Valóban túl bonyolult a lakáshitel cafeteria?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A munkáltatók talán joggal tartanak attól, hogy a lakáscélú hitel törlesztésére nyújtott támogatás ügyintézése túl bonyolult. Ezzel együtt van megoldás.
A munkavállalók cafeteria iránti szeretete nem változott 2015-ben sem, bár ez nem is csoda, ha arra gondolunk, hogy jónéhány olyan béren kívüli juttatás választható már, amelyek egyrészt adómentesen növelik a dolgozók bérét, másrészt pedig olyan célokra használhatóak fel, amelyek valódi segítséget jelentenek a mindennapokban. Ebbe a csoportba tartozik az a még újnak számító cafeteria elem is, amely a hitelek törlesztéséhez nyújt segítséget a dolgozók részére, szintén adómentesen. Az erről szóló rendelet még tavaly év közben jelent meg, és már számos közepes-, és nagyvállalat élt a lehetőséggel. A népszerűség annak is köszönhető, hogy a többi cafeteria elem közül egyre több kerül ki az adómentesség alól, vagy emelkedik meg az adó mértéke. Sok munkáltató azonban mégsem szeretné bevezetni az új juttatást, amelyet főként az azzal járó adminisztráció bonyolultságával indokolnak.
Az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának részletszabályait a 15/2014.(IV.3.) NGM rendelet tartalmazza, amelyhez az Szja törvény további fontos feltételeket támaszt.
A lakáscélú felhasználás kötelező
Fontos szempont, hogy a cafeteria keretében nyújtott törlesztő támogatás nem minden típusú hitelre érvényes, ugyanis az kizárólag lakáscélú felhasználásra fordítható.
Költségvetési Expo
2015. március 26–27., Thermal Hotel Visegrád
|
|
Emiatt fontos tudni, hogy melyek minősülnek lakáscélú felhasználásra felvett hitelnek. A Hitelintézeti törvény /2013. évi CCXXXVII. tv./, valamint az Szja törvény tartalmazza az erre vonatkozó szabályokat, amely szerint az alábbiak minősülnek lakáscélú felhasználásnak:
a) a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése (ideértve a lakás zártvégű lízingbe vételét is),
b) a belföldön fekvő lakás építése, építtetése,
c) a belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését eredményező növelése,
d) a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott korszerűsítés.
Tehát a támogatást kizárólag a fenti célokra felvett hitelek törlesztésére lehet fordítani.
Mikor adómentes a támogatás?
A munkáltató által cafeteria keretében átutalt lakáscélú támogatás tehát mentes minden adókötelezettség alól, azonban ehhez meg kell felelni bizonyos követelményeknek.
Az Szja törvény rendelkezik arról, hogy mikor számít adómentesnek az ilyen támogatás nyújtása. Eszerint egyrészt fontos szempont, hogy ezt a juttatást a munkáltató kizárólag lakáscélú felhasználásra nyújthatja, a hitelintézeten vagy a Magyar Államkincstáron (MÁK) keresztül. Másod sorban az adómentesség természetesen nem azt jelenti, hogy korlátlan összeget lehet átutalni erre a célra, még csak nem is a hitel havi törlesztő részletének függvényében változik. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. számú melléklet 2. pont 2.7. alpontja pontosan meghatározza a támogatás összegét, miszerint annak maximuma az ingatlan vételára vagy építési költségének 30%-a lehet, legfeljebb 5 évente 5 millió forint. Több munkáltató esetén is így kell eljárni, vagyis a folyósítás évét megelőző négy évben ezen a jogcímen folyósított összegekkel egybeszámítást kell alkalmazni. Az adómentességhez lényeges kitétel még az is, hogy a támogatás minden tekintetben az Szja tv. 1. melléklet 9.3. pontja és a 15/2014. (IV.3.) NGM rendeletben leírtak szerint történjék.
Ezen túl a méltányolható lakásigény is fontos szempont, azaz a lakás szobaszámának is megfelelőnek kell lennie, melyre vonatkozóan a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben /12/2001.(I.31.) 3.§/ találjuk meg a részletszabályokat.
Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban –
Második, átdolgozott kiadás
|
|
A szerzők a számla és egyéb bizonylatok kiállításának, valamint az elektronikus számlázásnak az alapvető szabályait foglalják össze.
További információ és megrendelés >>
|
A méltányolható lakásigény
A méltányolható lakásigény a lakás szobaszáma és az együttköltöző családtagok száma alapján határozható meg.
A lakásigény akkor tekinthető méltányolhatónak, ha a lakószobák száma
– egy-két együttköltöző családtag esetében legalább egy és legfeljebb három lakószoba,
– három együttköltöző családtag esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba,
– négy együttköltöző családtag esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba.
Minden további személy esetében fél lakószobával nő a lakásigény mértéke. Három vagy több gyermeket nevelő család esetében minden további személynél a lakásigény mértékének alsó határa fél lakószobával, de legfeljebb három lakószobáig nő, felső határa egy lakószobával nő.
Azt is fontos tudni, hogy lakószobának azt a helyiséget kell tekinteni, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 12 négyzetmétert, de legfeljebb 30 négyzetméter. Amennyiben a helyiség ennél nagyobb, azt két szobaként kell számításba venni. A 6 négyzetmétert meghaladó, de legfeljebb 12 négyzetméter hasznos alapterületű helyiséget fél lakószobának kell tekinteni. A lakószoba további jellemzője, hogy rendelkezik legalább egy olyan falfelülettel, amely 2 méter széles, úgy, hogy azon ajtó és ablak nem található.
A méltányolható lakásigénynek való megfelelés szempontjából nincs jelentősége annak, ha a lakás szobaszáma nem éri el a Korm. rendeletben meghatározott alsó határt. Így nem lehet kizáró ok az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás biztosításánál, ha például a munkavállaló négytagú családjával csak egy másfélszobás lakásban lakik.
A lakás szobaszámáról és a szobák alapterületéről a munkavállalónak kell nyilatkoznia és az együttköltöző vagy együttlakó családtagok számát a családtagok lakcímkártyájának másolata vagy a munkavállaló nyilatkozata igazolja. Ez alól kivételt jelent az, ha az együttköltöző házasok megelőlegező kölcsönt vettek igénybe, vagyis gyermektelen vagy egy gyermekes házaspárok további gyermekek megszületését vállalták. Ebben az esetben a figyelembe veendő születendő gyermeket vagy gyermekeket a megelőlegező kölcsön igénybevételére vonatkozó szerződés alapján a megelőlegező kölcsönt nyújtó hitelintézet igazolja.
A rendelet szerint együttköltöző családtag a házastárs, az élettárs és a kiskorú (18 év alatti) gyermek. Együttköltöző családtagként vehető figyelembe továbbá az a 25. életévét még el nem érő személy (gyermek), aki oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, valamint az a nagykorú, de megváltozott munkaképességű személy, akinek ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg. A méltányolható lakásigény meghatározásánál gyermeknek tekintendők a vérszerinti, az örökbe fogadott, a gyámolt és a nevelt gyermekek is. Együttköltöző családtagnak kell tekinteni az építtető (vásárló) vagy házastársa (élettársa) szüleit (ideértve a mostoha és nevelőszülőket is), nagyszüleit, testvéreit is. [Korm. rendelet 3. és 7. §]
A támogatás felhasználást igazolni kell
A támogatás felhasználását a lakáscélú hitel törlesztése, visszafizetése esetén igazolni kell számos dokumentummal. Egyrészt a munkáltató részéről a támogatás folyósításáról szóló igazolással, amelyet a hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár állít ki.
Másrészt a munkavállaló részéről az NGM rendelet 3.§-6.§- ban meghatározott bizonylatokkal okiratokkal, tehát az alábbiakkal.
-
A méltányolható lakásigénynek való megfeleléshez szükséges a magánszemély azon nyilatkozata, amely a lakás szobáinak alapterületét szobánként külön-külön tartalmazza, valamint az együttköltöző vagy együttlakó családtagok részéről érvényes lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata vagy a családtag korábbi, a méltányolható lakásigény feltételének való megfelelés vizsgálatának időpontjára vonatkozó lakcímét igazoló, a lakcímnyilvántartást vezető hatóság által kiállított igazolása. Az együttlakó gyermektelen vagy egy gyermekes házaspár esetében a születendő gyermeket vagy gyermekeket a megelőlegező kölcsönt nyújtó hitelintézet által kiállított okirat igazolja, amely szintén elengedhetetlen a méltányolható lakásigényhez. A fentiek alól kivételt jelenthet, ha a méltányolható lakásigénynek való megfelelést korábban már vizsgálta a hitelintézet, kincstár, vagy a munkáltató, mert ebben az esetben az erről készült okirat másolata is elegendő.
-
A korábbi munkáltatótól a folyósítás évében és az azt megelőző négy évben kapott támogatás összegét az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 46. § (5) bekezdése szerint a munkaviszony megszűnésekor kiadott igazolás vagy – ha az igazolás erre vonatkozó adatot nem tartalmaz – a magánszemély nyilatkozata igazolja.
