PwC: magasak a munkabér közterhei
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
2010-ig az európai adóversenynek köszönhetően az élőmunkát terhelő adó- és járulékterhek csökkenést mutattak, a trend azonban megtorpanni látszik: a kontinens közel 20 országában jelentős mértékű növekedés történt 2012-re. Magyarország szja-rendszere európai viszonylatban kedvezőnek mondható, a társadalombiztosítási járulékok viszont kifejezetten magasnak számítanak – mutattak rá többek között erre is a PwC Magyarország adószakértői április 25-ei sajtóklub eseményükön.
Az európai adóversenynek köszönhetően 2010-ig összességében az élőmunkát terhelő adó- és járulékterhek csökkenést mutattak, de ez a trend megtorpant, sőt az OECD 34 országra kiterjedő elemzése szerint 19 országban jelentős mértékű – 2012-re 35,6 százalékos – növekedés tapasztalható. A növekedés leginkább Hollandiában, Szlovákiában és Lengyelországban volt megfigyelhető – mondta Horváthné Szabó Beáta, a PwC Magyarország adóosztályának igazgatója.
A PwC 2012. év végén folytatott Európai Unióra és Svájcra vonatkozó elemzése szerint a nettó jövedelem a bruttó jövedelem átlagosan 76 százaléka. Átlagos a terhelés Portugália, Ciprus, Csehország, Málta, Szlovákia és Bulgária esetében. Több országban köszönhető ez az egykulcsos adórendszernek (pl. Csehország, Szlovákia, Bulgária). A progresszív jövedelemadózási-rendszert alkalmazó országokban a magasabb jövedelműeknél a bruttó jövedelem mintegy 63 százaléka nettó jövedelem. Az átlagosan 37 százalékos adóteherből a személyi jövedelemadó 29 százalékot, a társadalombiztosítási járulék pedig 8 százalékot tesz ki.
A családi kedvezmények bevezetésétől Európa szerte azt várják, hogy jelentősen csökkentik a nagy családosok adóterheit, melynek legjellemzőbb fajtái a családi bevallás bevezetése (Görögország, Málta, Lengyelország, Portugália, Németország) vagy magának az (személyi jövedelemadó) adónak a csökkentése az adókedvezmény (pl. Magyarország, Görögország, Málta, Szlovákia, Szlovénia, Csehország, Németország, Románia). A nyugat-európai országokra inkább jellemző a többkulcsos adózás. A legmagasabb adókulcsok néhány országban akár a 40-50 százalékot is elérhetik (pl. Ausztriában 50 százalék, Belgiumban 50 százalék, Németországban 45 százalék, az Egyesült Királyságban 50 százalék).
Az Európai Unió tagországai közül 2012-ben 8 országban volt egykulcsos a személyi jövedelemadó, így például Litvániában 15 százalék, Szlovákiában 19 százalék, Romániában 16 százalék, Bulgáriában 10 százalék, Csehországban 15 százalék, Magyarországon 16 százalék (2012-ben még a jövedelem egy részére adóalap kiegészítést kellett alkalmazni).
A tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a rendszer hosszú távon nem mindenhol tartható fenn. Ez évtől például Szlovákia is visszatért a kétkulcsos adózásra: 3310 euró feletti jövedelem esetén 25 százalék a személyi jövedelemadó. Romániában 2013-ban végül nem vezették be a differenciált jövedelemadózást, amely az alacsonyabb jövedelműeket segítette volna. A 12 százalék és 8 százalékos jövedelemadó-kulcsok bevezetése elmaradt és továbbra is fenntartják a 16 százalékos adókulcsot – tette hozzá Horváthné Szabó Beáta.
A jövedelemadók változása mellett a régióban jellemző trend, hogy több országban (hazánkhoz hasonlóan Lengyelországban is) emelik a nyugdíjkorhatárt. 2013-tól Lengyelországban a nyugdíjkorhatárt szakaszosan 67 évre emelik. Bevezetik az 50 százalékos résznyugdíjat. A résznyugdíj igénybevételére a nők 35 év, a férfiak 40 év munkaviszony után lesznek jogosultak. A nyugdíjkorhatár elérése után a teljes nyugdíj összege alacsonyabb kifizetésekkel járna.
