Tállai: újításokat tervez a NAV
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a jelentős létszámcsökkentés és az adózásban bevezetett könnyítések mellett is eleget tett alapvető feladatának, 2016-ban a gazdasági növekedést meghaladó mértékben, 3,7 százalékkal nőttek a költségvetést megillető adóbevételek, 2017-ben pedig 4,8 százalék az előirányzat. Az eredmények visszaigazolják, hogy a másfél-két éve kezdődött szemléletváltással a hivatal jó úton jár – mondta Tállai András csütörtökön Budapesten egy adószakmai konferencián.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter gondolatait tolmácsolva elmondta, hogy 2010 és 2017 között 9 százalékkal mérséklődött a tényleges adóterhelés, ami egyértelműen jelzi a kormányzati politika irányát: adócsökkentés és az adózás további egyszerűsítése. A miniszter elismeri a NAV által végrehajtott változásokat, kiemelten az e-szja rendszerét és az e-számla bevezetését. Varga Mihály kiemelte azt is, hogy az adóhivatalnak 2018-tól újabb kiemelt feladatai lesznek, az általános közigazgatási végrehajtás – mintegy 440 ezer ügy – a NAV feladatkörébe fog tartozni – ismertette az államtitkár.
Tállai András kifejtette: a költségvetést megillető bevételeket úgy növelték, hogy közben nőttek a gyermekes családok kedvezményei, egykulcsossá vált és csökkent az szja, mérséklődött a társasági adó, a szociális hozzájárulás, több áru és szolgáltatás áfája, kedvezőbbé váltak a kisvállalkozói adók, a kata és a kiva, valamint rövidült az áfakiutalás határideje a jó adózóknál. Az intézkedések 2017-ben 860 milliárd forint bevételkiesést okoztak, pozitívan hatottak ugyanakkor a bevételekre a gazdaságfehérítő intézkedések, különösen az online pénztárgépek és az ekáer bevezetése.
Izer Norbert, az NGM adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy az adópolitika fókuszában továbbra is az adóterhek csökkentése áll, a költségvetés mozgásteret ad ehhez. Beszélt arról is, hogy az adóeljárás mostani egyszerűsítése után a tételes adókat is átvizsgálják.
Tállai András elmondta, hogy másfél-két éve szemléletváltozás kezdődött az adóigazgatásban, a NAV partneri viszonyra törekszik az adózókkal. Centralizált, profiltiszta, funkcionális alapon szerveződő hivatalt hoznak létre, a szolgáltató tevékenység erősítésére törekszenek. A távlati cél a személyes ügyintézés felváltása a költséghatékonyabb telefonos és elektronikus kapcsolattartással. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nemcsak a szakmai, informatikai rendszereket, hanem a tudástőkét és a gazdálkodást is meg kell újítani.
Kitért arra is, arra törekszenek, hogy az adózók minden ügyüket egy helyen intézhessék, ezért a kormányablakokban NAV-ablakokat alakítottak ki. A jövő évi fejlesztések közül az e-ügyintézés kiterjesztését és a cégkapu bevezetését említette. Az online pénztárgép rendszer további kiterjesztéséhez az államtitkár szerint új, modernebb technológiai megoldás szükséges, amin gondolkodnak.
Az e-szja rendszert, amely jól vizsgázott, innovációs díjat is kapott, továbbfejlesztik, kiterjesztik az őstermelőkre és az adószámmal rendelkező magánszemélyekre is, ami 160 ezer embert érint. A készülő adócsomag szerint a jövőben a munkáltatók helyett is a NAV készíti el a bevallás-tervezetet, ez 660 ezer személyt érint, és több mint 30 ezer munkáltatónak csökkenti az adminisztrációs terheit. Az étel-és italautomaták bekötése folyamatban van. Az ekáer továbbfejlesztése is elindult, a tengelysúlymérő rendszer már öt helyen üzemel. Az államtitkár kiemelte továbbá az e-számlázás bevezetésének jelentőségét. Az e-bevallások sorában a következő az e- jövedéki adóbevallás lesz, amelyet szeretnének az e-áfabevallással folytatni – jegyezte meg.
Beszélt arról is, hogy a NAV által minősített 550 ezer adózó közül több mint 200 ezer megbízható adózó, akik kedvezményeket kapnak. A támogató eljárás bevezetésével a jogkövető magatartást szeretnék ösztönözni. Bevezették továbbá a kezdő vállalkozók mentorolását, és szűkítették az ellenőrzési határidőket (a vizsgálatot egy év alatt le kell zárni). Az ellenőrzési szemlélet is változott, bevezették az adótraffipaxot, és itt is nagyfokú elektronizálásra törekednek. A hivatal 2018-ban szeretne a papírmentes ellenőrzésre áttérni. Az eredmények között említette, hogy 2016 júniusára az összes elhúzódó ellenőrzést lezárta a hivatal. Hangsúlyozta azt is, a jogsértéssel arányos adóhivatali fellépésre van szükség. Nem az ellenőrzések számának növelése a cél, hanem az, hogy tudatos kiválasztással minél gyorsabban kiszűrjék az adófizetés elmaradását, és felhívják az adózó figyelmét arra, hogy az adót meg kell fizetni – mondta.
Hozzátette, a végrehajtás területén is nagy változások vannak, nem a végrehajtási bevételek növelésére kell törekedni, hanem a végrehajtás elkerülésére, rávéve az adózót, hogy önként fizesse be elmaradását. Ezért az adózók türelmi időt kapnak, aminek eredményességét mutatja, hogy az elmaradt adók több mint fele befolyik a felszólítást követő öt nap alatt.
A bűnüldözésben arra törekszenek, hogy valós idejű ellenőrzésekkel minél hamarabb megfogják és kitegyék a rendszerből a csalárd adózókat. A vagyon visszaszerzésének eredményessége nőtt, ebben nemzetközi szervezetekkel is együttműködik a NAV. Folyamatban van a központi bűnjelkezelés kialakítása is.
A NAV 2.0 programot elfogadta a kormány, az adóhatóságot 2021-re, mire a program befejeződik, papírmentes, korszerű hivatallá kell tenni. Megvalósítására 2017-ben 5 milliárd, 2018-ban pedig 21 milliárd forint áll rendelkezésre – mondta az államtitkár.
A konferenciáról szóló részletes beszámolónkat hamarosan olvashatják.
(MTI)
