Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Nem lesz a lakosságot sújtó adóemelés – jelentette ki a kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott a Világgazdaság podcastjában.
A globális helyzet Magyarországot is érinti: a magyar gazdaságot is több mint 2 éve „gyötri” a koronavírus-járvány, az energiaárak berobbanása, továbbá az orosz-ukrán háború. Mindezek miatt „költségvetési fegyelemre” lesz szükség, de Nyitrai Zsolt leszögezte: „az embereket érintő megszorítás egészen biztosan nem lesz”.
A miniszterelnöki megbízott felhívta a figyelmet, hogy Orbán Viktor vezette polgári kormánynak van tapasztalata a válságkezelésben. 1998 és 2002 között többször volt komoly árvízhelyzet Magyarországon. 2010 után egy gazdasági világválság közepette vették át a kormányzást majd megtörtént a vörösiszap-katasztrófa, aztán 2015-ben jött a migrációs válság, 2019 óta tart a koronavírus-járvány, most pedig kitört a háború. Ezen válságok kezelésénél a polgári kormány helyt tudott állni – jelentette ki.
Úgy értékelt, a vasárnapi országgyűlési választás eredménye is annak köszönhető, hogy amikor nehéz helyzetben volt az ország az Orbán Viktor vezette kormány nem a lakosság kiadásait növelte, hanem azok irányába fordult, akik „extraprofitot” halmoztak fel, mint a multinacionális vállalatok. Ezt nevezték „igazságos közteherviselésnek”.
Szerinte az Orbán Viktor vezette kormány mindent megtesz, hogy megvédje az embereket a többletkiadásoktól. Ezért is vezették be a kamatstopot, valamint az alapvető élelmiszerekre vonatkozó árstopot és az üzemanyagárstopot. Mindegyiknek van egy határideje – emelte ki, de hozzátette: törekszenek rá, hogy ezeket meghosszabbítsák. Az üzemenyagár tekintetében is azt mondta, folynak a tárgyalások arról, hogy az miként lehetne a jövőben is fenntartható. A globális szinten növekvő infláció miatt is több olyan döntést hoztak, hogy azt „kevésbé érzékelhetővé” tegyék az emberek számára. Ezek mellett számos olyan döntés született még, mint például a 13. havi nyugdíj visszaadása, a hathavi fegyverpénz és a családi adóvisszatérítés, amelyek összesen több millió embernek jelentettek segítséget.
Azt is kiemelte, hogy európai uniós helyreállítási alap forrásaiból minden tagállamnak jár 2100 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás továbbá 3600 milliárd forintnyi nulla százalékos kamatozású hitelkonstrukció. Ezek – mint fogalmazott – „nem ajándékok”, ezek járnak Magyarországnak, a magyar nemzetnek. Ezekért a támogatásokért a magyar kormány küzdeni fog – közölte. Azt mondta: a magyar kormány nem kapott semmilyen, konkrétumot tartalmazó értesítést Magyarország elleni jogállamisági eljárásról. „Várjuk a fejleményeket” – fogalmazott, hozzátéve: „mi ki fogunk állni Magyarország és a magyar emberek mellett”.
(MTI)
