Szakmafüggő lehetne a minimálbér

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sok EU-tagállamban nincs minimálbér, a legtöbbjükben viszont léteznek ágazati bértáblázatok. Hazánkban négy szektorban él bértarifarendszer, ám a munkavállalók mindenhol kötelezővé tennék. A munkaadók szerint viszont ez akár csődbe is viheti a cégeket, és a versenyképesség gátjának tekintik.

A munkaadók és a munkavállalók közötti kollektív szerződést az egész ágazatra kötelezővé teheti foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter. Nem kötelező, de a paktum része lehet a bértarifarendszer. Jelenleg több ilyen kiterjesztett hatályú kollektív szerződés él Magyarországon: az építőipar mellett villamosenergia-, a sütő-, illetve a vendéglátóiparban használják.

A bértarifarendszer azt határozza meg, hogy mennyinek kell lennie az adható legalacsonyabb bérnek egyes dolgozók esetében. A besorolás függ a beosztástól, de például a képzettségtől is. A vezetőket, a diplomás vagy középfokú végzettségű alkalmazottakat, a szakképzett és a betanított munkásokat, a gyakornokokat egy táblázatba rendezik, és meghatározzák, hogy milyen minimális bér jár nekik. Ennél kevesebbet nem, többet viszont kereshetnek. A betanított munkások és a gyakornokok esetében ez a minimálbérhez közeli, ám annál kissé magasabb összeg. Az országban az adott ágazatban tevékenykedő összes cégnek ennek alapján kell számítania a fizetéseket.

Az ország nincs felkészülve rá?

Vannak, akik úgy vélekednek, hogy az Európai Unió versenyképességét a túlságosan szabályozott munkaügyi rendszer rontja. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint, ha elméleti síkon közelítünk a bértarifarendszerhez, akkor nagyon jó ötlet lenne, ám a magyarországi gyakorlatra szerinte nem lehet ráhúzni. Ezt azzal magyarázta az fn.hu-nak, hogy nagyon nagy regionális különbségek vannak az ország egyes területei között.

Egy szabolcsi kisbolti eladónak és egy győri hipermarket dolgozójának nem tud a munkáltatója ugyanakkora bért adni. Pártolója lennék az ágazati szintű bértáblázat megalkotásának, de ez a mai Magyarországon kivihetetlen – vallja. Az élőmunka ára, a bért terhelő költségek egyformák, a vállalkozások a bérek visszafogásával maradhatnak versenyben. Az egységes bértáblázattal a főtitkár szerint akár egész ágazatokat kényszerítenének térdre.

Természetesen egy ágazati bértarifarendszer a mostaninál rendezettebb munkaügyi kapcsolatokat eredményezne, de a munkáltatók nem merik bevállalni – mondta Dávid Ferenc. Éppen ezért van hazánkban kevés kollektív szerződés is, ugyanis a munkaadók sötéten látják a jövőt, nem mernek tervezni – magyarázta. Szerinte azokban az ágazatokban, ahol már kiterjesztették az egész ágazatra a kollektív szerződést – az építő-, sütő- és vendéglátó-iparban, illetve a villamosenergia-iparban – nem vállalták túl magukat a munkaadók, azaz elég alacsony béreket határoztak meg.

A munkavállalók szerint mindenhol kellene

Pataky Péter, az Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke szerint minden ágazatban szükség lenne bértarifarendszerre, amelyet az ágazati kollektív szerződésben rögzítenének. Van erre jó példa: az építőiparban már évek óta működik. Az fn.hu-nak elmondta, hogy ez egyáltalán nem a versenyképességet rontó tényező, hanem a tiszta munkaügyi viszonyok megteremtője. Csak az alacsony bérek komparatív erejére támaszkodva nem lesz egy vállalkozás sem sikeres. Nem lehet Magyarországon tajvani béreket adni. Remélem, hogy nem efelé megyünk, hanem a szereplők által szabályozott, kiszámítható jövedelmek felé – tette hozzá Pataky.

Az ágazati bértarifarendszer tudna alkalmazkodni az egyes szektorok sajátosságaihoz. A megállapodást azonban a munkavállalóknak és a munkaadóknak kell megkötniük, és a kormány úgy tud ebbe besegíteni, ha kiterjeszti a határozatot az ország összes ilyen típusú cégére, azaz kötelezővé teszi mindnyájuknak a táblázatban szereplő bérszint megfizetését.

Ahol működik…

Néhány éve nagy vitát váltott ki az építőipari ágazati bértarifarendszer: a munkaadók úgy érezték, ha a bértarifa-táblázat nem lenne kötelező érvényű minden építőipari vállalkozásra, akkor a kollektív szerződést aláíró cégek indokolatlan versenyhátrányba kerülnének a többiekkel szemben. Az ellenérv pedig az volt, hogy a bértarifa bevezetésével sok, épp csak vegetáló vállalkozást fenyegethet a megszűnés veszélye, ugyanis akkor a béreken nem spórolhatnának.

