Startvonalon a magáncsőd intézménye

A közelmúltban lezajló banki elszámolás és a devizahitelek forintra történő átváltása nagy fellélegzéssel járt az adósok részéről, mivel a törlesztőrészleteik átlagban akár 30%- al is csökkentek. Azonban mégsem hozott teljes mértékben megfelelő megoldást minden adós számára, mivel nagy részük nem képes a hitel törlesztésére, így nagy számban nem teljesülő hitelekkel állnak szemben a bankok. Általában minden öt adósból egy nem képes a felvett hitele visszafizetésére, ami összességében igen nagy szám, ha arra gondolunk, hogy lakáshitel esetén átlag öt millió forintos hitellel számolhatunk. Ezen adósok kilátástalan helyzete szinte véglegesnek mondható, hiszen általában már a közüzemeik fizetésére sem képesek, és ha úgy veszítik el ingatlanjukat, hogy a hitel visszatörlesztése sem válik elérhető céllá, akkor lakás nélkül, de hitellel a hátukon kezdhetik meg szépnek nem mondott jövőjüket. Számukra kínált eddig is egyfajta megoldást az ún. Nemzeti Eszközkezelő, amelyet abból a célból hoztak létre, hogy a fizetésképtelenné váló adósok helyzetén oly módon segítsen, hogy csökkentett áron vásárolja meg az ingatlant, amelyben a törleszteni nem tudók bent maradhatnak, és albérleti díj formájában „törlesztenek”. Mint mindennek azonban, ennek is vannak gátjai. Ilyen például, hogy csak szigorú szabályokkal lehet ebbe a konstrukcióba bekerülni, valamint hogy az állam részéről a források elég csekélyek. Ezáltal ez a lehetőség sem mondható általános segítségnek. Így a meg nem fizetett hitelek egyre nagyobb száma, az adósok teljes kiszolgáltatottsága és a hitelezők megnövekedett terhei megoldásra vártak. Ennek hatására született meg a magáncsőd intézménye, amelyre a nyugat európai országokban már jó gyakorlat alakult ki. Erre vonatkozóan ez év májusában került a parlament elé az a törvényjavaslat, amelyet az Országgyűlés június 30-án elfogadott, kihirdetésére pedig a 2015. évi CV. törvénnyel (a továbbiakban: törvény, tv.) került sor a Magyar Közlöny 2015. július 8-ai, 100. számában.

A törvényhozás gyorsasága mellett és ellen is vannak érvek, a Magyar Nemzeti Bank véleménye szerint a jogszabályt ilyen gyors ütemben nem lehet körültekintően megalkotni, elsietettnek, nem megalapozottnak tartja a magáncsőd bevezetését, mert egy igazságos, jó szisztéma elindításához több idő kellett volna. A Bankszövetség egyébként a természetes személyek adósságrendezése (azaz a magáncsőd) intézménye kapcsán rövid távon 25 ezer ügyfélre, hosszabb távon pedig akár 40 ezerre számít. 

 

A törvény, azaz a bíróságon kívüli és a bírósági adósságrendezési eljárás célja, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő természetes személyek adóssága az ehhez szükséges vagyon és jövedelem felhasználásával, szabályozott keretek között rendezésre kerüljön és fizetőképességük helyreálljon. Ennek segítségéül a törvény mellett megjelent még 7 kormányrendelet és 4 IM rendelet is ebben a témában, amelyekkel már igen bonyolult rendszerré állnak össze az adósságrendezési eljárás szabályai.

 

Ennek az új intézménynek a lényege az, hogy azokat a törleszteni nem tudó adósokat, akik megfelelő vagyonnal rendelkeznek, valamint ezek hitelezőit olyan helyzetbe hozza, hogy a hitel bizonyos része kifizetésre kerüljön. Ezt pedig oly módon teszi, hogy csődbiztost állít az adós mellé segítség képen, aki egyfajta vagyongazdaként jár el. Felméri az adós vagyonát és jövedelmi helyzetét, ezt követően pedig összeállít egy tervet a hitel törlesztésének jövőbeli alakulására, valamint a szükséges vagyon értékesítésére vonatkozóan. Az adóson kívül azonban az adóstárs és a velük közös háztartásban élő aktív korú közeli hozzátartozók lakhatásához és létfenntartási költségeihez is igazodóan készíti el az ütemezést. Ezt az adóssal és a hitelezővel is megtárgyalja, az elfogadásukat követően pedig a csődbiztos rendelkezik az adós vagyonával és minden pénzével oly mértékig, hogy meghatározza azt is, mennyit költhet az adott hónapban személyes kiadásaira ahhoz, hogy a törlesztést ne akadályozza. Természetesen a vagyongazda ellenőrzési jogával is élhet. Amennyiben az adós, adóstárs és a hitelezők kölcsönös együttműködése a törlesztés végéig fennáll, abban az esetben 5-10 év alatt a hitel nagyobb része visszafizetésre kerül, a még fennmaradó adósságok megfizetése alól pedig a törvény végleges mentesítést ad.

