Munkavégzés a rokkantsági nyugdíj mellett


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Január elsején jelentős változások történtek a nyugdíjakkal kapcsolatos szabályozásban, amely érintette a rokkantsági nyugdíj melletti munkavégzést is. Átmeneti szabályok biztosítják, hogy azoknak, akiknek az ellátását korábban állapították meg, kellő idejük legyen a felkészülésre. Az ADÓ TB-Kalauz 2008/9. számában megjelent írás mind a régi, mind pedig az új nyugdíjasok tekintetében segít az eligazodásban.

Az új szabályok 2008. január elsejétől kizárólag azoknak a rokkantsági nyugdíjban részesülő személyeknek a munkavégzésére érvényesülnek, akiknek az ellátását 2007. december 31-ét követően állapították meg.

Ezzel szemben azokra a régebbi rokkantnyugdíjasokra, akiknek az ellátását idén január elsejét megelőzően állapították meg, csak 2009. január elsejétől alkalmazandók az új szabályok, azaz a régi rokkantnyugdíjasokra az idei évben még a régi szabályok vonatkoznak. Ez azt jelenti, hogy a megjelölt időpontig keresőtevékenység miatt csak akkor kell a nyugdíjat megszüntetni, amennyiben a nyugdíjas rendszeresen dolgozik, és keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne.

Nem tekinthető rendszeresnek a munkavégzés, ha a munkaideje a munkakörére megállapított törvényes munkaidőnél rövidebb, ha pedig már a megrokkanás előtt is rövidebb munkaidőben dolgozott, akkor a munkaideje a megrokkanását követően tovább csökken. A nyugdíjjogszabályok nem írják elő a szükséges munkaidő-csökkentés minimum mértékét, a Munka törvénykönyve pedig a felek megállapodására bízza a részmunkaidő hosszát, így annak a személynek, aki korábban, a megrokkanást megelőzően napi 8 órában dolgozott, munkaidejét a napi 8 óránál rövidebb időben kell meghatározni. Ilyenkor a rokkantsági nyugdíjat abban az esetben sem lehet megszüntetni, ha a keresete lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanása előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne.

A keresetet vizsgálni kell azonban akkor, ha a rokkantsági nyugdíjban részesülő rendszeresen dolgozik. Ilyenkor azt veszik számításba, hogy a nyugdíjas a megrokkanását megelőző munkakörben jelenleg, azaz a vizsgálat időpontjában megrokkanás nélkül mekkora keresetet érhetne el. Ezt a keresetet kell összehasonlítani azzal a keresettel, amelyet a nyugdíj folyósítása mellett elért. A kereset akkor tekinthető lényegesen kevesebbnek, ha a különbség eléri vagy meghaladja a húsz százalékot. Ellenkező esetben a nyugdíjat meg kell szüntetni.

Az új előírások

A rokkantsági nyugdíjra való jogosultság keresőtevékenység folytatása miatt megszűnik, ha az 50-79 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedő és nem rehabilitálható – az öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő – nyugdíjas személy hat egymást követő hónapra vonatkozó nettó keresetének a havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetének a kilencven százalékát, illetve annak a megállapítását követően a rendszeres nyugdíjemelések mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkor kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét.

A fenti szabályokra annak a személynek is figyelnie kell, aki III. csoportos rokkant és a 62. életévét még nem töltötte be. A megszűnés, illetve a megszüntetés szankciója nélkül vállalhat azonban munkát az a rokkantsági nyugdíjas, akinek az egészségkárosodása meghaladja a 79 százalékos mértéket, vagy betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt.

Dr. Tóth Berta cikke példákkal alátámasztva részletesen foglalkozik a rokkantsági nyugdíj alapjául szolgáló kereset felderítésével, és a feketemunkához kapcsolódó szigorú szabályokkal.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 25.

A közvetett adózás rendszere Nigériában (1. rész)

Nigéria Afrika legnépesebb országa, több mint 250 etnikai népcsoporttal; hivatalos nyelve az angol. A legtöbben a mezőgazdaságból élnek, a gazdaság motorja a kőolaj-kitermelés. A kormány az elmúlt időszakban a közvetett adóztatásra fókuszált, így az áfa kulcsa 5%-ról 7,5%-ra nőtt. Következnek az érdekes részletek.