Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A hírekben az utóbbi hetekben sűrűn találkozhatunk a gyermeket nevelők szja-visszatérítéséről szóló információkkal. Az adóhatóság is közzétette honlapján a témával kapcsolatos tudnivalókat. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy továbbra is sok félreértés van a témában.
A jogszabályi háttér
A családi adóvisszatérítésnek is nevezett konstrukciót a veszélyhelyzetre tekintettel a gyermeket nevelő magánszemélyek adóvisszatérítéséről szóló 560/2021. (IX. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) szabályozza. Ez a személyi jövedelemadó (szja), az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) és a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) alanyai számára biztosít jogot egyszeri adóvisszatérítésre 2022-ben, amennyiben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 29/A. § (3) bekezdése szerint – figyelemmel az Szja tv. 29/B. § (5) bekezdésére is – a 2021. év bármely napján családi kedvezményre jogosultak.
Tévhitek
A Kormányrendelet szövegéből egyértelmű, hogy nemcsak az szja, hanem az ekho és a kata alanyai is jogosulttá válhatnak a gyermeket nevelők adóvisszatérítésére.
A félreértés forrása az, hogy a hírek szja-visszatérítésről szólnak. Ennek a hátterében az áll, hogy jóllehet a kedvezmény
illeti meg, a Kormányrendelet technikailag mindhárom adónem alanyainál szja-kedvezményként rendeli kezelni az adóvisszatérítést.
Amennyiben egy magánszemély a fenti kategóriák közül többe tartozó bevételt is szerez 2021-ben, akár ezek mindegyikéhez kapcsolódóan jogosult lehet visszatérítésre. Amire oda kell figyelni, az egyrészt a kedvezmény felső korlátja, másrészt a kötött érvényesítési sorrend.
A kedvezmény felső korlátja a 2020. december havi adatok alapján számolt éves átlagbér adótartalmának ezer forintra kerekített összege. A Központi Statisztikai Hivatal honlapján közzétett adatok szerint a 2020. december havi átlagbér 449.400, az éves átlagbér adótartalma 12*449.400*0,15=808.920 Ft, ezer forintra kerekítve 809 ezer forint, ennél többet tehát semmiképpen nem kérhetünk vissza.
A Kormányrendelet úgy rendelkezik, hogy a kedvezményt kötött sorrendben veheti igénybe a magánszemély: elsősorban az szja-ból, ezt követően az ekhóból, majd ezt követően a katából. Ha tehát például egy magánszemély 2021-ben a munkahelyétől fizetést kap, emellett ekhós jövedelmet is szerez, valamint katás egyéni vállalkozóként is van bevétele, akár mindhárom után járhat visszatérítés – attól függően, hogy mennyit keresett az egyes jogviszonyaiban. Ha ugyanis már az szja-s jövedelmének adótartalmával elérte a felső korlátot, akkor nem marad kerete az ekhós és katás összegek adójához. Amennyiben viszont az összevont adóalapja utáni adó kevesebb, mint 809 ezer forint, akkor a maradékot az ekhó szja-részére is igénybe veheti, és ha még így sem fogyott el a keret, akkor a tételes katából is visszakérhet. Ez akár még magas fizetés mellett is előfordulhat, ha annak jelentős része nem válik adóalappá az adóalap-kedvezményeknek köszönhetően.
Lényeges, hogy nem jár visszatérítés a külön adózó jövedelmek (például a lakás eladása, osztalék, tőzsdei nyereség) utáni adóból. Ha tehát valakinek 2021-ben szja-s jövedelme kizárólag ilyen tételekből származott, összevont adóalapja egyáltalán nem volt, akkor a teljes 809 ezer forintot az ekho illetve kata tekintetében veheti igénybe.
Példa:
Dolgos Ödön munkabére összesen bruttó 8.160.000 forint volt. Három általános iskolás gyermeke van, akik után ő érvényesíti a családi kedvezményt. 2021-ben lakás eladásából 10.000.000 forint jövedelme származott. Időnként statisztaként foglalkoztatják, ebből 2021-ben 500.000 forint bevételt szerzett. Katás egyéni vállalkozóként havi 25.000 forint tételes adót fizetett, éves szinten tehát 300.000 forintot.
