adminisztráció csökkentő hatásáról. Az biztos, hogy maga a számlák könyvelésének kötelezettsége nem szűnik meg, s a tervezet elfogadását, véglegesítését mindenképpen komoly ellenőrzési munka kell majd megelőzze.

EKÁER

2021. január 1-jétől az EKÁER szempontból kockázatosnak nem minősülő termékek esetében teljesen megszűnik majd a jelentési kötelezettség. A jövőben már csak a megadott érték vagy tömeghatárt meghaladó ún. „kockázatos termékek” tartoznak az EKÁER hatálya alá. A kockázatos termékek körének esetleges bővüléséről eddig nem született rendelkezés. Az EKÁER-kötelezettségek nem, illetve hibás vagy hiányos teljesítése esetén továbbra is az áru értékének 40%-ig terjedő mulasztási bírság lesz majd kiszabható.

Elektronikus kereskedelem

Uniós jogharmonizáció eredményeként születtek meg a 2021. július 1-től hatályos elektronikus kereskedelmet szabályozó rendelkezések. A változásokban érvényesül az adminisztrációs és adófizetési ügymenet egyszerűsödése, valamint a rendeltetési tagállam szerinti adóztatás erősödése.

Főszabály szerint az uniós távértékesítéseknél a termék annak rendeltetési helye szerint adóztatandó. Az adminisztrációs terhek enyhítése érdekében azonban a meghatározott egységes 10.000 eurós értékhatárt meg nem haladó értékesítések esetén a teljesítés helye a letelepedés szerinti tagállam, bár az adózó értékhatár alatt is választhatja a főszabály szerinti adózást. Az értékhatár felett ugyanakkor a végső felhasználó letelepedése szerinti államának az áfakulcsát kell alkalmazni az értékesítésre.

Kedvező változás, hogy a célországbeli regisztrációs kötelezettség megszűnik, helyette az Uniós szinten kibővített OSS – azaz egyablakos uniós – rendszer alkalmazható. Eszerint a távértékesítő saját nyelvén, egységes portálon keresztül tehet eleget bevallási, adófizetési kötelezettségének.

Az elektronikus kereskedelem adótisztaságának elősegítésére, amikor az adóelkerülés kockázata különösen magas, adófizetésre kötelezetté teszik azokat az adóalany elektronikus felületeket (platformokat), amelyek más adóalany, azaz az értékesítők, által történő termék értékesítését segítik elő az elektronikus felület használatával. Ennek érdekében fikcióval két ügyletre kell bontani a termékértékesítést, és úgy kell tekinteni, mintha az adott terméket az értékesítő a platformnak, a platform pedig a megrendelőnek értékesítette volna.

További módosítás, hogy az Uniós vámszabályokkal összehangoltan, a harmadik országból érkező 22 eurós értékhatárt meg nem haladó import küldemények áfa mentessége megszűnik.

Behajthatatlan követelések

A törvény kibővíti 2021. január 1-től a behajthatatlan követeléshez kapcsolódó adóalapcsökkentési, visszaigénylési lehetőségek körét a magánszemélyekkel szemben fennálló követelések beemelésével. Átmeneti rendelkezésként visszamenőlegesen 2015. december 31-ig lehetővé teszik az áfa visszaigénylést. Rugalmasabb lesz a fennálló követelés időtartamának meghatározása is, a polgári törvénykönyv szerinti elévülési idővel összhangban szabályozzák a visszaigénylés feltételéül szolgáló éven belül fennálló követelésekhez kapcsolódó visszaigénylési lehetőséget.

Munkaerő kölcsönzés, illetve építőipart érintő szabályok

A munkaerő kölcsönzéshez kapcsolódó fordított áfa kivezetése mellett, továbbra is fennmarad az építőipari tevékenységhez kapcsolódó munkaerő kölcsönzés fordított adózása minden építési-szerelési munka vonatkozásában.