-
A támogatás összege és a vételár, a teljes építési költség, valamint a korszerűsítésre fordított költség arányára vonatkozó feltételnek való megfeleléshez szükséges a lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzését igazoló okirat, vagyis például a szerződés és az illetékes hatóság bejegyzést igazoló okirata. A lakás építése és bővítése esetén pedig jogerős építési engedély, valamint az összeg felhasználását igazoló számla szükséges, míg korszerűsítés esetén elegendő a költségekről kiállított számla. Itt fontos megjegyezni, hogy kizárólag a magánszemély, illetőleg annak közeli hozzátartozója nevére kiállított számla az elfogadható. Ezen kívül szükséges a lakáscélú hitel érvényes szerződése is, valamint amennyiben a hitel visszafizetésére vonatkozóan támogatás nyújtására is sor került, akkor elengedhetetlen a hitelintézettel vagy korábbi munkáltatóval fennálló hitelszerződéshez kapcsolódó hitel törlesztését igazoló okirat is – különösen számlakivonat – a támogatással érintett évekre visszamenőleg.
A fenti okiratokat az alábbi időpontokig kell a munkáltatónak átadni
a) a lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése – ideértve a lakás tulajdonjogának zártvégű lízingszerződés keretében történő megszerzését is – vagy lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetése, törlesztése esetén a támogatás folyósítása évét követő év április 15-éig
b) lakás építése, bővítése és korszerűsítése esetén a folyósítás évét követő második év április 15-éig.
Az adómentesség feltételeinek vizsgálatára vonatkozóan fontos tudni azt is, hogy nem kell vizsgálni azt a körülményt, hogy ugyanazon lakáshoz kapcsolódóan a magánszemélyen kívül más személy – különösen a magánszemély hozzátartozója – részesül-e vagy részesült-e a támogatásban.
A fenti a) és b) pontban szereplő határidők alól kivételt jelenthet a munkáltató saját döntése, miszerint az okiratokat későbbi határidőig is elfogadhatja. Az a) pontban meghatározott esetben legkésőbb a támogatás folyósítása évét követő év május 31-éig, vagy a b) pontban meghatározott esetben legkésőbb a folyósítás évét követő második év május 31-éig.
Ennek feltétele azonban, hogy ez az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.3.2. alpontjában meghatározott adókötelezettség teljesítését ne akadályozza.
Okiratok hiányának következménye
Amennyiben a Kormányrendeletben meghatározott – azaz a fenti – időpontig nem állnak a munkáltató rendelkezésére a támogatás adómentességét igazoló okiratok, bizonylatok, vagy ha a dokumentumok alapján az adómentesség nem állapítható meg, a lakáscélú munkáltatói támogatás 20 százalékkal növelt összegben a támogatásban részesült magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül. E jövedelem megszerzésének időpontja a támogatás folyósításának évét követő év május hónapja, lakás építéséhez, bővítéséhez és korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május hónapja.
A támogatás utalása és az igazolás kiadása
Az Szja tv. szerinti munkáltatói lakáscélú támogatás adómentességét a hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: kincstár) által kiállított igazolás, és a magánszemély által a munkáltató részére átadott – fentiekben részletezett – okiratok, bizonylatok igazolják.
Az a hitelintézet, amely a munkáltató megbízásából a támogatás átutalását indította, vagy a támogatás átutalását indító kincstár az igazolást akkor adja ki, ha a munkáltató megbízásából a támogatás összegét az alábbiak valamelyikére folyósítja:
a) a magánszemélynek bármely hitelintézetnél vezetett fizetési vagy hitelszámlájára, vagy
b) a magánszemély javára a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára.
A fentiek függetlenek attól, hogy a hitelintézet vagy a kincstár a támogatás átutalását a munkáltató támogatási célból nyitott elkülönített fizetési számlájáról teljesítette-e.
A munkáltatók talán joggal tartanak attól, hogy a lakáscélú hitel törlesztésére nyújtott támogatás ügyintézése túl bonyolult és időigényes feladat, hiszen a támogatás adómentessége feltételeinek fennállását a munkáltató vizsgálja, a bekért okiratok alapján. Azonban ez nem kell, hogy eltántorítson bárkit is ezen cafeteria elem bevezetésétől, hiszen számos hitelintézet, vagy cafeteria-szolgáltatással foglalkozó vállalkozás készen áll arra, hogy maximális segítséget nyújtson a munkáltatóknak az ügyintézés kezdetétől egészen az elbírálás végéig terjedő időszakban.
