NAV-ellenőrzési irányelvek 2017-ben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

 A NAV ellenőrzéseinek célja 2017-ben a gazdaság fehérítése, az adócsalások visszaszorítása, az önkéntes jogkövetés ösztönzése, és a tisztességes gazdálkodók esélyeinek növelése. Ezen fő célok elérésére törekedve négy meghatározó területre koncentrál az adóhatóság.


 1. Célzott kiválasztás

A NAV a csekély eredménnyel járó, véletlenszerű kiválasztáson alapuló ellenőrzések helyett ott vizsgálódik, ahol az adóbevételek valódi kockázatát valószínűsíti. Az ellenőrzési szakterület a vizsgálatok számának növelése helyett célzott, ágazati elemzéseken alapuló kiválasztással indítja ellenőrzéseit. A jelen idejű ellenőrzésekkel elejét veszi az évekre visszanyúló, nagy értékű, ám csekély megtérülési esélyű megállapításoknak.

2. Támogató eljárás

Az adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvényben nevesített új jogintézmény, a támogató eljárás bevezetésével segíti az együttműködni kész adózókat. Az államháztartás adó- és adójellegű bevételeinek biztosítását elsősorban az önkéntes jogkövetés támogatásával és nem az ellenőrzések szaporításával kívánják elérni.

Támogató eljárás akkor indul, ha a revizorok az elemzések során feltárt kockázat elhárítására jó esélyt látnak azzal, ha tájékoztatják az adózót a mulasztásról, hibákról, hogy azokat önként pótolja vagy javítsa ki. Amennyiben szükséges, egyeztetést kezdeményeznek, adatszolgáltatásra, nyilatkozattételre, a bevallás adatainak kiegészítésére, illetve önellenőrzésre hívják fel az ügyfelet.

 

3. Kiemelt adózók vizsgálata

Az állam bevételei szempontjából meghatározó kör kiemelt figyelmet érdemel, mert a máshol apró hibának számító eltérés ebben a szegmensben több százmilliós bevételkiesést jelenthet a költségvetésnek. Az összes adózó adóteljesítményének kb. 65%-a egy 3000-es adózói kört jelent.

A multinacionális vállaltoknál a társasági adó ellenőrzések a transzferárakra fókuszálnak, mert a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózói körre jellemző a kapcsolt vállalkozások jelenléte.

A tapasztalatok szerint a megállapítások többsége jellemzően véletlen hibára vezethető vissza, de a kiemelt adózói körben is előfordul szándékos adóelkerülés.

4. Feketegazdaság elleni fellépés

Vannak olyan jelenségek, illetve tevékenységi körök, amelyek jelentős adózási kockázatot rejtenek. Fontos a rejtett gazdaság feltárása is.

A rejtett gazdaságra utaló jelenségek lehetnek például:

  1. a számlázási láncolatok;

  2. adóminimalizálók;

  3. székhelyszolgáltatóhoz bejelentett adózók;

  4. székhely- és illetékességváltó adózók;

  5. munkaerőkölcsönzés;

  6. sharing economy (közösségi gazdaság). Azt a gazdasági és szociális rendszert jelenti, amely az árukhoz, a szolgáltatásokhoz, az adatokhoz és a tudáshoz egy másokkal megosztott, azaz közösségi hozzáférést tesz lehetővé.

 

Kiemelt vizsgálati területekként jelöli meg az ellenőrzési irányelv a következőket:

– Az adózói életút vizsgálatán, az adózó főbb jellemzőin alapuló ellenőrzés (például a székhelyszolgáltatóhoz bejelentett adózók; illetékességváltók; cégtemető-jelenség;)

– fogyasztási típusú, illetve egyéb termékértékesítéshez kapcsolódó adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzése (például számlázási láncolatok ellenőrzése; EKÁER ellenőrzése;)

– Jövedéki adóval kapcsolatos ellenőrzések (jövedéki termékek illegális előállítása, birtoklása, forgalmazása; jogellenesen forgalmazott cigaretta, dohány, internetes dohánykereskedelem;)

– Jövedelem és vagyoni típusú adókhoz kapcsolódó adókötelezettségek teljesítésének vizsgálata (például agresszív adótervezési konstrukciók feltárása; transzferár-ellenőrzések;)

– Foglalkoztatáshoz kapcsolódó adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzése (például be nem jelentett alkalmazottakat foglalkoztatók ellenőrzése; munkaerő-kölcsönzés,)

– Vámellenőrzések (áru-, vagy ügylet-specifikus vizsgálatok; nem uniós státuszú áruk jelenlétére vonatkozó vámszabályok betartása; áru helyes tarifális besorolása; áru bejelentett származása; vámérték valódisága)

Kiemelten ellenőrizendő főbb tevékenységek 2017-ben:

  1. Gépjármű-, motorkerékpár- és alkatrészei kereskedelme, javítása, kiemelten a használtgépjármű kereskedelme

  2. Ingatlan bérbeadás, egyéb szálláshely-szolgáltatás

  3. Személyszállítási szolgáltatás

  4. Csomagküldő internetes kiskereskedelem

  5. Fizikai közérzet javító szolgáltatás

  6. Egyéb máshová nem sorolható oktatás.



Kapcsolódó cikkek

2021. november 30.

Az e-kereskedelem áfa reformja – Távértékesítés (1. rész)

Részben a tavaly „Az EU Áfa reformja” címmel megjelent cikksorozatom folytatásának, frissítésének is szánva, négyrészes cikksorozatomban az e-kereskedelemi áfa reform legfontosabb intézkedéseit, illetve azok magyar implementációját mutatom be, helyenként kitérve azok gyakorlati alkalmazására is.

2021. november 29.

NAV-Figyelő, 47. hét: csökken a KIVA mértéke

Rendhagyó módon a NAV által közzétett friss információs füzet a 2021. november 23-án benyújtott T/17668. számú törvényjavaslat alapján készült, mivel a törvényjavaslat még nem került a parlament által elfogadásra.

2021. november 29.

Kivakalkulátorral optimalizálhatnak a kkv-k

Jövőre a kisvállalati adó (kiva) 10 százalékra csökken, amelyhez Pénzügyminisztérium kivakalkulátort bocsátott ki, hogy a kkv-k megtalálják a megfelelő adózási módot – közölte Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkára.