Számlázóprogramok adatszolgáltatásának szabályai

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2017. június 27-én jelent meg a 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet módosításának tervezete, mely a számlázó programok adóhivatal felé történő adatszolgáltatásról szól. A rendelettervezetben a hatályba lépés dátuma 2018. július 1., mely időpontig még számos ponton várhatóak pontosítások, kiegészítések, valamint a műszaki követelményekkel kapcsolatos tájékoztatás megjelenése. A rendelettervezet céljai között szerepel ugyanakkor, hogy az adózók tudjanak tervezni a számlázóprogramokkal szembeni követelmények megváltoztatásának informatikai, fejlesztési hatásaival, megfelelően fel tudjanak készülni a jövő nyári időpontra.

Adatszolgáltatás célja, adminisztratív hatása

A tervezet alapvető célja, hogy megváltoztassa a számlákról készült adatszolgáltatási kötelezettséget úgy, hogy ne okozzon jelentős többlet adminisztrációs terhet, ne kerüljön sokba sem az adózók sem pedig az állam részére, elősegítse a gazdaság fehérítését és összhangban legyen a közösségi szabályokkal is. Az online számla adatszolgáltatás megteremtésével az adóhivatal számára gyors és közvetlen rálátás lesz a gazdasági folyamatokra, mellyel a kockázatelemzés hatékonyságát tudja javítani. A számlát kiállító adózók számára az adatszolgáltatás a napi munkavégzésben nem jelentkezne feladatként, hiszen azt automatizáltan a számlázó program végezné. Számlabefogadói oldalon átmenetileg megmaradna az adóbevallás melléklete alapján történő adatszolgáltatás, melyhez adóhivatali szolgáltatást is kapcsolódik.

Adatszolgáltatással érintett számlák

Az Adózás rendjéről szóló törvény 31/B §-a 2018. július 1-től a következő bekezdéssel egészül ki várhatóan: „Az általános forgalmi adó alanya külön jogszabályban meghatározott elektronikus módon adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóság részére azon számlázási funkcióval rendelkező programmal kibocsátott számlák külön jogszabályban meghatározott adattartalmáról, amelyekben egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra áthárított adó összege a 100 000 forintot eléri vagy meghaladja. Az adóalany ezen számlákat érintő módosításról vagy érvénytelenítésről is külön jogszabályban meghatározott módon elektronikus adatszolgáltatást teljesít.”

A gyakorlatban a fentiek azt jelentik, hogy a számlázó programnak ki kell válogatnia az alábbi feltételeknek megfelelő bizonylatokat:

• A bizonylatnak számla vagy számlával egy tekintet alá eső bizonylatnak (pl. módosító számla, sztornó számla) kell lennie.

• A számlán szereplő vevőnek magyar adóalanynak kell lennie.

• Az áthárított adó összegének a 100 ezer forintnak vagy annál magasabbnak kell lennie.

Az előző feltételtől függetlenül amennyiben egy jelentés köteles számlának a módosításáról, érvénytelenítéséről szól a bizonylat, akkor a számla is jelentés kötelessé válik

A fenti feltételeket még annyiban szükséges kiegészíteni, hogy 2017. január 1-től hatályba lépett az áfa törvényben a számlával szemben támasztott feltételként, hogy a 100 ezer forintot elérő vagy meghaladó bizonylatok esetében, amennyiben a számla befogadója szintén adóalany, akkor a számla befogadójának az adószámát is fel kell tüntetni.

Adatszolgáltatás technikája

Az adatszolgáltatást a számlázó programnak alapvetően automatikusan kell elvégeznie, a jogszabályi rendelkezés alapján nem szükséges az emberi beavatkozás. A jogszabály is a számlázó programmal szembeni kötelezettségként írja le az adatszolgáltatást. Tehát a számlázó programnak szükséges alkalmasnak lennie arra, hogy az adatszolgáltatási kötelezettségnek emberi beavatkozás nélkül eleget tudjon tenni.

Az adatszolgáltatást az előzőekben leírt feltételeknek megfelelő számlákról kell elvégeznie a számlázó programnak akkor, amikor a számlát lezárta, a számlán további módosításnak nincs lehetősége. Tehát a kiállított számlákról szükséges az adatszolgáltatást megtennie a programnak; függetlenül attól, hogy átadásra ténylegesen mikor kerül sor.

A számla kiállítás folyamatában előfordulhatnak olyan esetek, amikor a kiállított számla nem megfelelő adattartalommal készül el, ezért az érvénytelenítésre kerül és egy új számla kerül kiállításra. Amennyiben a nem megfelelő adattartalmú számla adatszolgáltatás köteles, akkor függetlenül attól, hogy mikor érzékeli a számla kiállító a problémát, az adatszolgáltatásnak meg kell történnie. Ezt követően az érvénytelenítő számláról is szükséges adatot szolgáltatni, majd a helyes adattartalommal rendelkező számláról is (amennyiben megmarad az adatszolgáltatási kötelezettség, és nem összegelírás miatt kellett érvényteleníteni a bizonylatot). Vállalatirányítási rendszereknél jellemző megoldás, hogy a kiállítás napján érvénytelenített számlák nem kerülnek bele a könyvelésbe, de ettől függetlenül az adatszolgáltatásnak meg kell történnie.