A munkavállalók cafeteria iránti szeretete nem változott 2015-ben sem, bár ez nem is csoda, ha arra gondolunk, hogy jónéhány olyan béren kívüli juttatás választható már, amelyek egyrészt adómentesen növelik a dolgozók bérét, másrészt pedig olyan célokra használhatóak fel, amelyek valódi segítséget jelentenek a mindennapokban. Ebbe a csoportba tartozik az a még újnak számító cafeteria elem is, amely a hitelek törlesztéséhez nyújt segítséget a dolgozók részére, szintén adómentesen. Az erről szóló rendelet még tavaly év közben jelent meg, és már számos közepes-, és nagyvállalat élt a lehetőséggel. A népszerűség annak is köszönhető, hogy a többi cafeteria elem közül egyre több kerül ki az adómentesség alól, vagy emelkedik meg az adó mértéke. Sok munkáltató azonban mégsem szeretné bevezetni az új juttatást, amelyet főként az azzal járó adminisztráció bonyolultságával indokolnak.
Az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának részletszabályait a 15/2014.(IV.3.) NGM rendelet tartalmazza, amelyhez az Szja törvény további fontos feltételeket támaszt.
A lakáscélú felhasználás kötelező
Fontos szempont, hogy a cafeteria keretében nyújtott törlesztő támogatás nem minden típusú hitelre érvényes, ugyanis az kizárólag lakáscélú felhasználásra fordítható.
Költségvetési Expo
2015. március 26–27., Thermal Hotel Visegrád
|
|
|
Emiatt fontos tudni, hogy melyek minősülnek lakáscélú felhasználásra felvett hitelnek. A Hitelintézeti törvény /2013. évi CCXXXVII. tv./, valamint az Szja törvény tartalmazza az erre vonatkozó szabályokat, amely szerint az alábbiak minősülnek lakáscélú felhasználásnak:
a) a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése (ideértve a lakás zártvégű lízingbe vételét is),
b) a belföldön fekvő lakás építése, építtetése,
c) a belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését eredményező növelése,
d) a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott korszerűsítés.
Tehát a támogatást kizárólag a fenti célokra felvett hitelek törlesztésére lehet fordítani.
Mikor adómentes a támogatás?
A munkáltató által cafeteria keretében átutalt lakáscélú támogatás tehát mentes minden adókötelezettség alól, azonban ehhez meg kell felelni bizonyos követelményeknek.
Az Szja törvény rendelkezik arról, hogy mikor számít adómentesnek az ilyen támogatás nyújtása. Eszerint egyrészt fontos szempont, hogy ezt a juttatást a munkáltató kizárólag lakáscélú felhasználásra nyújthatja, a hitelintézeten vagy a Magyar Államkincstáron (MÁK) keresztül. Másod sorban az adómentesség természetesen nem azt jelenti, hogy korlátlan összeget lehet átutalni erre a célra, még csak nem is a hitel havi törlesztő részletének függvényében változik. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. számú melléklet 2. pont 2.7. alpontja pontosan meghatározza a támogatás összegét, miszerint annak maximuma az ingatlan vételára vagy építési költségének 30%-a lehet, legfeljebb 5 évente 5 millió forint. Több munkáltató esetén is így kell eljárni, vagyis a folyósítás évét megelőző négy évben ezen a jogcímen folyósított összegekkel egybeszámítást kell alkalmazni. Az adómentességhez lényeges kitétel még az is, hogy a támogatás minden tekintetben az Szja tv. 1. melléklet 9.3. pontja és a 15/2014. (IV.3.) NGM rendeletben leírtak szerint történjék.
Ezen túl a méltányolható lakásigény is fontos szempont, azaz a lakás szobaszámának is megfelelőnek kell lennie, melyre vonatkozóan a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben /12/2001.(I.31.) 3.§/ találjuk meg a részletszabályokat.
Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban –
Második, átdolgozott kiadás
|
|
A szerzők a számla és egyéb bizonylatok kiállításának, valamint az elektronikus számlázásnak az alapvető szabályait foglalják össze.
További információ és megrendelés >>
|
A méltányolható lakásigény
A méltányolható lakásigény a lakás szobaszáma és az együttköltöző családtagok száma alapján határozható meg.
A lakásigény akkor tekinthető méltányolhatónak, ha a lakószobák száma
– egy-két együttköltöző családtag esetében legalább egy és legfeljebb három lakószoba,
– három együttköltöző családtag esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba,
– négy együttköltöző családtag esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba.
Minden további személy esetében fél lakószobával nő a lakásigény mértéke. Három vagy több gyermeket nevelő család esetében minden további személynél a lakásigény mértékének alsó határa fél lakószobával, de legfeljebb három lakószobáig nő, felső határa egy lakószobával nő.
