Három pillér, 21 pont – készül a gazdaságvédelmi akcióterv
A kormányfő pontosan meghatározta, melyik miniszterének mikorra kell kidolgoznia a 21 pontos gazdaságvédelmi akcióterv részleteit.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Adóellenőrzés szaklap 2008/10. számában megjelent jogesetek közül válogattunk, érdemes beleolvasni az adóellenőrök gyakorlati tapasztalatiba.
A jogesetek ismertetése előtt a cikk szerzője elöljáróban megjegyzi, hogy az adózók által elkövetett mulasztásokat követő szankciókkal (pl. mulasztási bírság, üzletlezárás) az ügyek nem zárulnak le. A megismert körülmények alapján az adóhatóság elrendelheti a bevallások utólagos adóvizsgálatát, illetve a revízió által feltárt tényállásokra tekintettel büntető feljelentést is tehet.
Lakossági bejelentés szerint egy magánszemély évek óta végez asztalosipari tevékenységet, bejelentkezési kötelezettségét nem teljesítette, és több embert is foglalkoztat. Az adóellenőrök a helyszíni szemle során hatalmas méretű asztalosipari üzemet találtak, többmilliós gépparkkal felszerelve. Az ellenőrzés időpontjában a bejelentett személy a helyszínen tartózkodott, így a jegyzőkönyv felvételére családi házának télikertjében került sor. A revízió megállapította, hogy asztalosipari tevékenységét nem vállalkozás keretében végzi. Adószámmal, vállalkozói igazolvánnyal nem rendelkezik, adóköteles tevékenységét az adóhivatalnak nem jelentette be. Utolsó bejelentett munkahelye 1994-ben volt, azóta alkalmi munkákból és az otthon végzett feketemunkából tartja fenn magát és családját.
Tevékenysége két részből tevődik össze: egy dunántúli őstermelőtől rönkfát vásárol (éger, tölgy, cseresznye), melyet egyrészt deszkára fűrészelve hirdetési újság útján értékesíti, másrészt bejárati ajtókat, korlátelemeket stb. készít. Az általa végzett munka nagyüzemi jellegét bizonyítja, hogy a helyszíni ellenőrzéskor a többmilliós értéket képviselő gépparkon túl, az említett fafajtákból megközelítőleg 100 köbméter volt raktáron. Nyilatkozata szerint tevékenységéből származó bevétele csak családja megélhetését fedezi. Az adóellenőrök a helyszíni vizsgálat tapasztalatai alapján vagyonosodási vizsgálat megindítását is kezdeményezték.
A revizorok ellenőrzést végeztek egy bt. által működtetett panzióban. Az ellenőrzés helyszínén három személyt találtak munkavégzés közben, akiket nyilatkoztattak az őket foglalkoztató adóalanyra vonatkozóan. Az OEP tájékoztatása szerint a helyszínen tartózkodó dolgozók közül két főt bejelentettek, a harmadik személy előadta, hogy ő a család barátja, csak aznap segített, fizetést nem kap.
Az ellenőrzés a bevont számlatömbök alapján megállapította, hogy a segítő személy többször is állított ki bizonylatokat, azonban a rendelkezésre álló adatok szerint nem volt bejelentve. A vizsgálat bekérte a társaság által használt bizonylattömböket és a bizonylatokon szereplő aláírások alapján további három fő alkalmazását állapította meg 2005. és 2006. évre vonatkozóan. Ezeket az alkalmazottakat szintén nem jelentették be.
Az adóhatóság eljárása során feltárta, hogy a bt. beltagja ugyanott lakik, ahol a panzió is működik. A lakás és a vendégek által használt szobák, faházak műszakilag elkülönülnek egymástól. Így az adóhatóság a vendégszobák, vendégházak lezárását rendelte el 12 napra, nem foganatosítva a lezárást a közös helyiségekre (előtér, étkező, kazánház).
Egy varrodával és üzlettel is rendelkező kft-nél leltárellenőrzést végeztek az adóellenőrök. Megállapították, hogy a varroda és az üzlet között a készlet, áru mozgásáról, szállításáról semmilyen bizonylat-nyilvántartás nem készült, annak ellenére, hogy a ruházati kereskedésben a termelő üzemben előállított saját termékeket is forgalmaztak. A közel egy millió forint értékű áruról beszerzési bizonylat nincs, illetve nem szerepel az adózó leltárában.
Adózó a leltáregyeztetéskor jegyzőkönyvben elismerte, hogy a saját előállítású termékek adminisztrációja, bizonylatolása szabálytalan. Továbbá azt is elismerte, hogy a fenti érték nem szerepel a leltárában, illetve ezekről beszerzési bizonylatot bemutatni nem tud.
Az üzletlezárás egyeztetésekor a kft. ügyvezetője úgy nyilatkozott, hogy a már említett árucikkek beszerzése évekkel ezelőtt történt, azokról beszerzési számlával rendelkezik, melyet be kíván mutatni. Ennek ellenére a bizonylatok becsatolására – többszöri felhívásra – sem került sor. Az adóhatóság a bizonylati fegyelem megsértése miatt mulasztási bírságot szabott ki és 12 napra lezárta az üzletet.
