Működésben az új jövedéki szabályozás

Szerző: Bardócz Iván
Dátum: 2017. augusztus 24.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem volt egyszerű, de végül sikerült! 2017. július 1-jétől hatályba lépett az új jövedéki szabályozás, máris van néhány érdekes tapasztalat ezen a téren.


Lassan, de biztosan hatályba lépett az új Jöt.

Az Országgyűlés 2016. június 7-én elfogadta az új jövedéki szabályozást (2016. évi LXVIII. Törvény),melynek hatályba lépése több alkalommal is csúszott. Az új szabályozás elsődleges és legfontosabb céljai az egyszerűsítés, az egységesítés, a gazdálkodók adminisztrációs terheinek csökkentése, valamint az adóbeszedés hatékonyságának növelése volt, és ennek érdekében az új szabályozás meghatározó tartalmi és szerkezeti változtatásokat tartalmaz.

Tekintettel arra, hogy az új szabályozás és annak hatálybalépése között több mint egy év telt el, úgy gondolhatnánk, hogy elégséges idő volt az új szabályokra való felkészülésre, ez azonban közel sem biztos. Még a törvény hatályba lépése előtt is történtek változtatások, így folyamatosan nyomon kellett és kell követni azokat a fórumokat, ahol tájékoztatást lehet kapni az éppen aktuális szabályokról. Szinte nem telik el nap, hogy a NAV honlapja ne tartalmazna a jövedéki területet érintő tájékoztatást, gyakran változtatást. A hatályba lépés óta eltelt időszak természetesen rövid még ahhoz, hogy jelentős tapasztalatokról lehetne beszámolni, de ebben az esetben is igaz, hogy a puding próbája az evés.  

Nem minden lett egyszerűbb

Az új Jöt. egyik legnagyobb vívmányának tekinthető a teljes ügyintézés elektronikussá tétele. Látszólag ez valóban az ügyintézés egyszerűsítése felé hat, azonban nem minden esetben.

Az új szabályozás szerint a jogsértőnek vélt határozatok ellen is elektronikusan kell a fellebbezést előterjeszteni. A probléma ezzel az, hogy a jogorvoslati kérelmek alapvetően eltérnek a többi kérelemtípustól, mint amilyen például az engedélykérelem, vagy akár egy adatszolgáltatási kötelezettség. Egyedi esetekben merül csak fel, jogorvoslati kérelmet nem csatol be a gazdálkodó nap mint nap. Az is természetes, hogy a fellebbezéshez külső szakember segítségét, ügyvédi közreműködést igényel a gazdálkodó, ami tovább bonyolítja az ilyen kérelem elektronikus előterjesztését.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Amennyiben a jogorvoslati eljárásban eljárni szándékozó meghatalmazott ügyvéd elő kívánja terjeszteni a jogorvoslati kérelmét, akkor azt a hatályos szabályok szerint csak elektronikusan tudja megtenni. Erre egy minimális adattartalommal rendelkező elektronikus nyomtatvány kitöltésére van szükség, amelyet azonban az eljáró képviselő csak akkor tud benyújtani, ha előtte egy önálló eljárásban a képviseleti jogát igazolva EGYKE-regisztrációt folytat le. 

Ebben az esetben az egyszerűsítésnek nyoma sincs, és csak hab a tortán, hogy a beérkezett iratokat a hatóság hagyományos úton terjeszti fel a fellebbviteli hatósághoz, aki szintén nem elektronikusan fogja közölni döntését. Ha valóban az egyszerűsítés a cél az eljárás során, akkor a jogorvoslatnál szükséges lenne a képviselő számára alternatívaként meghagyni a hagyományos utat.    