Az elemzésből kiderül, hogy a magyarországi személyijövedelemadó-rendszer kedvezőnek mondható európai viszonylatban, a társadalombiztosítási járulékok viszont kifejezetten magasnak számítanak, figyelembe véve azt is, hogy az alacsonyabb adókulcsok mellett több országban a társadalombiztosítási járulékokat csak egy meghatározott összegig kell megfizetni.
2013. márciusi adóváltozások
Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény módosításának köszönhetően a munkáltatóknak lehetőségük van azoknak a munkavállalói és hozzátartozói részére, akik pénztártagok célzott szolgáltatás nyújtása érdekében adományt adni.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény 71. §-a kiegészült azzal, hogy a célzott szolgáltatásra befizetett adomány béren kívüli juttatásnak minősül, ha a befizetett összeg nem haladja meg az alkalmazott pénztártagok és a minimálbér szorzatát. Az éves 500 000 forintos cafeteria keret kiszámításánál figyelmen kívül hagyható.
Megjelent a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tájékoztatója a személyijövedelemadó-törvény 1. számú melléklet 8.28. pont b) alpontjával kapcsolatban. A rendelkezés alapján a nem pénzben kapott juttatásként adómentes a kifizető által ugyanazon magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen az adóévben legfeljebb 50 ezer forint értékben juttatott, sporteseményre vagy kulturális szolgáltatás igénybevételére – muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére – szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj.
A szabály kifizető és magánszemély viszonylatában értendő, például a munkáltató és munkavállaló, vagy a vállalkozás és annak magánszemély üzleti partnere között létrejött viszony.
Letelepedés 250 ezer euróért
2012 decemberében Magyarország kormánya módosította a harmadik országbeli (nem az Európai Gazdasági Térség állampolgára) állampolgárok Magyarországra történő beutazásáról, valamint tartózkodásról szóló jogszabályt és nemzetközi mintára lehetővé tette a speciális nemzetgazdasági érdekből történő letelepedést. A letelepedés alapfeltétele, hogy a külföldi magánszemély, vagy a tulajdonában álló cég 250 ezer euró értékben vásároljon külön erre a célra kibocsátott magyar államkötvényt és ezt 5 évig meg is tartsa. Jelenleg még kérdéses, hogy mennyire tudja a magyar kormány vonzóvá tenni a letelepedés feltételeit.
2013. február 20-ától hatályos a Nemzetgazdasági Minisztérium rendelete, ami a 250 ezer eurós államkötvény kibocsátás részleteit szabályozza. Az államkötvények forgalmazását zártkörűen az Államadóság Kezelő Központ Zrt. végzi, aki szerződéses jogviszonyt létesít az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős bizottsága által jóváhagyott vállalkozásokkal. Ezek a vállalkozások, nem Magyarország területén bejegyzett jogi személyek, az adott ország területén szerződnének azokkal a külföldi magánszemélyekkel, vagy többségi tulajdonukban lévő cégekkel, akik szeretnének letelepedni Magyarországon.
A PwC tapasztalatai szerint ez a befektetési lehetőség számos befektető érdeklődését felkeltette és számos külföldit vonzana Magyarországra, mivel a letelepedési engedély birtokában a külföldi nem csak Magyarország területére, de a schengeni övezet valamennyi államába is vízummentesen utazhat be.
Jelenleg Magyarország nem tartozik a kiemelt bevándorlási célországok közé, a tehetősebb harmadik országbeli réteg idáig inkább Nagy-Britanniát, vagy más EGT-ország lehetőségeit preferálta, ahol jelentősen drágábban juthattak hozzá letelepedési engedélyhez. Magyarország a befektetendő összeg, valamint a földrajzi adottsága miatt is jelentős előnyt élvezhet és versenybe szállhat más országok hasonló formában működtetett rendszerei által ajánlott lehetőségeivel. Ez a felállás jelentősen változhat, viszont ehhez egyszerűsíteni kellene a kötvényvásárlás folyamatát – mondta Imecs Attila, a PwC Magyarország adóosztályának menedzsere.
