Munkahely – megszerezni és megőrizni
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A munkahelyet manapság nehéz megszerezni, illetve a válság miatt megőrizni. Ehhez nyújt anyagi támogatást az a jogszabály, amely a pályakezdők elhelyezkedését és a már alkalmazásban lévők állásának – részmunkaidő kikötésével történő – megőrzését segíti. Az Adó-Tb kalauz 2009/5. számában megjelent cikk részletesen ismerteti a támogatási feltételeket.
Április elején lépett hatályba a 70/2009 (IV. 2.) rendelet, amely a szakképzettséggel rendelkező, pályakezdő álláskeresők munkatapasztalat-szerzésének a támogatásáról, valamint a részmunkaidős foglalkoztatás támogatásáról szól. A cikk áttekinti, hogy a foglalkoztatók milyen módon juthatnak az állami segítséghez. Fontos tudni, hogy részmunkaidő esetén a támogatás nettó összegét a munkavállalónak kell átadni.
A pályakezdő álláskeresők támogatása
A rendelet azokban a szakmákban teszi lehetővé a támogatás nyújtását, melyek az adott térségben keresett szakmák, ennek ellenére a munkaadók megfelelő tapasztalat hiánya miatt nem alkalmazzák a pályakezdőket. A munkaügyi központ a támogatást a munkaadó kérelmére akkor állapítja meg, ha a pályakezdő álláskereső munkaviszony keretében történő foglalkoztatását napi legalább négyórás munkaidőben, legalább 365 napi időtartamra vállalja. Pályakezdő álláskeresőnek minősül, aki legalább alapszintű szakképesítéssel vagy szakképesítést nyújtó középfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, a 25. életévét – felsőfokú végzettség esetén a 30. életévét – nem töltötte be, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, továbbá nyilvántartott álláskereső, feltéve, hogy a munkanélküli-járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. Fontos tudni, hogy az említett életkorok betöltését követően a támogatás csak akkor jár, ha annak megállapítására már az életkor betöltését megelőzően sor került. További feltétel, hogy a pályakezdő az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételétől számított legalább 90 napig a munkaügyi központtal együttműködött. A támogatásnál fontos az is, hogy a munkahely megfelelő legyen. A cikk erről is részletesen szól.
A támogatást a bérköltség 50 és 100 százaléka közötti mértékben lehet megállapítani. A bérköltség 100 százalékának megfelelő támogatása esetén azonban havonta nem haladhatja meg az alapszintű szakképesítéssel rendelkező pályakezdő esetében a kötelező legkisebb munkabér összegét (71 500 Ft.); a középszintű vagy középfokú szakképesítéssel, illetve szakképesítést nyújtó középfokú iskolai végzettséggel rendelkező pályakezdő esetében a kötelező legkisebb munkabér másfélszeresét; az emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítéssel, illetve felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező pályakezdő esetében a kötelező legkisebb munkabér kétszeresét.
A munkaügyi központ a munkaügyi tanács és a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság véleményének kikérése után minden naptári évben meghatározza azoknak a szakképzettségeknek a körét, amelyekkel rendelkező pályakezdő álláskereső foglalkoztatásához a fent említett támogatást nyújt a munkaadó részére. A szakképzettségek köre a munkaerő-piaci változásokra figyelemmel év közben is módosítható. Ezzel kapcsolatban a munkaügyi központ köteles a támogatott szakképzettségeket legalább egy napilapban rendszeresen felhívásában közzétenni, és ezzel egyidejűleg a felhívást a honlapján is megjelentetni.
A részmunkaidős foglalkoztatás támogatása
A rendelkezésre álló keretösszeg mintegy 10-15 százalékára pályázhatnak a vállalkozások. Ennek megfelelően a 10 milliárd forintból mintegy 1-1,5 milliárd forintot fordíthatnak a részmunkaidős foglalkoztatás támogatására. Ez 4-6 órás foglalkoztatással számolva mintegy 2-3 ezer fő támogatását teszi lehetővé.
A munkaügyi központ felhívás alapján támogatást nyújthat a munkaadó kérelmére, ha a teljes munkaidős munkavállalót a rendelet szerinti részmunkaidőben foglalkoztatja a létszámcsökkentés megelőzése érdekében. (A rendelet alapján részmunkaidős foglalkoztatás: legalább a teljes munkaidő felét elérő részmunkaidőben való megállapodás.)
A munkaadó a támogatás igénybevétele mellett vállalja, hogy megtartja a meglévő átlagos statisztikai állományi létszámát, a munkavállalót legalább a támogatási időtartamával megegyező további időtartamig továbbfoglalkoztatja, és a támogatás adókkal és járulékokkal csökkentett részét a munkavállaló részére – a részmunkaidős foglalkoztatásra járó munkabérén felül – munkabérként kifizeti.
A támogatás mértéke a munkavállalónak a kieső munkaidejére járó személyi alapbérének 80 százalékáig, valamint annak járulékáig terjedhet, de nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér másfélszeresét. A támogatás legfeljebb 365 napra nyújtható.
Fontos tudnivaló, hogy a munkaügyi központ köteles a támogatásra vonatkozó felhívást legalább egy napilapban közzétenni, és ezzel egyidejűleg a felhívást a honlapján is megjelentetni. A felhívásban meg kell határozni azokat a szempontokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a munkaadónál a részmunkaidős foglalkoztatásra történő áttérés a munkavállalói létszám csökkentésének megelőzését szolgálja.
Mindkét támogatás további részletszabályait és az igénylés rendjét megismerhetik dr. Horváth István cikkéből az Adó-Tb kalauz 2009/5. számából.
