Orbán jelentős járulék- és adócsökkentést jelentett be
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A 25 év alattiak, az 55 év felettiek és a 25-54 éves kor közötti, képzettséget nem igénylő munkát végzők esetében a munkáltatói járulék a felére csökken – jelentette be a Parlamentben Orbán Viktor. A kormány munkahelyvédelmi akciótervének részeként jelentős kedvezményeket ad a tartósan munkanélkülieket és kismamákat foglalkoztatóknak. A 6 millió forint alatti árbevételű mikrovállalkozások egyetlen adót fizetnek majd, ami legfeljebb 50 ezer forint lesz. Lehullott a lepel a kisvállalatok adójáról is, és a kormány kiiktatja az áfacsapdát.
A munkahelyek védelme érdekében „soha nem látott mértékű szociális adócsökkentésre” készülünk, megkönnyítve a hazai vállalkozásoknak a foglalkoztatást – mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, napirend előtt az Országgyűlésben, a kormány tízpontos munkavédelmi akciótervének bemutatásakor.
A nagy járulékcsökkentés
A 25 év alattiak, az 55 év felettiek és a 25-54 éves kor közötti, képzettséget nem igénylő munkát végzők után fizetendő munkáltatói járulékot a felére csökkentik. Az intézkedés körülbelül negyedmillió ember foglalkoztatást könnyíti meg – jelentette be a miniszterelnök, aki szerint többek között a takarítók, a kubikosok és a rakodómunkások fognak tudni könnyebben állást találni.
A tartósan munkanélküliek alkalmazását segítendő a kormány javasolja, hogy esetükben az első két évben a munkáltatónak ne kelljen fizetniük dolgozóik után, a harmadik évben pedig a tervek szerint a jelenlegi fele lehet a munkáltatói teher – közölte Orbán Viktor.
Ehhez hasonlóan a gyesről és a gyedről visszatérők után az elhelyezkedést követő első két évben sem kell majd járulékot fizetni a munkáltatóknak, harmadik évben pedig csak a jelenlegi felét. A többféle kedvezményre jogosultak a számukra legkedvezőbbet vehetik igénybe.
Az öt említett munkavállalói csoport esetében a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást százezer forintos bruttó bérig csökkentik.
50 ezres kisadó jön
Hatodik pontként a kisadózók adó- és adminisztrációs terheinek csökkentését, számukra tételes adózás bevezetését javasolta Orbán Viktor. A 6 millió forint alatti árbevételű mikrovállalkozásoknak – egyéni vállalkozóknak, betéti és közkereseti társaságoknak – az adófizetés rendkívül egyszerű, választható formáját kínálják majd: aki ezt választja, annak egyetlen adót kell fizetnie, főállású kisadózó esetében havi 50 ezer forintot, mellékállásban 25 ezer forintot. A kisadó kiváltja a társasági adót, a személyi jövedelemadót, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót – jelentette be a miniszterelnök.
Akik ezt a lehetőséget választják, azok nem nyújtanak be beszámolót sem, csak bevételi és kiadási számláikat tartják nyilván. A kormányfő szerint ez az adózás azoknak lesz kedvező, akik szolgáltatást nyújtanak, vagyis akiknek számláit más adóalanyok költségként már nem számolják el.
Jön a kisvállalatok adója
Tovább növelné a kormány a kisvállalatok súlyát a munkaerőpiacon, ezért a legfeljebb 25 embert alkalmazó cégeknek a foglalkoztatást serkentő, választható adózási módot vezetnek be, a kisvállalatok adóját – jelentette be a miniszterelnök.
Ez a válaszható adónem kiváltja a vállalkozás profitját terhelő adókat és a bérek után fizetendő közterheket, így a társasági adót, egyéni vállalkozók esetében a nyereség utáni személyi jövedelemadót, a szakképzési hozzájárulást, az osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulást és a szociális hozzájárulási adót. Az új adó alapja a kisvállalat nyereségének és az általa foglalkoztatottak bérköltségének összege lesz, mértéke pedig 16 százalék.
A kormány szerint 300 ezer kisvállalat terhei csökkennek, amelyek több mint 800 ezer embert foglalkoztatnak.
Kiiktatják az áfa- és a devizacsapdát
Orbán Viktor az „áfacsapda” felszámolása érdekében, nyolcadik intézkedésként bejelentette, hogy pénzforgalmi szemléletű általános forgalmi adózást vezetnek be, aminek a lényege, hogy az 500 ezer euró árbevétel alatti vállalkozások csak akkor lesznek kötelesek befizetni az áfát, ha nekik azt már kifizették.
A munkahelyvédelmi akció része, hogy a számviteli szabályok könnyítésével segítenek a devizaárfolyam-veszteségek miatt nehéz helyzetbe került vállalkozásokon. Olyan jogszabály-módosításra van szükség, amely szerint a cégeknek tőkehelyzetük megítélésénél nem kell beszámítaniuk a devizaárfolyamok változásából származó veszteségüket, így azoknak, amelyek csak a kedvezőtlen árfolyammozgások miatt szenvedtek el átmeneti tőkevesztést, nem kell azonnal visszapótolniuk elvesztett tőkéjüket – jelentette be a miniszterelnök.