 

A magáncsőd intézménye tehát lehetőséget ad egyrészt az adós számára egy terhek nélküli új élethez, másrészt a hitelező részére lecsökkenti a veszteség mértékét, mivel nem kell a hitel bedőlésével számolnia.
 

A magáncsőd intézményét kétféle eljárásra oszthatjuk, egyrészt a bíróságon kívüli, másrészt a bírósági adósságrendezési eljárásra. Főszabály szerint első körben az előbbit kell megindítani, ha az adós rendelkezik főhitelezővel. Amennyiben ez eredménytelennek bizonyul, akkor lép bírósági szakba az eljárás.

 

Az igénylők és a becsatlakozók
 

A csődvédelem alá tartozó bármely eljárást kizárólag az adósok és adóstársak igényelhetik. Adós azonban nem csak magánszemély, hanem egyéni vállalkozó, illetve őstermelő is lehet. Ezen kívül az eljárásban részt vevő adóstársak csoportjába tartozóan a törvény azon természetes személyeket nevezi meg, akik az adóssal – ideértve a készfizető kezest is – egyetemlegesen felelősek, és az adóssal közös háztartásban élnek vagy vele vagyonközösségben vannak. Ezen felül vannak még egyéb kötelezettek is, általánosságban ide tartozik minden olyan személy, aki az adóssal vagy az adóstárssal bár egyetemlegesen felelős, de mégsem minősül adóstársnak. A törvény külön nevesíti egyéb kötelezettként a zálogkötelezetteket, illetve azon kezeseket, akik nem élnek az adóssal közös háztartásban, vagy nincsenek vagyonközösségben. A csődvédelembe való belépésre, azaz az igénylésre természetesen csak az adósnak (vagy adóstárssal együtt) van lehetősége, így az egyéb kötelezettek nyilatkozatát is az adós csatolja be az eljárás megindulását követően. Amennyiben az adós nem keresi meg az egyéb kötelezettet, vagy az nem nyilatkozott, illetve ha akként nyilatkozott, hogy nem kíván részt venni az eljárásban és nyilatkozata nem lett csatolva, akkor a Családi Csődvédelmi Szolgálat felhívására 45 napos jogvesztő határidő áll rendelkezésre az egyéb kötelezett nyilatkozatának benyújtására. Ennek elmaradásakor is van még lehetőség, ugyanis a családi vagyonfelügyelő is intézhet felhívást, azonban ekkor már csak 5 napos jogvesztő határidőt kapnak.

 

Az adósságrendezés csak bizonyos együttes feltételek fennállása esetén kezdeményezhető adós és adóstárs részéről, melyek a következők:

a.) az adósnak összesen legalább 2 millió forint és maximum 60 millió forint közötti, hatósági vagy bírósági úton érvényesíthető tartozása van, amelyből legalább egy fogyasztói hitelviszonyból eredő tartozás

b) a tartozások meghaladják az adós, adóstárs vagyonát, de nem haladhatják meg annak 200%-át. Ebből a szempontból a vagyonba beleértendő az adós, adóstárs öt évre számított várható bevétele is, de nem tartozik bele a 230/2015. (VIII. 12.) Korm. rendeletben meghatározott vagyon, illetve bevétel,

c) a tartozások legalább 80%-a az adós (adóstársak) által elismert vagy nem vitatott,

d) a tartozások között legalább egy olyan van, amely már legalább 90 napja lejárt esedékességű, és ezen tartozás mértéke kamatokkal, járulékokkal növelten meghaladja az 500 000 forintot, 

e) a tartozások közül a hátrasorolt követelések száma nem haladja meg az ötöt,

g) a tartozások egyike sem keletkezett olyan jogerős bírósági határozattal, amely az adós polgári vagy büntetőjogi felelősségét állapította meg olyan jogutód nélkül megszűnt társas vállalkozással összefüggésben, ahol az adós vagy adóstárs a tartozásokért való korlátlan helytállási kötelezettségének nem tett eleget vagy a korlátozott tagi felelősséggel jogellenesen visszaélt, vagy mint vezető tisztségviselőnek jogerősen megállapították a felelősségét a megszűnt vállalkozás hitelezőinek érdekeit sértő cselekmények miatt.

