Nem állunk az államcsőd szélén


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Magyarország nem áll az államcsőd szélén Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint, a globális pénzügyi válság ugyanakkor Magyarország sérülékenységét nyilvánvalóvá tette.

Magyarország nem áll az államcsőd szélén, Izland és Magyarország között semmi hasonlóság nincs – jelentette ki Simor András jegybankelnök hétfőn sajtótájékoztatón Budapesten.

Rossz gazdaságpolitika

Spekulánsok és rémhírek támadják a forintot Különösen a 2002-2006 közötti gazdaságpolitika, a lakosság magas devizahitel-állománya, illetve az ugyancsak magas rövid lejáratú külső adósságállomány miatt rossz Magyarország piaci megítélése, amin a közpénzügyi szabályozás és a gazdasági növekedés gyorsítása javíthat – válaszolta kérdésre Simor András jegybankelnök a távirati iroda beszámolója szerint.

A kérdés azért merülhetett föl, mert a világsajtó arról cikkezik, mennyire keményen érinti a globális pénzügyi válság hazánkat, ami többek között abban is megnyilvánul, hogy a külföldi befektetők a kialakult magas hozamszinten sem hajlandók vásárolni a magyar államkötvényeket. Ha ez a helyzet tartós marad, nem lesz, aki finanszírozza a költségvetés hiányát. Az MNB egyelőre vásárolja a kötvényeket, ám ez a helyzet tartósan nem tartható fönn.

Visszatér a likviditás

A honi makroelemzők most abban bíznak, hogy hamarosan visszatér a befektetők bizalma, s ezzel együtt a likviditás is az állampapírpiacon.

A múlt bűnei

A múlt bűnei kísértenek – nyilatkozta Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója a New York Times a globális válság erős magyar hatásait elemző cikkében. A bűnöket természetesen ezúttal is a politikusok követték el.

A kilencvenes évek második felének dinamikus adósságcsökkenése 2001-ben megtorpant, majd 2005 végére a GDP-arányos adósságállomány újra meghaladta a 60 százalékos küszöbértéket – olvasható a Magyar Nemzeti Bank A magyar államadósság dinamikája: elemzés és szimulációk című tanulmányában.

1993–94-ben a bruttó államadósság a GDP 90 százaléka körül stabilizálódott, miközben a költségvetési hiány 5-7 százalék között ingadozott. 1996-ban és 1997-ben összességében mintegy 23 százalékponttal csökkent az adósságráta nagysága, és az 1993-as 90 százalékot is meghaladó maximumot követően 1997 végére 63,9 százalékra csökkent.

1998 és 2001 között a GDP-arányos adósságráta összességében további 11 százalékponttal mérséklődött. 2002-ben fordulat következett be: a megelőző nyolc év tendenciáját követően 2002 és 2005 között összességében 8,5 százalékponttal növekedett az adósság nagysága – szolgál adatokkal a tanulmány.

Mint az ÁSZ FEMI tanulmánya megjegyzi: a 2002-ben kialakult súlyos egyensúlyhiányt tendenciájában nem sikerült mérsékelni, sőt az összes kiadás éves átlagos növekedése meghaladta a bevételek bővülését. 2006-ban az év közepén megalakult régi-új kormány júniusban azonnal egyenlegjavító intézkedésekről döntött, ami alapvetően adóemeléseket jelentett, s ezek – úgy tűnik – érvényben is maradnak. A 2009-re várt bruttó államadósság azonban így is várhatóan a GDP 61,4 százaléka lesz, csaknem 17 500 milliárd forint.

A lakossági devizahitelek miatti kockázatot – Simor András szerint – a piac túlértékeli, mivel Magyarországon a devizahitelezés sokkal konzervatívabban, szigorúbban folyt, mint más országokban.

A csökkenő deficit ellenére is magas adósságállomány szintén rontja az ország megítélését, amin csak a növekedés gyorsításával lehet javítani – mondta a jegybankelnök. További kockázati tényezőnek nevezte a magas rövid lejáratú adósságállományt, ám hozzátette: a piac nem veszi figyelembe, hogy ennek mintegy fele a magyar bankrendszer adóssága a saját anyabankjuk felé – tette hozzá.

Forrás: FigyelőNet


Kapcsolódó cikkek

2024. július 23.

eÁFA: duplázódik az adatszolgáltatási hiba büntetésének felső határa

A NAV eÁFA rendszerében július 1-jétől elérhető az önellenőrzés funkció, míg adatszolgáltatási hibák esetén augusztus 1-jétől a mulasztási bírság felső határa megduplázódik. A PwC közleménye az eÁFA bevezetésének tapasztalatairól, kihívásairól, valamint a rendszer fejlesztésének további elemeiről.