Nincs alternatív adócsomagjuk a pártoknak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mindeddig egyik ellenzéki párt sem hozott nyilvánosságra olyan adóprogramot, amely tételesen megmutatta volna – az Oriens vagy az adótanácsadó cégek által írt javaslatokhoz hasonlóan – javaslataikat, s azok költségvetési hatásait. Varga Mihály keveset mondott, Kóka nem akart nyilatkozni, Herényi néhány konkrétumot említett az állami kiadások csökkentésével kapcsolatban.

Varga Mihály, a Fidesz alelnöke a FigyelőNet kérdésére elmondta: nincs még a Fidesznek hivatalos álláspontja az adóreformról azon kívül, ami a párt alapprogramjában szerepel.

Publikálatlan Fidesz-tanulmányok

A Cséfalvay Zoltán és Matolcsy György által is jegyzett, „Megújított szabadelvű és szociális piacgazdaság Magyarországon” címet viselő tanulmány nem a párt álláspontja, bár a párthoz közel álló gazdasági szakértők jegyzik. Varga Mihály megjegyezte: több tanulmány is készült a Fidesz gazdaságpolitikai műhelyeiben, ám nem publikálták mindegyiket.

A Cséfalvay és Matolcsy szerkesztette tanulmány fő üzenete volt, hogy az államnak nem feladata a javakat újraosztania, s az újraelosztás drasztikus visszaszorítását, az állami gondoskodás csökkentését irányozta elő hosszabb távon. Varga Mihály viszont azt közölte: szívesebben beszél a gazdasági növekedés serkentéséről, mint az állami kiadások csökkentéséről.

A politikus szerint nem azzal a gondolattal van baj, hogy Gyurcsány az állami kiadások csökkentése helyett fehéredésből finanszírozná az adócsökkentést, hanem azzal a hittel, hogy egy ilyen mértékű adócsökkentés fehéredést indít be.

Viszonylag kevés pénz

A FigyelőNet további kérdésére végül az állami bürokrácia csökkentését és a szociális támogatások foglalkoztatásra ösztönzését említette Varga az állami kiadások csökkentésével kapcsolatban, jóllehet az Állami Számvevőszék értékelő tanulmánya szerint az állam működési kiadásainak lefaragásában a leépítések végrehajtása után már nincsenek további tartalékok, annak az uniós átlagnál magasabb értéke az adósságszolgálatnak tulajdonítható.

A jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatásokra tervezett teljes idei összeg pedig nem éri el a 160 milliárd forintot – az Állami Kincstár honlapján közölt adatok szerint. A főösszeg mindent tartalmaz (például a politikailag rehabilitáltaknak járó járadékot, a rokkantsági járadékot, a fogyatékossági támogatást, s még sok egyebet).

Ha az egészet leépítenék, úgy, ahogy van, a spórolás alig haladná meg a GDP fél százalékát, a vállalkozások szakmai érdekképviseletei viszont az újraelosztást legalább 4 százalékponttal csökkentetnék a GDP arányában. Cséfalvay korábban a FigyelőNetnek azt mondta: az állami újraelosztást hosszabb távon jóval 40 százalék alá kellene vinni (jelenleg 50 százalék körüli).

Cséfalvay és Matolcsy tanulmánya egy fontos pontban egyébként megegyezik a Gyurcsány-mellékletben leírtakkal: mindkét írás megállapítja, magyar gazdasági-társadalmi modellre van szükség, nem lehet egyszerűen átvenni az angolszász vagy a skandináv modellt.

Angolszász modell magyar helyett

Ezzel a ponttal élesen vitatkozik viszont Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője. A Népszabadságban közölt cikke szerint ez tévedés, a globális piacon a játékszabályok nagyon hasonlóak. Kóka szerint Gyurcsánynak „nincs érve amellett, hogy miért rossz az angolszász modell.Versenytársaink közül Szlovákia, Románia, Bulgária, Észtország, Litvánia inkább az angolszász, a takarékosan költő kormányok mintáját követi.”