2013. március 4-én az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága jóváhagyta egy Hungary State Special Dept Fund nevű cég részére, hogy Kína, valamint Vietnám vonatkozásában forgalmazza a letelepedési célra kibocsátott magyar államkötvényeket. 2013. április 8-án jogosultságot kapott ugyanez a cég arra is, hogy a Magyarországon tartózkodó kínai és vietnámi állampolgárok esetében is eljárhassanak.
Valószínűsíthető, hogy más országok vonatkozásában is létrejön egy-egy vállalkozás, mely jogosultságot kap a 250 ezer eurós államkötvények forgalmazására, viszont jelenleg nem áll rendelkezésre információ arról, hogy milyen pályázatok vannak folyamatban.
A befektetési célú letelepedési engedély alapjában véve egy igen jó eszköz Magyarország részére, hogy a 4-5 százalék kamatra felvett hitelét, az államkötvényekkel 2 százalékra strukturálja át. A letelepedési engedéllyel rendelkezők a jelenlegi jogszabályok alapján személyi jövedelemadó, valamint társadalombiztosítás (tb) szempontjából magyar illetőségűekké válnak, tehát jövedelmükön adót és tb-t fognak fizetni Magyarországon. Mivel ez egy 5 éves befektetés, így előfordulhat, hogy a külföldiek áthelyezik gazdasági tevékenységüket Magyarország területére, jövedelmük egy részét mindenképp Magyarországon költik el, ezáltal is növelve a fogyasztáson keresztül mutatkozó adóbevételt.
Nemcsak az lenne fontos, hogy az ország megnyerje a befektetők bizalmát, hanem az is, hogy ezt a bizalmat legalább az 5 éves befektetési időszakban megtartsa, esetleg növelni tudja annak érdekében, hogy a befektetési céllal Magyarországra letelepedett külföldiek esetenként munkahelyeket teremtsenek. Ezek a lehetőségek sem zárhatóak ki, mivel egy hosszabb távú befektetésről beszélünk, így előfordulhat, hogy az egyszeri befektetés kapcsán a külföldiek áthelyezik gazdasági tevékenységüket az ország területére. Mivel nem munkavégzés céljából történő letelepedésről beszélünk, ezért feltételezhetjük, hogy ezek a külföldiek nem feltétlenül veszélyeztetik Magyarország, vagy az EU munkaügyi piacát – tette hozzá Imecs Attila.
Megkezdődött a Munka Törvénykönyve finomhangolása
Előkészítés alatt áll és rövidesen a parlament elé kerül a Munka Törvénykönyvének újabb módosítása. A módosítás célja egyrészről a Munka Törvénykönyve jelenleg hatályos rendelkezéseinek pontosítása, másrészről azoknak az „anomáliáknak” és problémáknak a megoldása, amelyek az elmúlt hetekben, hónapokban sok jogalkalmazó, munkáltató és munkavállaló számára okoztak fejtörést.
Szigorodnak a kötetlen munkarend alkalmazásának szabályai. A jelenlegi szabályok szerint a kötetlen munkarend szabályait már akkor is alkalmazni lehetett, ha a munkáltató heti átlagban a napi munkaidő legalább fele beosztásának a jogát a munkavállaló számára írásban átengedte. A jövőben viszont csak akkor beszélhetünk kötetlen munkarendről, ha a munkáltató a munkaidő teljes tartamára vonatkozóan átengedi a munkaidő beosztásának a jogát. Nem változik az a szabály, hogy akkor is kötetlen munkarendről beszélhetünk, ha egyes munkaköri feladatokat – sajátos jellegüknél fogva – csak meghatározott időpontban lehet teljesíteni.