A számla kiállítását nem feltétlenül a számla kiállításra kötelezettnek kell elvégeznie. Ezt megteheti a vevő is önszámlázás esetén, de a kiállításra kötelezett más társaságot is megbízhat a számláinak előállítására, megküldésére. Az adatszolgáltatási kötelezettség bár a számla kiállításra kötelezettet terheli, ugyanakkor technikailag a számlázó program fogja teljesíteni ezt a kötelezettséget. Így ezekben az esetekben elválik egymástól az adójogi kötelezett és a kötelezettséget teljesítő vállalkozás. Amennyiben a számlázással meghatalmazott társaság nem Magyarországon található, akkor a külföldi társaság számlázó rendszerét is fel kell készíteni a számlaadat szolgáltatásra.

A számla kiállításra kötelezett előfordulhat, hogy több számlázási szolgáltatóval is kapcsolatban van, de vannak olyan esetek is, amikor egy számla előállítási folyamatába több szolgáltató is bekapcsolódik. Ezekben az esetekben fontos meghatározni, mely szolgáltatónál található számlázó szoftver. Előfordulhat, hogy több szereplőnél is találunk számlázó szoftvert, ugyanakkor a számla kiállítását csupán egy fogja elvégezni, a kiállítás folyamatában az azt megelőző szoftverek nem fognak számlázó szoftvernek minősülni. A számlázó szoftver nem feltétlenül a szolgáltatási lánc utolsó szoftverét jelenti. A számlázó szoftvernek az egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy nyilvántartást vezet a kiállított számlákról, mely számlák sorszámait a jogszabályoknak megfelelően kezeli, így garantálja például a kihagyásmentességet, ismétlődés mentességet, folyamatos elszámolást. Ha megvizsgáljuk a kiállított számlát, az azon szereplő számla sorszám mutatja meg azt, mely szoftvert kell számlázó szoftvernek tekinteni. A jogszabályi kötelezettségeknek ennek a szoftvernek szükséges eleget tennie, tehát ettől a szoftvertől kell várnunk az adatszolgáltatást.

Adatszolgáltatás struktúrája, formátuma

Az adatszolgáltatás XML alapú fájlra épül, melynek struktúrája eltér az adatexport struktúrájától. Az adatszolgáltatás struktúrája több elemben épít az OECD ajánlásként megjelenő SAF-T szabványra, ugyanakkor számos helyen eltérést is mutat. A séma kialakításánál figyelembe vételre került a számlázó programok adatexportjával kapcsolatos tapasztalatok is.

Az adatszolgáltatás sémájának kialakítása során fontos szempont volt az időtállóság és a könnyű bővíthetőség is. Éppen ezért több olyan elem került nevesítésre a sémában, mely az áfa törvényben foglalt számla kötelező adattartalmának nem része. Az adatszolgáltatás jogszabályi kötelezettsége ugyanakkor az áfa törvényben a számlával szemben támasztott tartalmi követelményekre vonatkozik. Ez az adattartalom a jelenleg hatályos adatexportnál szűkebb adattartalmat jelent.

Az adatszolgáltatás a következő főbb adatköröket tartalmazza:

• Adatszolgáltatás technikai adatai: pontos időpont, technikai azonosítók.

• Számlázó szoftver adatai: gyártó neve, szoftver elnevezése, verzió száma.

• Számla jellege.

• Eredeti számla adatai.

• Módosító számla adatai.

Bevezetés ütemezése

A bevezetésre három lépcsőben kerül sor, melyek közül az első két lépcső a tesztelést szolgálja. A társaságoknak, de inkább a szoftver fejlesztőknek 1 évük van a felkészülésre, mely idő alatt át kell tekinteni a jelenleg működő számlázó szoftvert és a szükséges módosításokat ki kell fejleszteni, illetve letesztelni. A tesztelés folyamatában különböző adóhivatali szolgáltatások is megjelennek.

A 2017. június 27-én megjelent rendelet tervezet melléklete tartalmazza az adatszolgáltatás struktúráját. Ezzel párhuzamosan megkezdte működését 2017. július 3-tól a weboldal, melyen elérhetők a legfrissebb információk az adatszolgáltatással kapcsolatban, valamint letölthető a fejlesztéshez szükséges XSD állomány is. Ezen túlmenően a szoftver fejlesztők tesztelhetik az általuk előállított XML adatállományok sémának való megfelelését is. Ehhez a NAV Külső Online Bejelentő és Adatszolgáltatási Keretrendszeréhez (KOBAK) szükséges egy regisztrációt elvégezniük, amin keresztül lehet a teszteléshez csatlakozni.

A tervek szerint 2018. január 1-vel lesz lehetőség arra, hogy ne egyedi adatfájl feltöltéssel, hanem a számlázó programok adatszolgáltatásán keresztül tudják a fejlesztők tesztelni az általuk fejlesztett programokat. Ettől az időponttól tesztelérésen keresztül meg tud történni az adatszolgáltatás, erről a jogszabályi működésnek megfelelően információt kap a küldő szoftver. Ugyanakkor ez az adatszolgáltatás nem váltja ki a belföldi összesítő jelentést kibocsátói oldalon, mivel 2018. január 1-től kizárólag rendszer tesztelésre nyílik lehetőség.

2018. július 1-jén fognak hatályba lépni a számlázóprogramok elektronikus adatszolgáltatási kötelezettségét előíró jogszabályok, ezzel az időponttal fog változni az adatszolgáltatás összeghatára, így az adatszolgáltatás 1 éves felkészülési időt követően éles üzemi környezetben fog működni, a beérkezett adatok már érvényes adatszolgáltatásnak fognak minősülni.

---