Kóka János írásában ugyanakkor nem tér ki arra, hogy a régióban legalacsonyabb újraelosztási hányaddal büszkélkedő Szlovákiának komoly előnye a magyarországinál kevésbé elöregedett népessége. A Tárki – Unicredit 2008-as társadalmi jelentése szerint Szlovákiában jut a legtöbb aktív kereső korú állampolgár egy nyugdíjasra az unióban, s az ott végrehajtott nyugdíjreform az időskori szegénység kockázatát növeli az OECD szerint.

Kóka nem nyilatkozik

Kóka János írásában arra sem tér ki pontosan, mely állami kiadásokat csökkentené, Gusztos Péter frakcióvezető-helyettes a riporteri kérdést egy esti rádióműsorban úgy hárította: erre a kérdésre az ország első emberének – Gyurcsánynak – kellene válaszolnia. Annyi konkrétum végül elhangzott: meg kellene szüntetni a családi pótlék automatizmusát.

Kóka János adócsökkentő elképzeléseiről annyit tudunk jelenleg, hogy három év alatt ezermilliárd forinttal csökkentené az állami bevételeket és kiadásokat. A FigyelőNet megkereste Kóka Jánost, s a konkrét kiadáscsökkentő javaslatairól kérdezte volna, a politikus sajtósa útján üzent: egyelőre nem kíván a kérdésről nyilatkozni. Az SZDSZ egyik megkérdezett gazdasági szakértője szerint viszont a párt kész, konkrét elképzelésekkel rendelkezik, de azt nem szeretné „Kóka helyett” elmondani.

A KDNP sem rukkolt elő még részletes adócsökkentési elképzelésekkel, bár a családi adózást és a nyugdíjreformot illető nézeteiket már tavaly megismerhettük.

Ha adócsökkentésről beszélünk, akkor a népszerűtlen kiadáscsökkentő intézkedésekről is beszélni kell – mondta a FigyelőNetnek Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője.

Őszinték, mert nem tömegpárt

A politikus példaként említette a „segélyért munkát” elvet, illetve a szerinte hatékonyság nélkül működő Munkaerőpiaci Alap (ez finanszírozza például a munkanélküliek átképzését) forrásainak megkurtítását. Herényi Károly a nyugdíjkorhatár emelését, a nyugdíjak inflációkövető indexálást, s a családtámogatási rendszer mérséklését is elfogadhatónak tartja, ha ez alacsonyabb adókat eredményez.

A frakcióvezető megjegyezte: pártjuk nem tömegpárt, a bázisuk a középosztály, illetve az adófizetők. Így őszintén beszélhetnek arról a nyilvánvaló tényről, hogy az alacsonyabb adószinthez alacsonyabb kiadási szint szükséges, s ez a szociális kiadások mérséklését is jelenti.

Az MDF adóprogramjában egyébként konkrét kiadáscsökkentő javaslatok nem szerepelnek, pusztán egy bekezdés, hogy ezekről társadalmi vita szükséges. Kérdés, hogy érdemi vita kialakulására mekkora esély van a pártok konkrét javaslatai nélkül.

Forrás: Figyelőnet


Kapcsolódó cikkek

2024. október 31.

Adók valorizációja: tiltakozik a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete

A mindenszentek alkalmából bejelentett adóemelések mértékének megállapítása nem függhet a Központi Statisztikai Hivataltól – olvasható a közleményben. Korai még lustaságból automatizmusokat alkalmazni, mert az adóemelés az adóemelés, ahol hatástanulmánynak és társadalmi egyeztetésnek lenne helye. Az adóemelést nem generálhatja a KSH! Ezért az MKOE tiltakozik a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján megállapított adómértékek ellen! Mindeközben hiányzik […]

2024. október 31.

Adócsomag 2025: néhány újabb meglepetés

Az EY szakértői összeállították a legfontosabb újításokat az adócsomagból, olyan várható változásokat szemezgettünk belőle, amelyek eddig nem kaptak figyelmet.

2024. október 31.

Adómentesen nyújtható juttatás lesz az állatkerti belépőjegy

Az állatkertek látogatószámának növelése és a potenciális látogatók ösztönzése érdekében indokolt az állatkerti belépőjegy beemelése az adómentesen nyújtható juttatások körébe – olvasható a kormány által benyújtott adócsomag-javaslatban.