 

A törvény előír bizonyos indokokat arra az esetre is, amikor nem kezdeményezhető az adósságrendezési eljárás. A 8.§ (1) bekezdése összesen tizennégy ilyen esetet nevez meg, ezek közül példaként fontos megemlíteni, hogy amennyiben már van folyamatban adósságrendezési eljárás, vagy már sor került bírósági adósságrendezés iránti kérelem jogerős elutasítására, illetve amennyiben egyezséggel lezárult adósságrendezési eljárás volt folyamatban, akkor minden bizonnyal nincs lehetőség a magáncsődbe való belépésre.

 

A főhitelező
 

Főhitelezőnek számít a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel bejegyzett hitelintézet, vagy pénzügyi vállalkozás, akinek zálogjoga áll fenn az adós (adóstárs), illetve az adós-adóstárs közeli hozzátartozója lakhatását biztosító ingatlanon, vagy a zálogkötelezett ingatlanán. Fontos, hogy csak az első helyen bejegyzett zálogjoggal rendelkező hitelintézet számít főhitelezőnek. Amennyiben első helyen több zálogjogosult is szerepel, ebben az esetben az lesz a főhitelező, akinek zálogjoga korábbi időpontban került bejegyzésre. Ezen felül főhitelezői státuszba sorolja a törvény azokat a hitelintézeteket is, akik az adós (adóstárs) vagy közeli hozzátartozói lakhatását biztosító ingatlanra kötött pénzügyi lízingszerződés jogosultjai.

 

A főhitelezői státusz azért lényeges szempont, mivel ő az, aki a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás során koordinál, megvizsgálja az eljárás feltételeit, ellátja az adós és a hitelezők közötti adósságrendezésre vonatkozó polgári jogi megállapodás előkészítésével és megkötésével összefüggő feladatokat, valamint a megkötött szerződést megküldi a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak.
 

A családi csődvédelmi Szolgálat, valamint a vagyonfelügyelő
 

A Családi Csődvédelmi Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) központi szerve az Igazságügyi hivatal szervezeti egysége. A Szolgálat szerepe abban áll, hogy tájékoztató anyagokat tesz közzé az eladósodottság elkerülése érdekében, másrészt az adósságrendezés kezdeményezésének feltételeire vonatkozóan, valamint ellátja a családi vagyonfelügyelők tevékenységnek szakmai felügyeletét. A bírósági adósságrendezés esetén további feladatai közé tartozik az adósságrendezés elrendelésének előkészítése, a dokumentumok előzetes vizsgálata, adategyeztetés, és a kérelem benyújtása a bíróság felé. Az adós és adóstársak részéről fontos tudni, hogy a bírósági adósságrendezési eljárás esetén kérelmüket nem a bíróság, hanem a Szolgálat részére kell benyújtaniuk, majd az így kerül továbbításra a bírósághoz.

Új szolgáltatásokkal bővült az Adó Online: díjmentes cikk és szaklap értesítő kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata egyedi szaklap ajánlatok Részletes információk »

A családi vagyonfelügyelők a Csődvédelmi Szolgálat által kinevezett fizetésképtelenségi szakértők, akik kormánytisztviselőnek minősülnek, amelyhez feltétel a büntetlen előélet, a legalább 2 éves szakmai gyakorlat, a jogi vagy közgazdasági végzettség, valamint a közigazgatási vagy jogi szakvizsga. Feladataik közé tartozik az adós és adóstárs gazdálkodásának felügyeletén kívül a bíróság számára szakmai előkészítés és közreműködés. A családi vagyonfelügyelő munkáját a Szolgálatnál háromtagú szakmai munkacsoport is segíti, ahol egy fő az adminisztratív teendőket látja el, egy fő szociális végzettséggel rendelkező személy, egy fő pedig vagy jogász, vagy közgazdasági végzettségű személy. A családi vagyonfelügyelő szerepe igen fontos, ugyanis amennyiben észleli, hogy az adós az adósságrendezésbe vont vagyonát vagy bevételét elvonja, eltitkolja, vagy a törvénnyel ellentétesen kezeli, azonnali hatállyal jelzi azt a bíróságnak és a hitelezőknek, valamint kezdeményezi a hatóságok eljárását bűncselekmény gyanúja esetén.

 

A Családi Csődvédelmi Szolgálat munkájáról részletesebb információkat a weboldalukról lehet szerezni, amelynek elérhetősége: http://csodvedelem.gov.hu/