Schrödinger e-liquidje – nem egyértelmű, melyik szabály érvényesül 

Ugyan rövid idő telt még el a hatálybelépés óta, de már most érdekes kérdést vett fel a viszonylag újnak mondható az elektromos cigarettában használt töltőfolyadék (e-liquid) új jövedéki termékként kezelése. Az anomáliát az generálja, hogy ez a termék 2017. január 1-jét megelőzően nem volt jövedéki termék, a Jöt. módosítás miatt került be a körbe. Nincs azonban megfelelő átmeneti rendelkezés arra nézve, hogy ezekből a termékekből a változás pillanatában készleten lévő termékeket hogyan kellene kezelni.

A hatóság álláspontja szerint ezek a termékek birtokolhatóak, de forgalmazásukra csak jövedéki engedély birtokában van lehetőség. A változás pillanatában akár jelentős mennyiségű termék lehetett készleten, amelyről a gazdálkodónak el kellett döntenie, hogy vállalja-e a jövőben a termék forgalmazásával együtt járó jövedéki kötelezettségeket. Amennyiben nem, akkor nincs arra rendelkezés, hogy mi legyen a termékekkel, ha pedig igen, akkor egyidejűleg lesznek jelen a készletben olyan termékek, amelyek eltérő jövedéki kötelezettségeket vonnak maguk után. 

Arra a töltőfolyadékra, amely a jövedéki termékké történő minősítés előtt keletkezett, vagy akkor szerezte be a gazdálkodó, nem lehet értelmezni a Jöt. által használt fogalmakat, mint például az „adózott termék”, ugyanis soha nem kellett érte adót fizetni, vagy a „jövedéki szabadforgalomba helyezés”, mivel ilyen eljáráson sem esett át a termék soha. 

Az új szabályozás által érintett jövedéki területen az új rendelkezések gyakorlati alkalmazása természetszerűen vet fel kérdéseket. A gazdálkodóknak szükséges tisztában lenni az új jogszabály bevezetésével kapcsolatos napi aktualitásokkal és a gyakorlati kérdésekre adott válaszokkal, annak érdekében, hogy felkészülten és magabiztosan várják a jövedéki ellenőrzéseket.

A bejegyzés szerzője dr. Falcsik István, az RSM Hungary vám-, jövedéki és termékdíj tanácsadás, üzletágvezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere. 


Kapcsolódó cikkek:


Világszerte mérsékelnék a társasági nyereségadót az államok
2019. március 25.

Közel harmadával csökkent a társasági nyereségadó mértéke az elmúlt évtizedekben globálisan – derül ki a Tax Foundation 208 országot felölelő legfrissebb nemzetközi elemzéséből. Átlagosan Európában a legalacsonyabb ez az adónem, Magyarország pedig 9 százalékos értékével az egyik legkedvezőbb befektetési környezetet biztosítja a cégek számára a térségben.

Muzeális autók adózása és költségelszámolása
2019. március 25.

Muzeális autók adózása és költségelszámolása

Egyre többen kacérkodhatnak a gondolattal, hogy beszereznek egy oldtimer autót, vagy a saját autójuk éri el azt a kort, amivel kiérdemelheti ezt a minősítést. Cikkünkben azt mutatjuk be, milyen költségvonzattal, illetve költségelszámolási lehetőséggel kell számolnunk, ha beszerzünk egy muzeális autót. Egyáltalán megéri-e cégre megvenni, vagy jobban járunk, ha magánszemélyként tesszük ezt.

Mit hozott az áfacsökkentés a vendéglátásban?
2019. március 25.

A kétlépcsős áfacsökkentés egyik célja a béremelkedések beindítása volt a vendéglátásban. Bár statisztikai adatok szerint az ágazatban két év alatt közel 20 százalékkal nőttek a fizetések, az adócsökkentés hatásainak megítélése mégsem egyértelmű.

A szocializmus építése (1948-56) – 1. rész
2019. március 22.

Az ország erőltetett újjáépítése valósult meg az úgynevezett Rákosi-korszakban. A kuláküldözés, a magántulajdonon alapuló gazdaság ellenséggé tétele napi gyakorlat volt ebben az időszakban. A politikai vezetés az eszközökben nem nagyon válogatott, a cél elérése érdekében az adózást és az adóztató apparátust is eszközként használták fel.