Az újépítésű lakások értékesítésére vonatkozó 5%-os áfa 2021. január 1-től visszavezetésre kerül a 2021. január 1. utáni ügyletek tekintetében. A szabályozás 2022. 12. 31.-ig hatályos.

Csoportos adóalanyiság

A csoportos adóalanyiság létrehozásának, megszüntetésének időpontja megválasztásában nagyobb szabadságra ad lehetőséget a törvény. Eszerint az adóalanyok maguk választhatnak, hogy mely időponttól kérik a csoportos adóalanyiság létrehozását, vagy megszüntetését, illetve valamely tag mikortól szeretne csatlakozni, kiválni a csoportból. A törvény lehetőséget teremt továbbá a csoport váltás folyamatosságára is.

Kisadózókat érintő változások

Jelentős változások várhatóak a kisadózók háza táján is.

Kisvállalati adó

A kisvállalati adó (kiva) mértéke 11%-ra csökken. Emellett, a törvényi változtatás kedvező feltételeket teremt a KIVA alanyok körének bővítésére. Mind a belépési, mind a kilépési értékhatár eltolása szélesebb alkalmazhatóságot teremt az adóalanyok számára. Közelebbről a kisvállalati adóalanyiság bevételi és mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatára 3 milliárd Ft-ra, míg a kilépési értékhatára 6 milliárd Ft-ra emelkedik 2021-ben. Vigyázat azonban, mert a bevételi értékhatárokat a kapcsolt vállalkozásokkal együttesen kell figyelembe venni, amely sajnos továbbra is sok hazai vállalkozást zár ki ennek az egyébként kedvező adónemnek az alkalmazása alól – jellemzően azokat, amelyek vállalatcsoporthoz tartoznak.

Módosítják a kisvállalati adóról társasági adóra történő áttérés szabályait is, bezárva ezzel egy kiskaput. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis – a számviteli törvény korábbi módosításának következtében – a társasági adó alá való visszatérést megelőző utolsó kisvállalati adós évben keletkezett eredmény után nem kellene (eddig nem is kellett) adózni. Ez nyilván visszaélésekre ad lehetőséget, ezért a módosítás biztosítja e nyereség adózását, valamint azt is, hogy a szükséges adatok az adózók rendelkezésére álljanak, amely érdekében nyilvántartási kötelezettséget vezetnek be.

Könnyítés történik abban a tekintetben is, hogy az adóalanyiság adótartozás miatt ne szűnjön meg minden esetben. Jelenleg ugyanis, ha a kivás vállalkozásnak 1 millió forintot meghaladó nettó módon számított, a NAV-nál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása van a naptári év utolsó napján, akkor kiesik a KIVA alól. Ezt eddig igazolási kérelemmel sem lehetett orvosolni, ráadásul az újabb belépést is átmeneti időhöz kötötte a jogszabály. Az új rendelkezés szerint a jövőben megmaradhatna a KIVA alanyiság, ha az adótartozást az adóalany a NAV határozatának véglegessé válásáig megfizeti. Az adóhatóság ez esetben visszavonná a megszűnésről rendelkező határozatát.

KATA

2021. évtől jelentősen szigorodnak a KATA szabályok.

2021. január 1-jétől 40%-os büntető adót vezetnek be az olyan cégek számára, amelyek egy katás vállalkozástól egy évben több, mint 3 millió forint értékben rendelnek meg szolgáltatást vagy terméket. A plusz terhet nem a katás vállalkozónak, hanem a megrendelőnek kell megfizetnie, kivéve, ha külföldi – ez esetben ugyanis a kisadózó vállalkozást terheli a büntetőadó. Már egy éve napirenden volt a KATA szabályainak módosítása. Köztudott ugyanis, hogy a döntéshozók elégedetlenek a kisadózó vállalkozások tételes adójának, vagyis a katának a gyakorlatával és hatásaival, és szigorítani szeretnének az alkalmazás feltételein. A fenti szabályozást azonban kihirdetése óta rengeteg kritika érte, úgy tűnik a büntető adó mértéke – talán ezek hatására is – bújtatott módon fog csökkenni.