Az ügyvezető fellebbezést nyújtott be, amelyben előadta, hogy az üzlet lezárását alkotmányellenesnek tartja, korlátozza a saját és 14 alkalmazottjának a munkához való jogát. Sérti a személyiségi jogait, mert a szankció alkalmazásának tényeit az APEH az üzlet bejáratán feltünteti, s ezzel nyilvánosságra hozza a jogvitát. Szerinte a vállalkozás törvényszegést nem követett el. A másodfokú adóhatóság a határozatot a bírság és az üzletlezárással kapcsolatosan törvényesnek ítélte és helybenhagyta. Az adózó további jogorvoslati lehetőségével nem élt.
A 2003-ban minimális törzstőkével alakult társaság fő tevékenysége máshová nem sorolt egyéb speciális gépgyártás volt, majd tevékenységi körét számítógép szoftver nagykereskedelemre változtatta. A profilváltást követően milliárdos nagyságrendű forgalmat bonyolított számítástechnikai termék nagykereskedelem címén.
A bevallott forgalmak ugrásszerű növekedése miatt és a számlákban megjelölt gazdasági események valóságtartalmának megállapítása érdekében szükségessé vált a cég tevékenységének teljes körű vizsgálata. A revízió részletes ellenőrzést folytatott le többek között az áruszállítás, a pénzügyi elszámolások, az áru eredetének, valamint az ügyletben részt vevő valamennyi társaság szerepének a tisztázása érdekében mind a beszerzési, mind az értékesítési oldalon. A láncolat kétirányú vizsgálata során a revízió megállapította, hogy az értékesítési láncolatban megjelenő áruk eredete, az importáló vagy a gyártó személye nem fellelhető vagy nem ismert. Az adóhatóság megkísérelte a gyártó vagy importáló céget felkutatni, azonban az értékesítési láncolat felgöngyölítése a láncban szereplő egyik betéti társaságnál megakadt, az árubeszerzés megtörténte nem volt bizonyítható.
Az APEH kérésére a spanyol adóhatóság ellenőrzést végzett a társaság által beszállítóként megjelölt spanyol cégnél, és megállapították, hogy a spanyol társaság számítástechnikai terméket soha nem értékesített, a vizsgált vállalkozással soha nem állt kapcsolatban.
A láncolatban résztvevőknek az ügyletre vonatkozó nyilatkozatai a kereskedés alapvető körülményeit – a szállítás, a pénzügyi rendezés idejét és módját, vagy a kapcsolattartó személyét – illetően ellentmondásosak voltak. A feltárt tények, az ellentmondásos nyilatkozatok alapján bebizonyosodott, hogy a számlákban feltüntetett gazdasági események nem valósultak meg, a láncolatban megjelenő számlák nem hitelesek. Megállapították továbbá, hogy az ügyletben részt vevő cégek működése gazdaságilag nem életszerű, a tevékenység végzéséhez szükséges milliárdos tőke nem állt, nem állhatott a résztvevők rendelkezésére. A társaságok létrehozásának valódi célja a gazdasági működés látszatának megteremtése, a láncolatban működő áfacsalások biztosítása, illetve egyéb jogtalan előnyök megszerzése, jogtalan tevékenység (pénzmosás) elfedése volt.
A vizsgálat alapján az adózó terhére 623 millió forint adókülönbözetet állapítottak meg. Az ügyben büntető feljelentés született.
A fenti jogesetek az Adóellenőrzés szaklap 2008/10. számában jelentek meg.
A kormányfő pontosan meghatározta, melyik miniszterének mikorra kell kidolgoznia a 21 pontos gazdaságvédelmi akcióterv részleteit.
A jövőre érvényesíthető adókedvezmény kapcsán a vállalatoknak már most érdemes elkezdeni a felkészülést. Ugyanis fontos, évekre szóló döntéseket kell meghozni, ha élni szeretnének az új adókedvezmény adta lehetőségekkel – hívja fel a figyelmet a Deloitte Magyarország.
„X” és „Y” társaság 2020 óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek. A 2021–2023-as adóévekben a csoport tagjainak adóalapja negatív volt, tehát csoportszintű veszteség keletkezett. Az „X” és „Y” társaságok tulajdonosi háttere 2024-ben megváltozott, felvásárolta őket „Z” társaság. A „Z” társasággal mint a szavazati jogok 100 százalékát gyakorló adózóval mindként cég kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, sőt, a feltételek ahhoz is adottak, hogy „Z” társaság 2025-től csatlakozzon a csoportos társaságiadó-alanyhoz. Kérdésként merült fel, hogy ha „Z” társaság belép a csoportba, akkor a belépését megelőzően keletkezett, még fel nem használt csoportszintű veszteség leírására ő is jogosult lesz-e.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!