2010 januárjától az építőiparban a cégvezetők, projektmenedzserek személyi alapbére 250 ezer forintnál nem lehet kevesebb. A középvezetők helyettesei minimum 210 ezer, a termelésvezetők pedig 130 ezer és 170 ezer forint közötti bért kapnak – ez utóbbiakat az iskolai végzettségük alapján sorolják be. A gyakornokok keresetét a gyakorlati idő alapján állapítják meg: 87 500-tól 105 ezerig terjed a bérük. Egy mester szakmunkás például 130 ezer forintnál, egy betanított munkás pedig 80 ezernél nem kereshet kevesebbet.

… és ahol nem

Az olyan területeken, ahol gyakori a színlelt szerződés, a munkavállaló alvállalkozóként való foglalkoztatása, nem lehet bevezetni a bértarifarendszert. Az újságírás sajátosan ilyen szakma.

Egy honorárium-táblázat miatt büntette meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Magyar Újságírók Országos Szövetségét, mert szerintük ez versenykorlátozásra volt alkalmas. Az érdekképviseletnek 3 millió forint bírságot kellett fizetnie. A táblázat nem klasszikus bértarifarendszer volt, ugyanis olyan díjak szerepeltek benne, amely a vállalkozó újságírók, szerkesztők, fotósok minimális honoráriumát tartalmazta. Fontos azonban tudni, hogy ezt akár egy burkolt bértáblázatként is értelmezhetjük, ugyanis sok újságíró kényszervállalkozó, mégis úgy dolgozik a lapoknál, mintha alkalmazásban lennének. Ezt azonban a GVH – mint jogalkalmazó – nem vehette figyelembe.

A minimálbér is kell?

A Pataky Péter vallja, hogy az összes ágazatban nagy szükség lenne bértáblázatra. Úgy véli, ha mindenhol megkötnék a bértarifarendszert is tartalmazó kiterjesztett hatályú kollektív szerződést, akkor sem veszítené el a létjogoultságát az országos minimálbér.

Az fn.hu kérdésére felvázolta: az országos minimálbért is sávossá kellene tenni. Az Országos Érdekegyeztető Tanács decemberben maratoni tárgyalást folytatott a minimálbér emeléséről, ennek eredményeképpen kétezer forinttal nőtt, 73 500 forintra. A szakképzett munkavállalóknak járó úgynevezett garantált bérminimum nem változott, 89 500 forint maradt, és ezt nem kötelező megadni a dolgozóknak. Az MSZOSZ elnöke elmondta: ők szerették volna, ha egy diplomás minimálbért is megállapítanak, ám ezt nem sikerült átvinniük.

Fontos megjegyezni, hogy a legkisebb fizetés nem ér nyomába a létminimumnak (ami 2010-ben körülbelül 78 ezer forint), így nem biztosítja a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény, alapvető szükségletek kielégítését. Az EU-ban minden hatodik ember a létminimum alatt él, pedig 2000-ben Lisszabonban arról határoztak az unió vezetői, hogy 18-ról 10 százalékra kell csökkenteni a szegénység arányát a társadalomban. Ezt azóta sem tudták teljesíteni.

Európában nincs mindenhol
Bár a belga soros elnökség célkitűzésként szerepelteti programjában annak előmozdítását, hogy valamennyi tagállamban vezessék be a minimálbért, Andor László foglalkoztatás- és szociálpolitikai európai uniós biztos azonban a napokban azt nyilatkozta: nem lesz EU-s minimálbér, egy darabig még biztosan nem.

Jelenleg az EU 27 tagállamából 18-ban van minimálbér: Bulgáriában, Csehországban, az Egyesült Királyságban, Észtországban, Franciaországban, Írországban, Hollandiában, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Luxemburgban, Magyarországon, Máltán, Portugáliában, Romániában, Spanyolországban, Szlovéniában és Szlovákiában.

Belgiumban és Görögországban a szektorálisan megállapított minimálbér a jellemző, ezek a gyakorlatban majdnem univerzálisnak tekinthetők, ezért az uniós statisztikákban ezeket az országokat is általában az általános minimálbért alkalmazó országok közt tüntetik fel – tudta meg az fn.hu az EU-vonal információs szolgálattól. Cipruson és Ausztriában is ágazati bértarifarendszer van, ez utóbbi országban azonban éppen folyamatban van az országos minimálbér bevezetése. Dániában, Olaszországban, Ausztriában, Finnországban, Svédországban sincs törvényileg meghatározott minimálbér, viszont néhány ágazatban él a bértarifarendszer.

Németországban szintén szektoronként, illetve bizonyos szakmákra vonatkozóan állapították meg az adható legalacsonyabb bért. A német IG Bau szakszervezet és munkaadói két partnere (a ZDB, a Német Építőipar Központi Szövetsége és a HDB, az Építőipari Munkaadók Szövetsége) az olcsó vendégmunkások ellen védekezve hozta létre 1996-ban a német építőipari minimális bért – derül ki az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával készült Útban a szociális Európa felé című tanulmányból.

.

---