A kihirdetésre váró módosítás szerint kiegyenlítő szorzót iktatnak be a kisadózó vállalkozással kapcsolt vállalkozási jogviszonyban álló külföldi jogi személytől származó bevétel, illetve a külföldi kifizetőtől származó 3 millió forintot meghaladó összegű bevétel esetében. Ezekben az esetekben a 40%-os adót ugyanis nem a kifizető, hanem a kisadózó vállalkozás köteles megfizetni. Itt az adó alapja nem a 3 millió forintot meghaladó bevételrész egésze, hanem annak „csupán” 71,42 százaléka lenne. Ezzel a büntető adó effektív mértéke körülbelül 29%-ra (pontosan 28,568%) mérséklődik.

Érdemes azonban a részletekre is ügyelni! Hiszen a módosítás eleve nem minden „büntető adó tételre” vonatkozna, hiszen a katás vállalkozások magyar megrendelőit továbbra is sújtja a 40%-os adó.

Személyi jövedelemadó

Személyi kedvezmény

Átalakul a személyi kedvezmények köre, melynek értelmében a jelenleg a minimálbér 5%-ig igénybe vehető adókedvezmény jövőre az összevont adóalapot csökkentő kedvezményként vehető majd figyelembe a minimálbér harmadának a mértékéig. Az szja megtakarítás várhatóan 8.055 Ft lesz havonta (a minimálbér esetleges növelése ezt is befolyásolhatja), azaz a kedvezmény összege nem változik, csak az érvényesítés módja.

Súlyosan fogyatékos személynek továbbra is azt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény szempontjából a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. Kormány rendeletben felsorolt betegségben szenved, valamint rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül. Orvosi igazolás, illetve fogyatékossági támogatásról, rokkantsági járadékról szóló határozat alapján érvényesíthető a kedvezmény.

A kedvezmények érvényesítési sorrendje: első a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, majd következik a személyi kedvezmény, az első házasok kedvezménye és végül a családi kedvezmény.

Munkáltatói juttatások

A jelenleg hatályos SZJA törvény különbséget tesz az éves rekreációs keret meghatározásában költségvetési és más munkáltató között, amelynek értelmében a költségvetési szervek esetében adható SZÉP kártya juttatás éves rekreációs keretösszege 200.000.- Ft, míg más munkáltató esetén 450.000.- Ft. A kihirdetésre váró rendelkezések 2021. január 1-jétől éves 450.000 forintban egységesítik a rekreációs keretösszeget.

Azonban a speciális vészhelyzeti intézkedések felülírják a SZÉP-kártya juttatások keretösszegeit és adózását. Eszerint a rekreációs keretösszeg 2020. évben, valamint 2021. január 1. és 2021. június 30. között 400.000.- illetve 800.000.- Ft-ra emelkedik és az egyes zsebek értékhatárai is magasabbak, azaz a SZÉP-kártya szálláshely alszámlájára 400 ezer forint, a vendéglátás “zsebbe” 265 ezer forint, szabadidős felhasználásra 135 ezer forint utalható béren kívüli juttatásként.

A szociális hozzájárulási adómentesség is fél évvel meghosszabbodik, azaz csupán 2021. június 30-át követően tér vissza a szociális hozzájárulási adó, ekkor is csak 15,5% mértékben.

Szintén a veszélyhelyzeti intézkedésekhez kapcsolódott az adómentesen adható járványügyi szűrővizsgálat bevezetése, a már adómentes védőoltás mellett.

