NAV-ellenőrzési irányelvek 2017-ben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

 A NAV ellenőrzéseinek célja 2017-ben a gazdaság fehérítése, az adócsalások visszaszorítása, az önkéntes jogkövetés ösztönzése, és a tisztességes gazdálkodók esélyeinek növelése. Ezen fő célok elérésére törekedve négy meghatározó területre koncentrál az adóhatóság.


 1. Célzott kiválasztás

A NAV a csekély eredménnyel járó, véletlenszerű kiválasztáson alapuló ellenőrzések helyett ott vizsgálódik, ahol az adóbevételek valódi kockázatát valószínűsíti. Az ellenőrzési szakterület a vizsgálatok számának növelése helyett célzott, ágazati elemzéseken alapuló kiválasztással indítja ellenőrzéseit. A jelen idejű ellenőrzésekkel elejét veszi az évekre visszanyúló, nagy értékű, ám csekély megtérülési esélyű megállapításoknak.

2. Támogató eljárás

Az adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvényben nevesített új jogintézmény, a támogató eljárás bevezetésével segíti az együttműködni kész adózókat. Az államháztartás adó- és adójellegű bevételeinek biztosítását elsősorban az önkéntes jogkövetés támogatásával és nem az ellenőrzések szaporításával kívánják elérni.

Támogató eljárás akkor indul, ha a revizorok az elemzések során feltárt kockázat elhárítására jó esélyt látnak azzal, ha tájékoztatják az adózót a mulasztásról, hibákról, hogy azokat önként pótolja vagy javítsa ki. Amennyiben szükséges, egyeztetést kezdeményeznek, adatszolgáltatásra, nyilatkozattételre, a bevallás adatainak kiegészítésére, illetve önellenőrzésre hívják fel az ügyfelet.

 

3. Kiemelt adózók vizsgálata

Az állam bevételei szempontjából meghatározó kör kiemelt figyelmet érdemel, mert a máshol apró hibának számító eltérés ebben a szegmensben több százmilliós bevételkiesést jelenthet a költségvetésnek. Az összes adózó adóteljesítményének kb. 65%-a egy 3000-es adózói kört jelent.

A multinacionális vállaltoknál a társasági adó ellenőrzések a transzferárakra fókuszálnak, mert a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózói körre jellemző a kapcsolt vállalkozások jelenléte.

A tapasztalatok szerint a megállapítások többsége jellemzően véletlen hibára vezethető vissza, de a kiemelt adózói körben is előfordul szándékos adóelkerülés.

4. Feketegazdaság elleni fellépés

Vannak olyan jelenségek, illetve tevékenységi körök, amelyek jelentős adózási kockázatot rejtenek. Fontos a rejtett gazdaság feltárása is.

A rejtett gazdaságra utaló jelenségek lehetnek például:

  1. a számlázási láncolatok;

  2. adóminimalizálók;

  3. székhelyszolgáltatóhoz bejelentett adózók;

  4. székhely- és illetékességváltó adózók;

  5. munkaerőkölcsönzés;

  6. sharing economy (közösségi gazdaság). Azt a gazdasági és szociális rendszert jelenti, amely az árukhoz, a szolgáltatásokhoz, az adatokhoz és a tudáshoz egy másokkal megosztott, azaz közösségi hozzáférést tesz lehetővé.

 

Kiemelt vizsgálati területekként jelöli meg az ellenőrzési irányelv a következőket:

– Az adózói életút vizsgálatán, az adózó főbb jellemzőin alapuló ellenőrzés (például a székhelyszolgáltatóhoz bejelentett adózók; illetékességváltók; cégtemető-jelenség;)

– fogyasztási típusú, illetve egyéb termékértékesítéshez kapcsolódó adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzése (például számlázási láncolatok ellenőrzése; EKÁER ellenőrzése;)

– Jövedéki adóval kapcsolatos ellenőrzések (jövedéki termékek illegális előállítása, birtoklása, forgalmazása; jogellenesen forgalmazott cigaretta, dohány, internetes dohánykereskedelem;)

– Jövedelem és vagyoni típusú adókhoz kapcsolódó adókötelezettségek teljesítésének vizsgálata (például agresszív adótervezési konstrukciók feltárása; transzferár-ellenőrzések;)

– Foglalkoztatáshoz kapcsolódó adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzése (például be nem jelentett alkalmazottakat foglalkoztatók ellenőrzése; munkaerő-kölcsönzés,)

– Vámellenőrzések (áru-, vagy ügylet-specifikus vizsgálatok; nem uniós státuszú áruk jelenlétére vonatkozó vámszabályok betartása; áru helyes tarifális besorolása; áru bejelentett származása; vámérték valódisága)

Kiemelten ellenőrizendő főbb tevékenységek 2017-ben:

  1. Gépjármű-, motorkerékpár- és alkatrészei kereskedelme, javítása, kiemelten a használtgépjármű kereskedelme

  2. Ingatlan bérbeadás, egyéb szálláshely-szolgáltatás

  3. Személyszállítási szolgáltatás

  4. Csomagküldő internetes kiskereskedelem

  5. Fizikai közérzet javító szolgáltatás

  6. Egyéb máshová nem sorolható oktatás.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.