Az adóvisszatérítést a következők szerint veheti igénybe:
Míg az ekho és a kata alanyai számára kellemes meglepetést jelenthet, hogy nekik is jár szja-visszatérítés, a másik oldalról az is előfordulhat, hogy valaki hoppon marad: azt gondolná, hogy mivel a járandóságát a személyi jövedelemadó mértékével csökkentett összegben kapja meg és jogosult családi kedvezményre, megilleti az szja-visszatérítés, a részletszabályokban megbújó kisördög miatt azonban ez nem így van.
A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: 2011:CLXVII. tv.) 4. §-a értelmében 2012. január 1-jétől a korhatár előtti öregségi nyugdíjakat korhatár előtti ellátásként, az 5. § alapján ugyanezen időponttól a szolgálati nyugdíjat szolgálati járandóságként kell továbbfolyósítani. A szabályozás az országgyűlési képviselők korhatár előtti kedvezményes nyugdíját és a szolgálati nyugdíjat a mindenkori személyi jövedelemadó mértékével csökkentett összegben rendeli továbbfolyósítani.
A kérdéses ellátások azonban nem minősülnek az összevont adóalapba tartozó jövedelemnek, és a levonás sem tekinthető személyi jövedelemadónak, ezért a gyermeket nevelő magánszemélyek adóvisszatérítése ilyen esetben nem érvényesíthető.
Nem összevont adóalapba tartozó jövedelem…
Az Szja tv. 3. § 23. pontjának b) alpontja értelmében mind a korhatár előtti ellátás, mind a szolgálati nyugdíj nyugdíjnak minősül az Szja tv. alkalmazásában. Az 1. számú melléklet 1.2. pontja alapján a nyugdíj adómentes. A 7. § (1) bekezdés a) pontja szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amely az 1. számú melléklet szerint adómentes.
A fentiek értelmében sem a korhatár előtti ellátás, sem a szolgálati nyugdíj nem tekinthető az összevont adóalapba tartozó jövedelemnek.
… és nem szja
A “mindenkori személyi jövedelemadó mértékével csökkentett összegben” történő továbbfolyósítás nem jelenti azt, hogy szja-t vonnak az adott járandóságból. A megfogalmazás mindössze azt takarja, hogy a csökkentés összege a mindenkori szja mértékéhez igazodik, jogilag azonban a levonás nem minősül személyi jövedelemadónak.
Ha pedig a csökkentő tétel nem szja, akkor – külön erre vonatkozó jogszabályi rendelkezés hiányában – az szja-hoz kapcsolódó előírások sem vonatkoznak rá.
A családi kedvezmény érvényesítését a jogalkotó lehetővé kívánta tenni, ezért a 2011:CLXVII. tv. mindkét juttatás tekintetében kifejezetten rendelkezik arra vonatkozóan, hogy az Szja tv.-ben meghatározott családi kedvezmény érvényesíthető a csökkentéssel szemben. Ugyanakkor például az Szja tv. 44/A. §-ában szabályozott, az önkéntes egészségpénztári befizetéshez kapcsolódó jóváírás érvényesítéséről sem a 2011:CLXVII. tv., sem más jogszabály nem szól , ezért az nem érvényesíthető sem a szolgálati járandóság, sem a korhatár előtti ellátás vonatkozásában.
Hasonlóképpen, mivel a jogalkotó a gyermekesek szja-visszatérítésének szabályait sem rendelte alkalmazni a szolgálati járandóság, illetve a korhatár előtti ellátás esetében, az ellátásból történő levonás tekintetében ez a kedvezmény sem érvényesíthető.
Hiába van tehát 15 százalékos levonás, az említett ellátásokban részesülő, családi kedvezményre jogosult magánszemélyek a hatályos szabályozás értelmében nem fogják tudni visszakérni a levont összeget.