Online adóelőleg nyilatkozat

A magánszemélyek egy korábban hatályba lépett törvénymódosítás eredményeként elektronikus formában is megtehetik adóelőleg nyilatkozatukat ügyfélkapu-regisztrációval, telefonos azonosítással vagy e-személyi igazolvánnyal. A beadott nyilatkozatot a NAV továbbítja a foglalkoztató felé. A 2021-től hatályba lépő törvény-módosítás szerint a NAV a Magyar Államkincstár számára is továbbítja az adóelőleg-nyilatkozatokat, ha a kifizető az államháztartásról szóló törvény szerint a kincstári számfejtési körbe tartozik. Ezzel a kincstári számfejtési körbe tartozó magánszemélyek számára is elérhetővé válik az online adóelőleg nyilatkozat megtétele.

Társasági adó

Fejlesztési tartalékképzés

A koronavírus gazdasági következményeit beruházások ösztönzésével próbálják meg enyhíteni. Ennek egyik módja a társasági adó törvényben a fejlesztési tartalék képzése, amely gyakorlatilag adóhitelül szolgál, melyet az eszköz használati idején szétosztva az értékcsökkenés révén fizetünk vissza. A szabályozás 2020-ban már kiterjesztésre került. Ennek értelmében a társasági adóalap csökkenthető az eredménytartalékból a lekötött tartalékba átvezetett összeggel, legfeljebb az adózás előtti nyereséggel, és legfeljebb 10 milliárd forinttal. 2021. január 1-től további kedvező módosítás a 10 milliárd forintos korlát eltörlése.

Telephely szabályok

Szigorodnak a telephelyekkel kapcsolatos szabályok is, amely alapján egy külföldi társaság Magyarországon végzett tevékenysége adóköteles lehet. A jövőben a Magyarországról nyújtott szolgáltatások telephelyet keletkeztetnek majd a külföldi vállalkozás számára, ha a magyar jelenlétet – akár fizikai dologhoz kötődő hely hiányában – csak a munkavállalók vagy természetes személyek általi szolgáltatásnyújtás jelenti, feltéve, hogy a szolgáltatás időtartama a 183 napot meghaladja. A kapcsolódó projekteket együtt kell vizsgálni!

Ezen felül Magyarország kihasználja a más tagállamokkal kötött kettős adóztatást kizáró egyezményei nyújtotta lehetőségeket. Egyezményes helyzetben ugyanis minden esetben telephely keletkezik majd, ha az egyezményben szereplő telephelyfogalomnak megfelel a magyar jelenlét. Tehát a külföldi Magyarországhoz köthető tevékenysége akkor is adóköteles lesz hazánkban, ha a társasági adó szabályok ezt nem tennék kötelezővé, viszont a vonatkozó egyezmény alapján erre lehetőség van. Ez a merőben új gondolatmenet felerősíti a nemzetközi adózás jelentőségét.

Energiahatékonysági beruházások

Az elmúlt időszakban a környezetvédelmi szempontok előtérbe kerülésével párhuzamosan nőtt a kereslet az elektromos autókra. Bár ezek a járművek jellemzően drágábbak, mint hagyományos benzin és gázüzemű társaik, a többletköltségeket némileg ellentételezni tudták az alacsonyabb működési költségek, valamint vonzó lehetett az energiahatékonysági adókedvezmény igénybevételének lehetősége is.

A személygépkocsi és elektromos személygépkocsi vásárlása esetén azonban az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményét ezentúl nem lehet igénybe venni, kivéve a jogszabályban meghatározottak szerinti nagy rakodóterű személygépkocsi esetében. A pályázati úton történő támogatás lehívást e szigorítás nem befolyásolja, „csak” a vállalati adókedvezmény nem lesz majd igénybe vehető. A korlátozás már idén, a kihirdetés követő 31. napon hatályba lép.

Ellenőrzött külföldi társaság

Ismét finomhangolják az úgynevezett ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályokat. Nem mentesülhet az ellenőrzött külföldi társaság minősítés alól az a külföldi személy, amely a törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet szerint adózási szempontból nem együttműködő államban rendelkezik illetőséggel, illetve telephellyel.

