Saját munkavállalók képzésének elszámolása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A napokban lépett hatályba a saját munkavállalók részére szervezett képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásáról szóló 15/2009. (VII. 24.) SZMM rendelet, amely felváltotta a korábban alkalmazandó jogszabályt.

A hozzájárulásra kötelezett felnőttképzési szerződés és a Munka Törvénykönyve szerinti tanulmányi szerződés, vagy a munkáltatói kötelezés alapján megszervezett képzés költségeivel akkor csökkentheti – mikro- és kisvállalkozások esetében legfeljebb 60 százaléka, egyéb hozzájárulásra kötelezettek esetében legfeljebb 33 százaléka mértékéig – a szakképzési hozzájárulással kapcsolatos bruttó kötelezettségét, ha a következő feltételeknek – bizonyos kivétellel – együttesen megfelel:
a képzés a felnőttképzési törvény illetve a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet 1-4. §-ában foglaltak szerint és nem távoktatási formában történik; a képzés általános vagy olyan speciális jellegű, amely megfelel a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 1. § (1) bekezdés c), e) és g) pontjai valamelyikében foglaltaknak; a képzés minimális időtartama 20 óra; a képzésre az Európai Unió tagállamainak területén kerül sor; a képzésről a hozzájárulásra kötelezett az előírt adatszolgáltatást teljesítette.

A közúti közlekedési szolgáltatást végzők a fentiektől eltérően a minimum C, illetve C+E vagy D, illetve D+E vezetői engedélykategóriához kötött gépkocsivezetői munkakör ellátásához szükséges vezetői engedélyek megszerzését célzó képzések, és az ezekhez kapcsolódó képzések és továbbképzések költségeit, ideértve a veszélyesáru-szállító gépkocsivezető, belföldi és nemzetközi fuvarozó, autóbuszos szakmai alapképesítés és autóbuszos továbbképzési képesítés, könnyű- és nehézgépkezelői tanfolyami képzéseket is elszámolhatják. Esetükben a fent ismertetett első két feltételt éppen ezért nem is kell alkalmazni.

Nem nyújtható támogatás: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdésében foglalt tevékenységekhez, az 1. cikk (3) bekezdés c) pontjában foglalt tevékenységekhez és 1. cikk (6) bekezdésében meghatározott esetekben.

A rendeletben szereplő, a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatás különböző elszámolható költségek esetén halmozható más, a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatással. Azonos vagy részben azonos elszámolható költségek esetében a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatás abban az esetben halmozható más, a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatással, illetve csekély összegű támogatással, ha az nem vezet a 800/2008/EK bizottsági rendelet szerinti legmagasabb támogatási intenzitás, illetve támogatási összeg túllépéséhez.

Külső képzés esetén a hozzájárulásra kötelezett és a képző intézmény közötti szolgáltatási szerződés és az annak alapján képzésenkénti részletezettséggel kiállított számla képezi az elszámolás alapját. A szolgáltatási szerződésben az OKJ-ben nem szereplő képzés, továbbá nyelvi képzés esetén fel kell tüntetni a képzésnek a külön jogszabályban előírt 8 számjegyű azonosítóját, valamint a hozzájárulásra kötelezett statisztikai számjelét.

A képző intézmény köteles a számla mellett átadni az intézmény-akkreditációs tanúsítványát, a 48/2001. (XII. 29.) OM rendelet 4. §-ában meghatározott értesítést, illetve igazolást,a felnőttképzési szerződést, az OKJ-ban nem szereplő, valamint nem akkreditált program alapján folytatott képzés esetén a képzési programot, akkreditált képzés esetén pedig a program-akkreditációs tanúsítvány cégszerűen hitelesített másolatát.

Belső képzés esetén a belső kapacitások igénybevételének elszámolása képzésenként, belső elkülönített számlán és bizonylaton, tényleges önköltségen történik. Vegyes képzés esetén a fenti rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a felnőttképzési szerződést a képző intézmény köti meg a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalójával.

Áthúzódó képzésnél a hozzájárulásra kötelezett a képzés költségeit évente, a hatályos számviteli szabályoknak, valamint a képzés tárgyévében érvényes előírásoknak megfelelően teljesítésarányosan számolhatja el, amennyiben a képzés megkezdésének tárgyévétől kezdődően a képzés költségeit a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére évente elszámolta.

