Nyugdíjpara: vége a kiszerződésnek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kormány jövőre ismét megnyitja a visszalépés lehetőségét a magán-nyugdíjpénztár tagok számára, de most a reálhozamot nem lehet felvenni. Mivel az összes nyugdíjjárulék 2012-től az államhoz folyik be a pénztárak helyett, a jövőben a pénztártagok is jogosultak lesznek állami nyugdíjra, mégpedig a 10 százalékos egyéni járulék után. Ugyanakkor két fő kérdésre még nem érkezett megnyugtató válasz; egyrészt a diszkrimináció a munkáltatói befizetések esetén megmarad-e, másrészt a magánnyugdíjpénztárak fenn tudnak-e maradni bevételek hiányában. A Portfolio.hu elemzőjének véleménye szerint még ezekre a kérdésekre a kormánynak választ kell találnia a következő hetekben, hogy el lehessen dönteni, mennyire éri meg maradni, vagy visszalépni az állami pillérbe.

A nyugdíjrendszert illetően egy hete megint áll a bál, fenekestül felfordult a rendszer, a módosító indítványok pedig napról napra változtatják meg a helyzetet. Az egész történet múlt héten indult, amikor Matolcsy György bejelentette, hogy a nyugdíjjárulék 2012-től az államhoz fog befolyni, még azoké is, akik a nyugdíjpénztárakban maradtak. 2010 végén még azt mondta a kormány, hogy 14 hónapra (2010 vége és 2010 vége között) veszi el a 10 százalékos járulékot, azonban most úgy döntött, hogy ezt az időszakot kibővíti, és véglegesen magához vonja ezeket a bevételeket.

A pénztártagok számára ez a helyzet azért volt kellemetlen, mert nemcsak, hogy a döntésükkel kiírták magukat az állami nyugdíjból, most még a pénztárba kötelezően fizetett járulékot is elveszik tőlük. A kérdés már akkor adott volt, az új helyzetben mit tesz a kormány, a pénztártagok számára hogy fog kinézni az új rendszer. A visszalépők számára igazából semmi újdonság nincsen, ők jogosultak állami nyugdíjra, viszont a maradék 100 ezer tag számára létfontosságú a kormány intézkedéssorozata.

A szerdán benyújtott módosító indítvány szerint a választ gyorsan megadta a kormány, kimondta, hogy a kiszerződés jogintézménye hatályon kívül kerül, tehát az államhoz befolyó 10 százalékos járulék után jogosult lesz állami nyugdíjra a pénztártag is, ahogy a nem pénztártagok is. A döntés logikus, hiszen az új rendszerben a nyugdíjrendszer fenntartásához szükséges bevételek, legyen szó adóról vagy járulékról, mind az államhoz folynak be. A törvények szerint pedig a bruttó bér után fizetendő 10 százalékos nyugdíjjárulék nyugdíjjogosultságot teremt, tehát, ha a pénztártagok esetében a járulékokat elvonják, akkor kell adni állami nyugdíjat is.

Az egész ügyben az a legérdekesebb, hogy a 2011 eleji hatalmas visszalépési hullámot generáló kiszerződés, tehát, hogy aki marad a pénztárában, az 2012-től jogosultságot nem szerez, ez a passzus hatályon kívül kerül. A mostani állás szerint viszont nem lehet megmondani, hogy ez mennyire előnyös a pénztártagok számára. A gordiuszi csomó még sincs átvágva, sőt ha lehet azt mondani, a kirakós tábla még összetettebb lett.

Nem lehet felvenni a reálhozamot

Részben azért, mert a kormány újfent megnyitja a visszalépés lehetőségét az állami pillérbe, vagyis a maradék 100 ezer tag megint döntési szituáció elé kerül. Határidő egyelőre nincs, annyi biztos, hogy aki vissza akar lépni, annak a pénztáránál kell ezt jeleznie. A fő különbség a 2011 eleji helyzethez képest, hogy a reálhozamot nem lehet most felvenni, mindössze a tagdíj-kiegészítés felvételére van lehetőség. Hasonlóság viszont, hogy a pénzt magukkal viszik az emberek, az államnál pedig azt egy egyéni számlán jóvá fogják írni. Egyelőre még nem tudjuk, hogy mikor, valószínű, hogy 2012-ben már meglesznek az államnál is az egyéni számlák, amin szerepelni fognak a járulékbefizetések.