Sok társaság számára nehézséget jelentetett annak a szabálynak a teljesítése, hogy a munkavállaló számára évente 14 nap egybefüggő szabadságot kell biztosítani. A hivatkozott szabály a jövőben úgy kerülne pontosításra, hogy a 14 napba nem csupán a szabadságos napok, hanem a munkaszüneti nap, illetve egyéb távollét típusok is beszámíthatóak. Egyértelművé válik továbbá az a szabály is, hogy amennyiben a munkáltató és a munkavállaló ettől a 14 napos szabálytól el kívánnak térni, úgy erre vonatkozósan minden évben – az eset összes körülményét mérlegelve – írásos megállapodást kell kötniük.
Sokan igazságtalannak és a gyakorlatban nehezen kivitelezhetőnek érezték a jelenlegi szabályozás azon rendelkezését, miszerint a szabadságot a tényleges munkaidő beosztás szerinti tartamra kellett elszámolni. A jövőben – egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén – egyrészről lehetőség nyílik arra, hogy a munkáltató továbbra is ezt a jelenleg is érvényes szabadság elszámolási szabályt alkalmazza, hozhat viszont olyan döntést is, hogy visszatér a korábbi Munka Törvénykönyve szerinti szabályokhoz és a hét minden napját munkanapnak tekinti a heti pihenőnap és a munkaszüneti nap kivételével. Az elszámolás módja tehát a munkáltatótól függ.
Az új szabályokból következik, hogy egy naptári évben csak egyfajta elszámolást alkalmazhat a munkáltató, viszont dönthet úgy is, hogy eltérő szabadság elszámolási szabályokat alkalmaz különböző munkakört betöltő munkavállalói csoportok között. A lényeg az, hogy a szabadság elszámolásának módjáról tájékoztassa a munkavállalót és a bérszámfejtőt – mondta dr. Szűcs László, a Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda, PwC Legal ügyvédje.
A szabadsággal kapcsolatos további új szabály, hogy évközi belépés, illetve kilépés esetén a szabadság továbbra is arányosan jár, viszont ez alól kivétel lesz az apát gyermek születése esetére megillető szabadság, ez ugyanis a belépéstől, illetve kilépéstől függetlenül nem időarányosan, hanem teljes mértékben jár.
Az új szabályok egyértelműen utalni fognak arra, hogy túlóra esetén a bérpótlék a rendes munkabéren felül illeti meg a munkavállalót.
A távolléti díj számításának tervezett szabályai visszatérnek a korábban már megszokott havi munkanapok és az általános napi munkaidő figyelembevételével történő elszámoláshoz. Megszűnik tehát a 174-es osztószám mind az egy órára jutó alapbér, mind az egy órára jutó távolléti díj esetében. A jövőben a 174-es osztó kizárólag az egy órára jutó bérpótlék alapjának meghatározásakor lesz irányadó. Pontosításra kerül, hogy a távolléti díj számítása során az utolsó hat hónapban kifizetett egyes pótlékokat kell az alapbéren, illetve teljesítményen felül figyelembe venni, és az állásidő kivételével már nem kell a távolléti díjon felül további pótlékot fizetni annak a munkavállalónak, akinek a távollét idején beosztás szerinti pótlék is járt volna. A túlóra pótlék a tervezet szerint továbbra sem lesz a távolléti díj része.
A módosításnak az lesz a gyakorlati következménye, hogy havibéres dolgozók esetében nem lesznek a jelenlegi gyakorlatban szembetűnő bérkülönbségek a hónap hosszától függően. Mivel a távolléti díj a kártérítési felelősség és felmondás esetén is alkalmazandó, ezért a jogszabály pontosan meghatározza, hogy az egyes esetekben milyen időpontban számolt távolléti díjat kell alkalmazni – tette hozzá dr. Szűcs László.
Az új szabályok szerint megszűnik a „kettős” bérszámfejtési kötelezettség, azaz a tárgyhót követő hónap huszadik napjáig fennálló korrekciós kötelezettség. A jövőben elegendő lesz havonta egy alkalommal elszámolni és fizetni a munkavállaló részére, és amennyiben ez az elszámolás nem a ténylegesen teljesített munkaidő alapján történt, úgy elegendő lesz a következő hónapban korrigálni az előző havi bérszámfejtés adatait.
