Postai csomagokat ellenőriz a NAV


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kiemelten ellenőrzi a NAV a dohánytermékeket tartalmazó belföldi postacsomagokat az illegális dohánykereskedelem visszaszorítása érdekében – közölte a szervezet Facebook-oldalán. Eddig országosan 20 millió forint értékben több mint másfél tonna adózatlan dohányterméket foglaltak le a pénzügyőrök. A bírság 5 millió forintnál kezdődik.


A NAV tájékoztatása szerint az ellenőrzés során azon csomagokat, amelyek valószínűsíthetően olyan dohánygyártmányt tartalmaznak, amelyek után nem fizették meg az adót, a vámhivatal átvilágítja és a visszaélések megakadályozása érdekében visszatartja, miközben ellenőrzi a feladót, valamint a címzettet is.

Emlékeztettek arra, hogy a hatályos jogszabályok értelmében, aki „adózás alól elvont” jövedéki terméket birtokol, értékesít, felhasznál, vagy amelyet nem vámkezeltek, a termék mennyisége után bírságot fizet, a jövedéki terméket pedig lefoglalja a NAV.

A dohánytörvény alapján aki dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság, vagy engedély nélkül dohányárut üzletszerűen értékesít, 5 milliótól 500 millió forintig terjedő bírsággal sújtható.

A hivatal közlése szerint a legtöbb adózatlan dohányterméket elsősorban az ország legnagyobb dohánytermelő vidékén, az Észak-alföldi régióban foglalták le.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 22.

Csoportos társaságiadó-alany veszteségének leírása

„X” és „Y” társaság 2020 óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek. A 2021–2023-as adóévekben a csoport tagjainak adóalapja negatív volt, tehát csoportszintű veszteség keletkezett. Az „X” és „Y” társaságok tulajdonosi háttere 2024-ben megváltozott, felvásárolta őket „Z” társaság. A „Z” társasággal mint a szavazati jogok 100 százalékát gyakorló adózóval mindként cég kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, sőt, a feltételek ahhoz is adottak, hogy „Z” társaság 2025-től csatlakozzon a csoportos társaságiadó-alanyhoz. Kérdésként merült fel, hogy ha „Z” társaság belép a csoportba, akkor a belépését megelőzően keletkezett, még fel nem használt csoportszintű veszteség leírására ő is jogosult lesz-e.