Tényleg félünk az APEH-től


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Magyarországon leginkább a kor és a jövedelem befolyásolja az adóhatósággal szembeni félelem mértékét – derül ki az ELTE kutatásából. Sokan szoronghatnak mostanában, hisz pénteken van az adóbevallás határideje.

Péntek éjfélig lehet benyújtani a 2010-es évi személyijövedelemadó-bevallásokat. Sokak életében ezek a napok feszültebbek az átlagnál. Az emberek többsége nem igazán szeret kapcsolatba kerülni az adóhatósággal.

Az sem teljesen véletlen, hogy a beadási határidő előtti estén általában hosszú sorok kígyóznak a postákon. Vannak, akik úgy gondolják: ha a bevallásuk a végső hajrában fut be a hatósághoz, akkor a tisztviselőknek, tekintettel a tömegesen érkező nyomtatványokra, kevesebb idejük lesz bogarászni az adatok között. Ez persze nem így van.

Az, hogy a magyar tart az adóhatóságtól, immáron tudományosan is alátámasztott tény. Az ELTE Társadalomtudományi Karának a nol.hu-n is bemutatott reprezentatív kutatása szerint a magyarok a magyar lakosság a romáktól tart a legjobban, második helyen a Magyar Gárda szerepel, melyet az adóhatóság követ. A kutatás célja a társadalmi konfliktusok és azok hátterének vizsgálata volt.

Az adóhatósággal kapcsolatos eredményekről Tausz Katalintól, az elemzés egyik készítőjétől, az ELTE Szociális Munka és Szociálpolitikai tanszékének vezetőjétől megtudtuk: a nem, a kor az iskolai végzettség, a lakóhely mérete, illetve az egy fogyasztóra eső jövedelem közül leginkább a kor és a jövedelem befolyásolja az adóhatósággal szembeni félelmet. A magasabb jövedelműek és a fiatalok tartanak jobban a hivataltól. Igaz, nem túl nagyok az eltérések.

Az is kiderült, hogy aki tart az adóhatóságtól, az ugyanezt érzi a többi között a bírósággal, a rendőrséggel, a kormánnyal, vagy éppen az önkormányzattal szemben is. A kutatók szerint ez azt mutatja, hogy az emberek egy részében él egyfajta általános szorongás, amelynek mértéke nem függ attól, hogy mire vetíti azt ki. Kiemelik, hogy az adóhatósággal és bíróságokkal szemben érzett félelem mintegy kétszer olyan erősen függ össze, az összes többivel összehasonlítva.

Amit az adóbevallásról tudni kell

Nem kell adóbevallást benyújtania annak a magánszemélynek, akinek az adóját a munkáltatója állapítja meg, illetve annak sem, aki 2010. évben nem szerzett adóköteles bevételt – közölte az adóhivatal. Amennyiben valaki május 20-ig önhibáján kívül eső okból nem nyújtotta be a bevallását, akkor az akadály megszűnését követő 15 napon belül kell bevallást tennie. Késedelmét igazolási kérelemmel mentheti ki, melyet a bevallással egyidejűleg kell benyújtania. Ha az állami adóhatóság helyt ad az igazolási kérelemnek, mulasztási bírságot nem szab ki.

Ugyancsak 2011. május 20-ig kell megfizetni a bevallásban megállapított pótlólagos személyi jövedelemadót. A 100 forintot el nem érő tartozást nem kell megfizetni. Ha a magánszemély személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége nem éri el a 100 ezer forintot, akkor a 1053-C lap utolsó blokkjában nyilatkozatával választhatja, hogy azt legfeljebb négy hónapon keresztül egyenlő részletekben fizeti meg.

A rendelkező nyilatkozaton fel kell tüntetni a civil szervezet adószámát, illetve az egyház, költségvetési előirányzat technikai számát, és a rendelkezést zárt borítékban elhelyezve postán vagy személyesen kell eljuttatni az adóhatósághoz.

A személyijövedelemadó-bevallás benyújtásának megkönnyítése érdekében a NAV központi ügyfélszolgálatai 2011. május 20-án, pénteken rendkívüli nyitva tartással este hatig állnak az adózók rendelkezésére. A budapesti ügyfélszolgálatok már 2011. május 18-án, szerdán is este hatig várják az adózókat.

Végül: senki se felejtse aláírni a bevallását, mert akkor biztosan jelentkezik nála az adóhatóság.

Forrás: Nol.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. július 15.

Egy percig se vegyük be, hogy a tranzakciós illeték emelése nem érinti az ügyfeleket

A hétfői kormányinfón Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy a kormány megemeli a pénzügyi tranzakciós illetéket. Az állami elvonás mértéke 2024. augusztus 1-től a nem készpénzes tranzakcióknál 0,45 százalékra, de maximum 20 ezer forintra emelkedik (eddig 0,3 százalék és maximum 10 ezer forint volt), míg a készpénzt érintő tranzakciók esetében a korábbi 0,6-ról 0,9 százalékra nő.

2024. július 15.

A fejlesztési tartalék kezelése a társasági adóban

Az adózó – döntése szerint – a jövőbeni beruházásaira fejlesztési tartalékot képezhet. A fejlesztési tartalék a következő évek beruházásaira számvitelileg elkülönített forrás, amelyet lekötött tartalékként addig kell kimutatni az éves beszámolóban, ameddig az adózó a beruházást meg nem valósítja. A fejlesztési tartalék népszerű vállalatfinanszírozási eszköz, amelyhez a társasági adóban adózás előtti eredményt csökkentő tétel kapcsolódik. Az Adó szaklap írása a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó társaságiadó- és számviteli szabályokat ismerteti, illetve röviden kitér az egyéni vállalkozók fejlesztési tartalékképzési szabályaira is.