Akik az államhoz visszatérnek, azoknál a pénztártagságuk alatt összegyűjtött pénz jelenik meg virtuálisan, kiegészítve a friss járulékbefizetésekkel, miközben a maradók esetében a helyzet annyiban változik, hogy ott csak a friss befizetések fognak szerepelni, a korábbi vagyon marad a pénztárnál. A maradók viszont csak úgy tudják a pénztári számlájuk egyenlegét növelni, ha saját maguk fizetnek be, hiszen az államé a kötelező nyugdíjjárulék.

Egyelőre még nem tudni, hogy mikor állnak fel az egyéni számlák az államnál, és hogy azt milyen módon lehet majd felvenni a nyugdíjazáskor. Ezen felül azt is homály fedi, hogy mi lesz azzal a pénzzel, amit a munkáltató fizet be adó formájában utánunk, viszont az végső soron nyugdíjra megy el. A pénztártagok is kapnak ilyen módon állami nyugdíjat, vagy csak azok, akik a visszalépést választották? Elvileg, mivel olyan általános adóbevételről van szó, amelyről a kormány szabadon dönthet, tehát még mindig kimondhatja, hogy megkülönbözteti a tisztán állami vagy vegyes rendszer tagjait, bár erre vonatkozóan friss információnk nincsenek.

A legnagyobb kérdés pedig továbbra is az, hogy mi lesz a magán-nyugdíjpénztárakkal, hiszen lehet, hogy a maradók a végsőkig kitartanának a szektor mellett, azonban ha a tulajdonosuk a fenntartást nem tudja megoldani, akkor nincs mit tenni, a végső megoldás az állami tb-rendszer lesz. A kormány még nem tett ez irányban semmit, a pénztárak jelenleg is csak a friss befizetésekből tudnának bevételhez jutni, amelyek nincsenek (sőt az elmúlt 14 hónapban sem voltak), és 2012-től is nagyon bizonytalan, hogy milyen bevétellel számolhatnak a pénztárak.

A fő probléma, hogy befizetéssel arányosan vonhatják le a díjakat a pénztárak, miközben friss befizetések nincsenek. Két módon lehetne a helyzeten változtatni: vagy úgy, ha a pénztártagok saját erejükből fizetnek a pénztárnak, vagy úgy, ha a kormány a díjakat vagyonarányosan határozza meg. Véleményünk szerint sok pénztárnál már elgondolkoztak a jövőn, bevételek nélkül pedig nem éri meg fenntartani egy veszteséges vállalkozást. Ennek ellenére elképzelhető, hogy néhány ezer fanatikus tag képes lenne egy olyan pénztárat fenntartani, amely önkéntes befizetésekből tartja fenn magát, bár a jelenlegi adminisztratív szabályok mellett csak egy nagyobb több tízezer tagot számláló pénztárak lehetne így fenntartani hosszabb távon.

A Portfolio.hu elemzője szerint még csak egy folyamat elején tartunk, nap mint nap jöttek új fejlemények nyugdíjügyben, ennek megfelelően a következő hetekben tisztulhat még a kép. Még egy sor részletszabály nem ismert, pedig ezek közül több olyan is van, amely alapvetően befolyásolja a közeljövő eseményeit és a magán-nyugdíjpénztár tagok sorsát.

Forrás: Pénzcentrum


Kapcsolódó cikkek

2024. július 17.

Szponzori támogatások a sportban – társasági adó szemmel

2024 nyarán több olyan rangos sportesemény is megrendezésre kerül, amely nemcsak a sportközvetítések nézőit hozza lázba, hanem az esetleges támogatók, szponzorok számára is érdeklődésre tarthat számot. A jelentős marketingérték, amelyet ezek a rendezvények magukban hordoznak, azzal jár, hogy a gazdasági élet szereplői előszeretettel támogatják az adott sportág keretein belül működő sportszervezeteket, illetve sportköztestületet. Mindez természetesen adóvonzattal is jár – ennek kérdéskörét járjuk körül a társasági adó tekintetében.

2024. július 15.

Egy percig se vegyük be, hogy a tranzakciós illeték emelése nem érinti az ügyfeleket

A hétfői kormányinfón Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy a kormány megemeli a pénzügyi tranzakciós illetéket. Az állami elvonás mértéke 2024. augusztus 1-től a nem készpénzes tranzakcióknál 0,45 százalékra, de maximum 20 ezer forintra emelkedik (eddig 0,3 százalék és maximum 10 ezer forint volt), míg a készpénzt érintő tranzakciók esetében a korábbi 0,6-ról 0,9 százalékra nő.