Új számlázási rendelet, módosuló áfatörvény
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az általános forgalmi adóról szóló törvény újabb módosítása – ami egyrészt érinti az elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos teljesítési hely szabályait, másrészt a fordított adózásra vonatkozó rendelkezéseket – mellett 2014. július 1-jén új számlázási rendelet lépett hatályba.
A törvényjavaslat értelmében 2015. január 1-jétől – egy egységes, tagállamokat érintő uniós előírásnak megfelelően – megváltoznak az általános forgalmi adóról szóló törvény (továbbiakban: áfatörvény) teljesítési hely szabályai a telekommunikációs, rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások, valamint az elektronikus úton nyújtott nyújtott szolgáltatások kapcsán.
Az új szabály értelmében a nem adóalanyoknak (jellemzően magánszemélyeknek) nyújtott, előzőekben említett szolgáltatások esetében a teljesítés helyét a továbbiakban már egységesen a nem adóalany igénybe vevőnek a letelepedettsége (magánszemély esetében lakóhelye) fogja meghatározni.
„A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például azon magyar telekommunikációs cégeknek, médiaszolgáltatóknak, akik más tagállamban lakó magánszemélyek részére nyújtanak szolgáltatásokat, elvi jelleggel a magánszemély lakóhelye szerinti tagállamban lenne adófizetési kötelezettsége, amely egyben nyilvántartásba vételi kötelezettséget is jelentene számára ” – magyarázza Varga Szabolcs, a PwC Magyarország adó-tanácsadási üzletágának menedzsere.
A jogszabály-változásból eredő adminisztrációs terhek csökkentése érdekében azonban a módosítás lehetővé teszi, hogy az érintett szolgáltatásnyújtók úgynevezett „egyablakos rendszer” („one-stop-shop”) útján tegyenek eleget a felmerülő adókötelezettségeiknek. Ennek értelmében a szolgáltatásnyújtók a más tagállamban teljesített ügyleteik után valamennyi adókötelezettségüket a letelepedettségük szerinti adóhatóság (így a magyar cégek esetében a magyar adóhatóság) útján teljesíthetik.
Az többletadminisztráció, mint hátrány mellett azonban ki kell emelni a módosításból fakadó adóelőnyt is, hiszen a módosítás következtében az érintett magyar szolgáltatók a jelenlegi, a Közösségben is igen magasnak számító magyar adómérték (27 %) helyett a következő évtől a más tagállamokban jellemzően alacsonyabb adókulccsal adózhatnak az érintett szolgáltatások után.
„A módosítással érintett másik nagy témakör a fordított adózás. A fém- és acéliparban előforduló nagy arányú csalások visszaszorítása érdekében a jövő év elejétől kiterjesztenék a fordított adózást bizonyos acélipari termékekre is. Ez azt jelenti, hogy nem a termék értékesítője, hanem beszerzője köteles megfizetni az adót.
Figyelemmel arra, hogy a fordított adózással érintett termékeket az áfatörvény melléklete – hasonlóan a fordított adózással érintett hulladékokhoz hasonlóan – vámtarifaszámmal jelöli, így a jövőben az acélipari termékek pontos tarifálása nagyobb jelentőséggel bír majd a helyes adókezelés érdekében” – hívja fel a figyelmet Deák László, a PwC Magyarország adó-tanácsadási üzletágának cégtársa .
2014. július 1-jén hatályba lépett az új számlázással és nyugtakibocsátással kapcsolatos NGM-rendelet. Az új rendelet legfontosabb újdonságai közé sorolható az, hogy 2014. október 1-jétől az alkalmazott számlázó és online számlázó programot be kell jelenteni az adóhatósághoz (eddig nem volt ilyen kötelezettsége az adóalanyoknak).
Az ezen rendelkezésre vonatkozó átmeneti szabályok értelmében a már a szabály hatályba lépésekor használt (online) számlázó program bejelentésének végső határideje 2014. november 15-e. A bejelentésre egy, az adóhatóság által erre a célra rendszeresített formanyomtatvány szolgál majd. Az új számlázási rendelet emellett 2015. július 1-jétől új előírásokat tartalmaz az elektronikus formában megőrzött számla adatainak adóhatósági ellenőrzés során történő rendelkezésre bocsátásának kötelező formátumára, adatszerkezetére is.
