Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Létrejött a Magyar Szakszervezeti Szövetség az MSZOSZ, az ASZSZ, és a SZEF egyesülésével. Az MSZSZ így minden szegmensben a legnagyobb munkavállalói érdekképviselet lesz összesen 250 ezer aktív taggal. Elnökké Pataky Pétert választották.
Az Autonóm Szakszervetek Szövetsége (ASZSZ), a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) integrációjával Magyarország legnagyobb – mintegy 250 ezer taggal rendelkező – érdekvédelmi szervezete jön létre, amelynek célja a hatékonyabb munkavállalói érdekképviselet – hangsúlyozták a Magyar Szakszervezeti Szövetség pénteki budapesti alapító kongresszusán az egyesülő konföderációk vezetői.
Az ASZSZ, az MSZOSZ és a SZEF egyesülését szentesítő alakuló kongresszust megnyitó beszédében Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke kiemelte: az új szövetség egyszerre tömöríti a legtöbb közszférában, közszolgáltatásban és a legtöbb versenyszférában dolgozó tagot. A közel 250 ezer aktív tag és mintegy 100 ezer nyugdíjas korú támogató egyértelműen a legerősebbé teszi a Magyar Szakszervezeti Szövetséget nemcsak a szakszervezeti, hanem az egész civil világban. Jelezte: közösségükben lefedik a munka világának minden szegmensét.
Megfogalmazása szerint az MSZSZ azt üzeni a munkavállalóknak, hogy nem szabad félni, mert nélkülük nem lenne teljesítmény, profit, nélkülük „sehol nem lenne ez az ország”. Aláhúzta: legyen egyértelmű minden dolgozónak, hogy nincs egyedül, „mi ott állunk mögötte. Ha kell, ügyvédekkel, ha kell, tömeggel, ha kell, a média segítségével vagy csak egy közösség bátorításával” – fűzte hozzá.
Az elnök leszögezte: a munkaadóknak is azt üzenik, kemény, de korrekt tárgyalópartnereik lesznek, akik nem fogadják el az elvtelen, és „az emberek sorsát rontó kompromisszumokat”.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség azt üzeni a kormánynak, hogy ugyan „mi vagyunk a legerősebbek, de ezzel soha nem fogunk visszaélni” – fogalmazott Pataky Péter. Hozzátette: elvárják, hogy minden fórumon, legyen az közszolgálat vagy versenyszféra, ágazati párbeszéd vagy helyi szintű konfliktus, hallgassák meg a véleményüket.
Pataky Péter a feladatokról szólva kiemelte: újjá kell teremteni vagy megerősíteni elveszett, illetve megkopott képességeiket: az információ-, tudás- és segítségnyújtást, ezenkívül pedig vonzóvá kell tenni a szakszervezeti világot. A szakszervezeteknek nem egymástól kell tagokat szerezniük, hanem bővülniük kell – mondta.
Székely Tamás, az ASZSZ elnöke beszédében úgy vélekedett: ha a szakszervezetek most nem léptek volna közösen, erőt mutatva, akkor egy év múlva talán már múlt időben kellene beszélni a független magyar szakszervezeti szövetségről.
Kiemelte: a szakszervezeteket egyetlen kormány sem szereti, „egymással szemben állunk”, de ez még nem ok az ellenségeskedésre. Székely Tamás szerint nem az a baj, hogy a kormány nem szereti a szakszervezeteket, hanem az, hogy a munkavállalókat sem szereti, ezért azt sem szeretné, hogy a munkavállalóknak eszközei legyenek elégedetlenségük kifejezésére.
Az elnök beszédében egy olyan „egy éves átmeneti időszakról” is szólt, amely alatt kiderül, hogyan töltik fel tartalommal a most kijelölt kereteket. Székely Tamás leszögezte: új egységet kell teremteni a közszféra és a versenyszféra érdekképviseletében, és újra kell teremteni az ágazatok közötti szolidaritást. Hozzáfűzte: az MSZSZ európai bérekért, európai munkakörülményekért, európai érdekképviseletért harcol, mert ezek az elmúlt években veszélybe kerültek.
Varga László, a közszférás szakszervezeteket tömörítő SZEF elnöke arról beszélt, hogy a megváltozott helyzet változtatásra ösztönözte a szakszervezeteket is, erősíteni kell a szolidaritást.
A szellemi és anyagi erőforrásokat egyesítve, az önálló szervezetek, így a SZEF értékeit is megőrizve, egységes, hatékony szervezeti modellel kell válaszolni arra a helyzetre, ami 2013-ra kialakult. Varga László hangsúlyozta: az új szövetség nem irányul senki ellen, nyitott minden szakszervezet és szövetség irányába. Célja a magyar munkavállalók szektortól, munkahelytől, munkáltatótól független közös érdekeinek minél hatékonyabb megjelenítése és érvényesítése.
„Merünk nemzetiek és európaiak lenni egyszerre, mert a két érték csak egymást feltételezve erősíthető. Nem kívánunk kiszolgálói lenni egyetlen politikai szándéknak sem” – emelte ki a SZEF elnöke.
Az MSZSZ elnökévé Pataky Péter, az MSZOSZ elnökét választották; alelnök lesz Székely Tamás, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) és Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke. A küldöttek a 18 elnökségi tagot (mindhárom konföderációból 6-6 tag) is megválasztották. Bekerült az elnökségbe többek között Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elnöke, Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke, Gulyás Attila, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke, valamint Balogh Béla, a Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke.
(Forrás: MTI)
