Sokan fizettek innovációs járulékot hiába
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A MAZARS szakértői szerint bár 2016-tól szűkült az innovációsjárulék-fizetésre kötelezettek köre, erről sok vállalkozás egyszerűen nem vett tudomást és feleslegesen fizetett.
Sok hazai kis- és mikrovállalkozást bizonytalanítottak el az elmúlt évek innovációs járulékfizetést érintő törvényváltozásai. A járulékfizetési kötelezettség megállapításához ugyanis nem elég a foglalkoztatotti létszámot és mérlegfőösszeget ismerni, de azt is tudni kell, hogy ezeket a cégeket 2015 eleje óta ismét önállóan, azaz kapcsolódó és partnervállalkozásaik nélkül kell vizsgálni – mutat rá a MAZARS legfrissebb jelentése, áll a cég közleményében.
„Valószínűleg sokmillió fölöslegesen kifizetett adóforintban mérhető az a bizonytalanság, hogy a kis- és mikrovállalkozások a hatályos jogszabályok alapján éppen kötelezettek vagy nem innovációsjárulék-fizetésre. Sajnálatos, hogy az elmúlt öt évben sokszor változó szabályozás negatív következményei egy egyébként is sérülékeny, forráshiányos kis- és mikrovállalati kört érintenek” – mutatott rá Csizmadia Heléna, a MAZARS adóigazgatója.
A szakértő elmondta: a járulékfizetésre kötelezettek körébe a kkt.-k, bt.-k, kft.-k és rt.-k tartoznak, az irányadó jogszabály pedig a Kkv-törvény (2004. évi XXXIV. törvény).
A MAZARS rámutat: a kis- és mikrovállalkozások sohasem voltak innovációs járulékfizetésre kötelezettek;az innovációs járulék jogszabályi hátterét pedig elsősorban a 2003. évi XC. innovációs alapról szóló törvény (Atv.) tartalmazza.
(Ez a törvény határozza meg az innovációs járulék célját is, amely nem más, mint biztosítani az ország versenyképességének és fenntartható fejlődésének az új ismereteken és azok alkalmazásán alapuló erősítését, ezen belül különösen a kutatás-fejlesztés kiszámítható finanszírozását.)
A MAZARS jelentése felidézi, hogy 2012 előtt az Atv. pontosan meghatározta, hogy a kis- és mikrovállalkozásokat csak a Kkv törvény alapján kell besorolni, ami azt jelentette, hogy ezeket a gazdasági társaságokat – a járulékfizetés szempontjából – elegendő volt önállóan (kapcsolódó és partnervállalkozások nélkül) megvizsgálni.
(A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynekösszes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, éséves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. A mikrovállalkozások összes foglalkoztatotti létszáma pedig 10 főnél kevesebb, éséves nettó árbevételük vagy mérlegfőösszegük legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.)
A 2012-től megváltozott jogszabályi háttérmiatt azonban 2012 és 2015 között a gazdasági társaságokat már nem csak önállóan, hanem kapcsolt éspartnervállalkozásaikkal együtt kellett vizsgálni és besorolni.Ezért sok olyan cég, amely a korábbiakban nem fizetett innovációs járulékot, hirtelen kötelezetté vált.
Újabb fordulatot hozott az ügyben, hogy 2014-ben a parlament új innovációs törvényt fogadott el (2014. évi LXXVI. törvény). Ennek 2015. január 1-jei hatályba lépésével a régi szabályozáshoz hasonlóan, újra egyedileg – partner- és kapcsolódó vállalkozásaiktól elkülönülten – kell megvizsgálni,hogy egy adott vállalkozás innovációsjárulék-fizetés szempontjából kis- vagy mikrovállalkozásnak minősül-e.
Így a Kkv törvényben meghatározott limiteknek való megfelelés vizsgálata során már nem kell a cégcsoport vonatkozó adataival számolni, hanem csakis az adott vállalkozás létszámát, mérlegfőösszegét, illetve árbevételét kell figyelembe venni.
„Ennek köszönhetően a 2015. évtől kezdődően jelentősen szűkült az innovációs járulék megfizetésére kötelezettek köre.Tapasztalataink alapján azonban több vállalkozás is átsiklott a törvényváltozás felett, és a 2015. évre is számolt innovációs járulékkal és be is fizette azt” – tette hozzá Csizmadia Helénaadóigazgató.
Az innovációs járulékot a társasági adóval egyidőben kellett bevallani. A befizetett előleg és az innovációs járulék tényleges éves összege közötti különbözetet ugyancsak május 31-éig kellett befizetni, illetve a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni. Aki tehát az idei bevalláskor megállapította, hogy 2015-től már nem alanya az innovációs járuléknak, az a beadott bevallásában már vissza is igényelhette a korábban előlegként megfizetett összeget.
„Akkor sincs azonban semmi veszve, ha minderre csak a bevallás benyújtást követően derült fény, hiszen önellenőrzés benyújtásával még mindig rendezhető és visszakérhető a tévesen befizetett járulék” – mutatott rá Csizmadia Heléna.
A szakértő szerint ugyanakkor körültekintően kell a minősítés elkésztésekor eljárni. Az adókötelezettség szempontjából fontos KKV-kritériumokat (foglalkoztatottak, mérlegfőösszeg) ugyanis az adóév első napján elérhető beszámoló adataival kell összevetni.
Ez a legtöbb adózó esetében a 2013. évi beszámolót jelentette, azaz ha ez alapján alatta marad a fenti határértékeknek, akkor a 2015. év tekintetében nem lesz innovációs járulék fizetésére kötelezett – magyarázta a szakértő.