Az elszámolt képzésre vonatkozó adatszolgáltatást a rendelet 1. és 2. számú mellékletei szerinti adattartalommal kell benyújtani a tárgyévet követő év második hónapjának 25. napjáig a székhelye szerint illetékes regionális munkaügyi központhoz. Egy bejelentőlaphoz több képzésre vonatkozó adatlap is csatolható. Hibásan vagy pontatlanul kitöltött, illetőleg ellentmondó adatokat tartalmazó adatszolgáltatás esetén a munkaügyi központ 15 nap alatt teljesítendő hiánypótlási felszólítást küld.

A 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatások esetében a támogatás igénylését, felhasználását, ellenőrzését alátámasztó bizonylatokat, dokumentumokat és nyilvántartásokat, valamint minden olyan nyilvántartást, amely az elszámolható költségeket és a megengedhető maximális támogatási intenzitás betartására vonatkozó információkat tartalmazza, a támogatás odaítélésétől számított 10 évig meg kell őrizni.

Az elszámolható költségek körét a rendelet 5. számú melléklete tartalmazza. A szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére elszámolható költségek maximális támogatási intenzitása általános képzés esetén az elszámolható költségek 60 százaléka, speciális képzés esetén az elszámolható költségek 25 százaléka. A maximális támogatási intenzitás az elszámolható költségek 80 százalékának megfelelő maximális támogatási intenzitásig növelhető 10 százalékponttal a fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű munkavállalóknak nyújtott képzés, 10 százalékponttal középvállalkozás, és 20 százalékponttal mikro- vagy kisvállalkozás esetén.

Ha a képzési projektben általános és speciális képzési összetevők is szerepelnek, amelyek támogatási intenzitás kiszámítása vonatkozásában egymástól nem választhatók el, vagy ha a képzés általános, illetve speciális jellege nem állapítható meg, akkor a 25 százalékos támogatási intenzitásokat kell alkalmazni.

A támogatás mértéke nem haladhatja meg a fenti mértékeket, és nem lehet több a képzésben résztvevőnként és képzési óránként a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére – külön jogszabály alapján – megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összegének (minimálbér) 6 százalékánál.

A rendelet a kihirdetését követő 3. napon (2009. július 27.) lépett hatályba. A rendelkezéseit első alkalommal a hozzájárulásra kötelezett által a saját munkavállalói számára a hatálybalépését követően szervezett képzések elszámolása tekintetében kell alkalmazni. Ezzel egyidejűleg hatályát vesztette a szakképzési hozzájárulást a saját munkavállalói részére szervezett képzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezett költségei elszámolásának feltételeiről és az elszámolás szabályairól szóló 13/2006. (XII. 27.) SZMM rendelet. Az Európai Uniós források terhére 2009. szeptember 1-jéig kiírt pályázatok keretében megvalósuló, valamint a folyamatban lévő képzésekre azonban még ez utóbbi rendelet szabályait kell alkalmazni.


Kapcsolódó cikkek

2023. szeptember 22.

Matolcsy az inflációról: a kormány olajjal oltotta a tüzet

Egyetértve és együttműködve a jegybanki törekvésekkel a kormány az infláció letörését tekinti legfontosabb gazdaságpolitikai feladatának – jelentette ki a pénzügyminiszter csütörtökön, a 61. Közgazdász-vándorgyűlés nyitónapján, Egerben. A jegybankelnök ugyanakkor úgy vélte: az „inflációs sokk” mélyén az ország gazdasági-pénzügyi függése rejlik, mely 2014 óta nőtt a meghatározó területeken.

2023. szeptember 22.

A magánszálláshely-szolgáltatás adózása – az áfa-szabályok (3. rész)

A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás az általános forgalmi adó rendszerében ingatlan bérbeadásnak minősül. Az ingatlan bérbeadás az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés l) pontja értelmében adómentes szolgáltatás, ugyanakkor ez az adómentesség az ingatlanok idegenforgalmi, turisztikai célú hasznosítására már nem terjed ki. Tisztázzuk még az ingatlan-bérbeadás és a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás közötti különbséget.