Vagyonosodási vizsgálatok az APEH szemével

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha a vagyonosodási vizsgálat során az adózó hiánya fedezeteként kölcsönt vagy ajándékozást jelöl meg, az adóhatóság mindig megvizsgálja, hogy az ajándékozó jövedelmi viszonyai ezt lehetővé teszik e. Az Adó szaklap 2008/15-16. számában megjelent cikk példákon keresztül mutatja be, hogy az adózónak hogyan kell bizonyítania: igazoltan jutott hozzá bevételeihez.

A személyi jövedelemadó becsléssel való megállapításánál a bizonyítási teher megoszlik a felek között. Vagyis az adóhatóságnak kell bizonyítania és megállapítania, hogy az adózó vagyongyarapodásával vagy az életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban megszerzett jövedelme. Ezután pedig az adózónak kell igazolnia a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést, mégpedig hitelt érdemlő adatokkal. A hitelt érdemlő igazolás módját a törvény nem sorolja fel, de nem szűkíti le az okirati bizonyítás lehetőségére. A Legfelsőbb Bíróság szerint hitelt érdemlőnek az olyan adat minősül, amely ellenőrizhető, egyértelműen azonosítható, valóságtartalma kellően alátámasztott, tartalmánál, jellegénél fogva, vagy más adatokkal is egybevetve alkalmas a vele igazolni kívánt tény alátámasztására. A vagyonosodási vizsgálatok során arról kell dönteni, hogy az adózó a valóságban ténylegesen, igazoltan hozzájutott-e vagy sem az általa hivatkozott bevételhez. Ha a vizsgálat alatt álló magánszemély forráshiánya fedezeteként akár kölcsönt, akár ajándékozást jelöl meg, akkor az adóhatóság minden esetben megvizsgálja, hogy a kölcsönadó, ajándékozó jövedelmi viszonyai egyáltalán lehetőséget biztosítottak-e erre – mondta ki a Legfelsőbb Bíróság egy jogeset kapcsán. Fontos tudni, hogy a nem megfelelő szintű bizonyítottság (vagy bizonyítatlanság) az adózó hátrányára esik.

Ha a bizonyítottság tekintetében akár csak a kétely is felmerül, már azt sem lehet az adózó előnyére értékelni. Egy esetben például a vizsgált személy vagyongyarapodásának forrásául az édesapja által 1992-ben ajándékozott 20 millió forintot, valamint az 1996-ban adott 6 millió forintot jelölte meg. Az elsőfokú bíróság ugyanakkor életszerűtlennek minősítette, hogy a 2002–2004. évek közötti vagyongyarapodásának az édesapjától kapott pénzadomány lett volna kizárólagos forrása. A Legfelsőbb Bíróság szerint az adózó semmilyen olyan bizonyítékot nem tudott nyújtani, amely akár a pénz meglétét, akár a pénz átadását bizonyíthatta volna. Az sem életszerű, hogy ilyen nagy összeg ne lenne elhelyezve valamilyen pénzintézetnél. Vagyis nem elég bizonyítania az adózónak, hogy valamilyen pénzösszeget megszerzett, azt is bizonyítani kell, hogy abból fedezte hiányát.

Az elévülési időt megelőző időszakban megszerzett jövedelem

A vagyonosodási vizsgálat alatt állók a leggyakrabban arra hivatkoznak, hogy az elévülési időt megelőző időszakban megszerzett jövedelmük szolgált fedezetéül a vizsgált időszakban felmerült kiadásainak. Így az elévülési időn túl nem terheli őket bizonylatmegőrzési kötelezettség. Ez így is van. Azonban az ítélkezési gyakorlat szerint a hitelt érdemlő bizonyítás terhe nemcsak a vizsgált időszak tekintetében áll fenn, hanem akkor is, ha elévülési időn túl keletkezett forrásokra hivatkozva kívánják a vagyongyarapodás forrását igazolni. Tehát az adózó nem köteles megőrizni bizonylatait, okiratait, de ha az alkalmas lenne annak bizonyítására, hogy ebből vásárolta a személygépkocsiját, úgy saját érdekében érdemes ezeket megőriznie jogszabályi rendelkezés hiányában is.

Tamásné dr. Kajati Zsuzsanna cikkében foglalkozik a bűncselekmény elkövetéséből származó bevétel megítélésével is.

---