Bármennyi lehet a házipénztárban
A miniszterelnök tizedik pontként a házipénztárakra vonatkozó adminisztráció radikális egyszerűsítését említette. Emlékeztetett: a kormány tavaly jelentősen megemelte a házipénztári készpénz-záróállomány megengedett legmagasabb mértékét, de a szabályozás még így is jelentős adminisztrációt követel meg a vállalkozásoktól, ezért úgy gondolják, hogy a korlátozásokat meg kell szüntetni.
A kormány eltökélt
A munkahelyvédelmi akcióterv is vitákat fog kiváltani, de a kabinet ezeket a vitákat is megvívja, és nem enged a céljaiból, a munkahelyteremtésből, a munkahelyek megőrzéséből és a foglalkoztatás növeléséből – mondta Orbán Viktor. A kormányfő köszönetet mondott Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek, a Fidesz-KDNP-frakciószövetségnek és a gazdasági bizottságnak, amiért kidolgozták azt a megoldást, amellyel a pénzügyi tranzakciós illeték megteremti a munkahelyvédelmi akciótervhez szükséges költségvetési forrásokat.
Az elmúlt tíz napban kiderült, hogy az európai válságkezelés még mindig nem elég eredményes, ellenben „világossá vált, hogy a magyar út sikeres, nem állhatunk meg, haladnunk kell tovább”. A nyugati világ újabb és talán minden korábbinál nagyobb ütést kapott a saját pénzrendszerétől, Európa képtelen visszavenni a pénzvilág feletti ellenőrzést – mondta napirend előtti felszólalásában a miniszterelnök, utalva a legfrissebb londoni bankbotrányra, amely során kiderült: a brit Barclay’s kereskedői éveken át manipulálták a banki ügyletek számára irányadó euróövezeti bankközi kamatlábakat, a Libort és az Euribort.
| Rogán: százezreket spórolhatnak a munkaadók
Jelentős összegeket spórolhatnak meg a munkáltatók a miniszterelnök által meghirdetett tízpontos munkahelyvédelmi akciótervvel – mondta hétfői sajtótájékoztatóján Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, aki bízik abban, hogy a megtakarítások egy részét béremelésre fordítják majd a foglalkoztatók.
A 25 év alattiak, az 55 év felettiek, és a képzettséget nem igénylő munkát végzők alkalmazása fejenként 174 ezer forint megtakarítást jelent a munkaadónak 2013-tól; a tartósan munkanélküliek és a szülés után visszatérők foglalkoztatása 342 ezer forintos megtakarítást hoz – mondta Rogán Antal.
A kormányfő által bejelentett kisvállalati adó elsősorban azokat a cégeket segíti, amelyeknek éves kiadásaik mintegy felét a munkaerőköltség jelenti; az ő terheik akár harmadukkal is mérséklődhet – mondta a frakcióvezető.
A munkahelyvédelmi terv 300 milliárd forintos költségvetési fedezete rövid időn belül akár „vissza is pótolhatja” önmagát, mert a tehercsökkentés miatt nőhet foglalkoztatás, a fogyasztás, és a beruházási hajlandóság – vélte Rogán Antal, aki szerint a programhoz szükséges jogszabályokat már az őszi ülésszak legelején elfogadhatja a parlament. |
A források miatt aggódnak az elemzők
Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője pozitívnak nevezte, hogy a kormány azoknak a munkavállalóknak, illetve vállalkozásoknak a helyzetét javítaná, amelyek munkaerő-piaci helyzete nem túl kedvező. Véleménye szerint ebből a szempontból viszonylag jól célzott intézkedéscsomagról van szó. A közgazdász kétes értékűnek nevezte a vállalkozások devizakitettségét mérséklő pontot, mert az szerinte irreálissá teheti a vállalkozások kimutatott tőkehelyzetét. Az állam a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Államkincstár megadóztatásával saját magát adóztatná meg, így a program finanszírozása nem áll erős lábakon – mondta.
Szintén kockázatosnak nevezte a program forrásait Németh Dávid, az ING elemzője. A szakember szerint a csomag megóvhat számos munkahelyet, bár negatívum, hogy az adózási szabályokat nem harmonizálták.
Most is vannak kedvezmények
A pályakezdő fiatalok foglalkoztatását eddig is ösztönözte adókedvezménnyel a kormány. Alap- és középfokú végzettségű, 25 évnél fiatalabb munkavállaló alkalmazása esetén a a bruttó bér 17 százalékával lehet csökkenteni a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót a minimálbér duplájáig a foglalkoztatás első évében; a második évben 7 százalékosra csökken a kedvezmény. Felsőfokú végzettséggel bíróknál egy évig jár kedvezmény: az első kilenc hónapban 17, az utolsó háromban 7 százalék.
A Start Plusz Kártya a gyesről és a gyedről visszatérők foglalkoztatását hivatott ösztönözni: az első évben a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 17, a második évben 7 százalékával csökkentheti a munkáltató a dolgozó után fizetendő szociális hozzájárulási adót.
A Start Extra Kártya az 50 évnél idősebbek elhelyezkedésének megkönnyítését szolgálja. Ekkor az első évben a munkáltató nem fizet szociális hozzájárulási adót, a másodikban a kedvezmény mértéke 17 százalék.
(Forrás: MTI/Adó Online)
