NAV-ellenőrzési irányelvek 2017-ben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

 A NAV ellenőrzéseinek célja 2017-ben a gazdaság fehérítése, az adócsalások visszaszorítása, az önkéntes jogkövetés ösztönzése, és a tisztességes gazdálkodók esélyeinek növelése. Ezen fő célok elérésére törekedve négy meghatározó területre koncentrál az adóhatóság.

 1. Célzott kiválasztás

A NAV a csekély eredménnyel járó, véletlenszerű kiválasztáson alapuló ellenőrzések helyett ott vizsgálódik, ahol az adóbevételek valódi kockázatát valószínűsíti. Az ellenőrzési szakterület a vizsgálatok számának növelése helyett célzott, ágazati elemzéseken alapuló kiválasztással indítja ellenőrzéseit. A jelen idejű ellenőrzésekkel elejét veszi az évekre visszanyúló, nagy értékű, ám csekély megtérülési esélyű megállapításoknak.

2. Támogató eljárás

Az adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvényben nevesített új jogintézmény, a támogató eljárás bevezetésével segíti az együttműködni kész adózókat. Az államháztartás adó- és adójellegű bevételeinek biztosítását elsősorban az önkéntes jogkövetés támogatásával és nem az ellenőrzések szaporításával kívánják elérni.

Támogató eljárás akkor indul, ha a revizorok az elemzések során feltárt kockázat elhárítására jó esélyt látnak azzal, ha tájékoztatják az adózót a mulasztásról, hibákról, hogy azokat önként pótolja vagy javítsa ki. Amennyiben szükséges, egyeztetést kezdeményeznek, adatszolgáltatásra, nyilatkozattételre, a bevallás adatainak kiegészítésére, illetve önellenőrzésre hívják fel az ügyfelet.

 

3. Kiemelt adózók vizsgálata

Az állam bevételei szempontjából meghatározó kör kiemelt figyelmet érdemel, mert a máshol apró hibának számító eltérés ebben a szegmensben több százmilliós bevételkiesést jelenthet a költségvetésnek. Az összes adózó adóteljesítményének kb. 65%-a egy 3000-es adózói kört jelent.

A multinacionális vállaltoknál a társasági adó ellenőrzések a transzferárakra fókuszálnak, mert a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózói körre jellemző a kapcsolt vállalkozások jelenléte.

A tapasztalatok szerint a megállapítások többsége jellemzően véletlen hibára vezethető vissza, de a kiemelt adózói körben is előfordul szándékos adóelkerülés.

4. Feketegazdaság elleni fellépés

Vannak olyan jelenségek, illetve tevékenységi körök, amelyek jelentős adózási kockázatot rejtenek. Fontos a rejtett gazdaság feltárása is.

A rejtett gazdaságra utaló jelenségek lehetnek például:

  1. a számlázási láncolatok;

  2. adóminimalizálók;

  3. székhelyszolgáltatóhoz bejelentett adózók;

  4. székhely- és illetékességváltó adózók;

  5. munkaerőkölcsönzés;

  6. sharing economy (közösségi gazdaság). Azt a gazdasági és szociális rendszert jelenti, amely az árukhoz, a szolgáltatásokhoz, az adatokhoz és a tudáshoz egy másokkal megosztott, azaz közösségi hozzáférést tesz lehetővé.

 

Kiemelt vizsgálati területekként jelöli meg az ellenőrzési irányelv a következőket:

– Az adózói életút vizsgálatán, az adózó főbb jellemzőin alapuló ellenőrzés (például a székhelyszolgáltatóhoz bejelentett adózók; illetékességváltók; cégtemető-jelenség;)

– fogyasztási típusú, illetve egyéb termékértékesítéshez kapcsolódó adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzése (például számlázási láncolatok ellenőrzése; EKÁER ellenőrzése;)

– Jövedéki adóval kapcsolatos ellenőrzések (jövedéki termékek illegális előállítása, birtoklása, forgalmazása; jogellenesen forgalmazott cigaretta, dohány, internetes dohánykereskedelem;)

– Jövedelem és vagyoni típusú adókhoz kapcsolódó adókötelezettségek teljesítésének vizsgálata (például agresszív adótervezési konstrukciók feltárása; transzferár-ellenőrzések;)

– Foglalkoztatáshoz kapcsolódó adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzése (például be nem jelentett alkalmazottakat foglalkoztatók ellenőrzése; munkaerő-kölcsönzés,)

– Vámellenőrzések (áru-, vagy ügylet-specifikus vizsgálatok; nem uniós státuszú áruk jelenlétére vonatkozó vámszabályok betartása; áru helyes tarifális besorolása; áru bejelentett származása; vámérték valódisága)

Kiemelten ellenőrizendő főbb tevékenységek 2017-ben:

  1. Gépjármű-, motorkerékpár- és alkatrészei kereskedelme, javítása, kiemelten a használtgépjármű kereskedelme

  2. Ingatlan bérbeadás, egyéb szálláshely-szolgáltatás

  3. Személyszállítási szolgáltatás

  4. Csomagküldő internetes kiskereskedelem

  5. Fizikai közérzet javító szolgáltatás

  6. Egyéb máshová nem sorolható oktatás.


Kapcsolódó cikkek

2023. január 27.

Ötmilliárd forint áfát csaltak el az élelmiszerkereskedők

Több mint 5 milliárd forint áfát csalt el egy sajtkereskedelemmel foglalkozó bűnszervezet, a 15 emberből álló bandával és az azt segítő 14 emberrel szemben vádat emelt a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénteken a Facebook-oldalán. A szervezet győri vezetője a koronavírus-járvány idején azzal vált ismertté, hogy a jelenleg már lefoglalt luxusautóival kórházakba szállított maszkokat adományként.

2023. január 27.

Videós útmutatók az adókedvezmény-nyilatkozatok kitöltéséhez

Év elején sok kérdés érkezik a munkavállalóktól a kitöltendő adókedvezmény-nyilatkozatokkal kapcsolatban. Ezek megválaszolásához és a gyakori hibák elkerüléséhez nyújt segítséget a NEXON ötrészes videósorozata, amelyben közérthetően magyarázzák el a teendőket.