Az ellenőrzött külföldi társasági minőséggel összefüggő osztalékra, tőkekivonásra vonatkozó társasági-adóalap módosító tételek kerülnek kiegészítésre azt célozva, hogy a valódi jogügyletekhez kapcsolódó rész mentesülhessen az adózás alól. Így csökkenti az adózás előtti eredményt az adóévben az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó) osztalék és részesedés következtében elszámolt bevétel, valamint az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló részesedés kivonásakor keletkezett nyereség.

Behajthatatlanná váló követelés kapcsolt vállalkozások esetében

A jövőben nem lesz már szükség a kapcsolt vállalkozással szembeni behajthatatlan követelésre vonatkozó külön nyomtatványon történő bejelentésre. Helyette az adózó az adóalap-csökkentési jogcím érvényesítéséhez az érintett kapcsolt vállalkozásról, továbbá az ügyletet megalapozó, valós gazdasági okokról külön nyilvántartást kell, hogy vezessen.

Egyéb

A számviteli törvény módosítása értelmében az elengedett osztalék-tartozást nem egyéb bevételként kell kimutatni, hanem az eredménytartalék növekedéseként. Ezzel összefüggésben, hatályon kívül helyezik azt a rendelkezést, amely a társasági adóalap csökkentését írja elő a megállapított, de ki nem fizetett osztalék elengedése esetén, hiszen annak a továbbiakban nincs olyan eredmény-hatása az egyéb bevételeken keresztül, amit ki kellene vagy lehetne korrigálni. Az osztalékot megállapító társaság tagjának – a tulajdonrésszel rendelkező vállalkozásnak – pedig meg kell megnövelnie az adóalapját az elengedett osztalék-követelés kapcsán, ilyen növelési kötelezettség korábban nem merült fel.

Jogharmonizációs pontosítás tisztázza, hogy a 2019-ben bevezetett úgynevezett tőkekivonási adó („exit tax”) részletekben történő megfizetését nemcsak az üzletvezetési hely áthelyezése, hanem az eszközök vagy a belföldi telephely által folytatott üzleti tevékenység áthelyezése esetén is alkalmazni kell. Mindezek alapján, ha egy magyar vállalkozás befejezi működését, vagy akár csak a korábban folytatott üzleti tevékenységét csökkenti, és ezeket külföldre helyezi át, a transzferár szabályok mellett a tőkekivonási adóval is számolni kell.

A helyi adók, a jövedéki adó, az illetékek és az adózás rendjének 2021-től hatályos változásait a cikk folytatásában ismerheti meg.

Az összeállítást a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási központjának oktatatói, a LeitnerLeitner munkatársai – Siklós Márta, Jancsa-Pék Judit és dr. Rácz Nóra – készítették.


Kapcsolódó cikkek:


Orbán: az adóemelés méreg
2021. június 18.

A miniszterelnök szerint Magyarország nemzeti érdeke, hogy ne fogadjon el kívülről ráerőltetett adószabályokat.

Újraírták az e-kereskedelem áfa-szabályait
2021. június 18.

Az e-kereskedelemre vonatkozó áfacsomag komplex, uniós szintű módosítás: a változtatások egy része már hatályos, másik részük alkalmazása 2021. július1-jétől lesz kötelező. Az Adó kódex megjelenő lapszáma mindenben segíti a felkészülést.

Mit hozott a nyári adócsomag?
2021. június 18.

Ahogy az elmúlt években már megszokhattuk, a 2021-es évet sem úsztuk meg évközi adótörvény változások nélkül – a 106-os Magyar Közlönyben kihirdetve idén is megérkezett a szokásos nyári adócsomag. Ezt azonban megspékelték még a 107-es Magyar Közlönyben megjelent néhány rendeleti szintű, adózást érintő változással is. Ezekből szemezgetünk összeállításunkban.