Társasági adó: új önellenőrzési lehetőségek

Szerző: Kovácsné Álmosdy Judit
Dátum: 2014. március 4.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az idén bevezetett korrekciós előírások biztosítják, hogy az elmúlt években elkövetett hibák ne befolyásolják a tárgyévi adót. Néhány feltétel teljesülése esetén nem kötelező önellenőrzési bevallást beadni.


Ha csupán arról lenne szó, hogy 2014-től módosítottak egy társasági adóalapot módosító tényezőt, akkor talán nem lenne szükséges már most megtanulnunk, mert úgyis csak év végén fogjuk majd először alkalmazni, a feltöltési kötelezettség kalkulálásakor.

Azonban ezt a módosított elemet már év közben is használni fogjuk, amikor hibát fedezünk fel az elmúlt évekre bevallott társasági adó összegével kapcsolatban.

Adóellenőrzés is okozhat ilyen hibát, ha egy másik adónemben elkövetett tévedést állapít meg, amely a társasági adó nagyságát is befolyásolja.

Tehát a lényeg, hogy az elmúlt évek társasági adójában hibát okozó tényező módosítja a társasági adó alapját a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény előírásainak megfelelően. De mikor?

A 8.§ p) pontja szerint az adózás előtti eredményt növeli az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított,

  • adóévi költségként, ráfordításként (egyszeres könyvvitelt vezetőnél ideértve a kifizetett vásárolt készletek csökkenését is),
  • vagy adóévi nettó árbevétel, bevétel, aktivált saját teljesítmény csökkentéseként elszámolt összeg.

Ezek a korrekciós előírások biztosítják azt, hogy az elmúlt években elkövetett hibák ne befolyásolják a tárgyévi adót.

Az ellenőrzés vagy önellenőrzés során feltárt hibákat természetszerűleg könyvelni kell a tárgyévben. Sajnos az önellenőrzési jegyzőkönyv elkészítésekor gyakran megfeledkeznek arról, hogy a számviteli törvény szerinti megállapításokat és a számviteli elszámolást is jegyzőkönyvbe kell foglalni.

A számviteli törvény fogalomrendszere értelmében vannak jelentős összegű hibák, és nem jelentős összegű hibák.

Jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások – eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő – értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során – ugyanazon évet érintően – megállapított hibák, hibahatások (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintot.

Nem jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások – eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő – értékének együttes (előjeltől független) összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba értékhatárát.

Számviteli változások, felkészülés a beszámolókészítésre és a tao-bevallásra

Szakmai fórum és képzés: 2014. március 25.

  • Könyvvizsgálóknak: 2 kreditpont
  • Adótanácsadóknak, adószakértőknek, okleveles adószakértőknek: 4 kreditpont

Jelentkezzen most!

Általános szabálynak tekintendő, hogy az előző üzleti évekkel kapcsolatban feltárt hibák helyesbítő könyvelését mindig a tárgyévben – a tárgyévi könyvelésben – kell végrehajtani.

Az előző üzleti évek jóváhagyott beszámolóján – sem a mérlegen, sem az eredmény kimutatáson, sem a kiegészítő mellékleten – a javításokat nem szabad keresztülvezetni.

Amennyiben egy régebbi üzleti év (például: a 2009. év) adataiban találunk hibát, szinte biztosak lehetünk benne, hogy a közbenső évek beszámolóit, könyvelését is módosítanunk kell.

A nem jelentős hiba miatt nem kell három oszlopos mérleget és eredmény-kimutatást készíteni. A jelentős összegű hibát viszont már a középső oszlopban kell majd év végén kimutatni. A beszámoló ismételt közzététele azonban megszűnt.

Új szabályként 2014-től beépült a társasági adóról szóló törvénybe, hogy néhány feltétel teljesülése esetén nem kötelező önellenőrzési bevallást beadni, hanem a tárgyévi társasági adóbevallással rendeződik a hibahatás, vagyis a társasági adó csökkentése. A feltételek a következők:

  • nem jelentős összegű hibáról legyen szó,
  • a hiba javításának következményeként a társasági adó csökkenjen,
  • a nem jelentős összegű hibával érintett adóév adóalapja meghaladja a nem jelentős összegű hiba összegét.

Az új szabály alkalmazása csak egy lehetőség. Az adózó dönt az alkalmazásáról.

Amennyiben az elmúlt években elkövetett hiba növeli a társasági adókötelezettséget, akkor ez az új szabály nem alkalmazható, hanem önellenőrzési bevallást kell beadni. Ilyenkor a tárgyévi adóra gyakorolt hatást az adóalap csökkentésével kell kiküszöbölni (7.§. 1. bek. u. pont).

Tehát év közben a hiba feltárásakor kell dönteni arról, hogy a feltételeknek megfelelünk-e és alkalmazzuk-e az új szabályt, hogy a feltárás napját magában foglaló adóévről (tárgyévről) szóló bevallásban vesszük majd figyelembe.

Az IFRS-ről röviden

Szakmai fórum és képzés: 2014. március 12.

  • Mérlegképes könyvelőknek, IFRS szakterületen számviteli (egyéb) témakörben: 5 kreditpont
  • Könyvvizsgálóknak: 2 kreditpont

Jelentkezzen most!


Kapcsolódó cikkek:


Közeledik a transzferár-nyilvántartás határideje
2021. március 2.

Idén legkésőbb május végéig kell eleget tenniük a transzferár dokumentáció készítési kötelezettségüknek azoknak a vállalatoknak, akik a naptári évvel megegyező üzleti évvel rendelkeznek.

Brexit – így alakuk a magánszemélyek adózása
2021. március 2.

Cikksorozatunkban témakörönként végigvesszük a Brexit okozta változásokat az egyes adónemeket, egyéb közterheket, vámokat érintően. Elemzéseinket egy mindenkihez nagyon közel álló területtel kezdjük: a magánszemélyek személyi jövedelemadózásával.

NAV: március 15-től lesznek elérhetőek az szja-bevallási tervezetek
2021. március 1.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) már öt éve automatikusan készíti el több millió ember személyijövedelemadó-bevallási tervezetét, ezáltal a NAV-hoz nem kell a kedvezményekre jogosító vagy a munkáltatói igazolásokat beküldeni, hanem az adózónak kell megőriznie azokat az öt éves elévülési idő végéig.