Azt is fontos tudni, hogy lakószobának azt a helyiséget kell tekinteni, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 12 négyzetmétert, de legfeljebb 30 négyzetméter. Amennyiben a helyiség ennél nagyobb, azt két szobaként kell számításba venni. A 6 négyzetmétert meghaladó, de legfeljebb 12 négyzetméter hasznos alapterületű helyiséget fél lakószobának kell tekinteni. A lakószoba további jellemzője, hogy rendelkezik legalább egy olyan falfelülettel, amely 2 méter széles, úgy, hogy azon ajtó és ablak nem található.
A méltányolható lakásigénynek való megfelelés szempontjából nincs jelentősége annak, ha a lakás szobaszáma nem éri el a Korm. rendeletben meghatározott alsó határt. Így nem lehet kizáró ok az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás biztosításánál, ha például a munkavállaló négytagú családjával csak egy másfélszobás lakásban lakik.
A lakás szobaszámáról és a szobák alapterületéről a munkavállalónak kell nyilatkoznia és az együttköltöző vagy együttlakó családtagok számát a családtagok lakcímkártyájának másolata vagy a munkavállaló nyilatkozata igazolja. Ez alól kivételt jelent az, ha az együttköltöző házasok megelőlegező kölcsönt vettek igénybe, vagyis gyermektelen vagy egy gyermekes házaspárok további gyermekek megszületését vállalták. Ebben az esetben a figyelembe veendő születendő gyermeket vagy gyermekeket a megelőlegező kölcsön igénybevételére vonatkozó szerződés alapján a megelőlegező kölcsönt nyújtó hitelintézet igazolja.
A rendelet szerint együttköltöző családtag a házastárs, az élettárs és a kiskorú (18 év alatti) gyermek. Együttköltöző családtagként vehető figyelembe továbbá az a 25. életévét még el nem érő személy (gyermek), aki oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, valamint az a nagykorú, de megváltozott munkaképességű személy, akinek ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg. A méltányolható lakásigény meghatározásánál gyermeknek tekintendők a vérszerinti, az örökbe fogadott, a gyámolt és a nevelt gyermekek is. Együttköltöző családtagnak kell tekinteni az építtető (vásárló) vagy házastársa (élettársa) szüleit (ideértve a mostoha és nevelőszülőket is), nagyszüleit, testvéreit is. [Korm. rendelet 3. és 7. §]
A támogatás felhasználást igazolni kell
A támogatás felhasználását a lakáscélú hitel törlesztése, visszafizetése esetén igazolni kell számos dokumentummal. Egyrészt a munkáltató részéről a támogatás folyósításáról szóló igazolással, amelyet a hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár állít ki.
Másrészt a munkavállaló részéről az NGM rendelet 3.§-6.§- ban meghatározott bizonylatokkal okiratokkal, tehát az alábbiakkal.
-
A méltányolható lakásigénynek való megfeleléshez szükséges a magánszemély azon nyilatkozata, amely a lakás szobáinak alapterületét szobánként külön-külön tartalmazza, valamint az együttköltöző vagy együttlakó családtagok részéről érvényes lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata vagy a családtag korábbi, a méltányolható lakásigény feltételének való megfelelés vizsgálatának időpontjára vonatkozó lakcímét igazoló, a lakcímnyilvántartást vezető hatóság által kiállított igazolása. Az együttlakó gyermektelen vagy egy gyermekes házaspár esetében a születendő gyermeket vagy gyermekeket a megelőlegező kölcsönt nyújtó hitelintézet által kiállított okirat igazolja, amely szintén elengedhetetlen a méltányolható lakásigényhez. A fentiek alól kivételt jelenthet, ha a méltányolható lakásigénynek való megfelelést korábban már vizsgálta a hitelintézet, kincstár, vagy a munkáltató, mert ebben az esetben az erről készült okirat másolata is elegendő.
-
A korábbi munkáltatótól a folyósítás évében és az azt megelőző négy évben kapott támogatás összegét az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 46. § (5) bekezdése szerint a munkaviszony megszűnésekor kiadott igazolás vagy – ha az igazolás erre vonatkozó adatot nem tartalmaz – a magánszemély nyilatkozata igazolja.
-
A támogatás összege és a vételár, a teljes építési költség, valamint a korszerűsítésre fordított költség arányára vonatkozó feltételnek való megfeleléshez szükséges a lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzését igazoló okirat, vagyis például a szerződés és az illetékes hatóság bejegyzést igazoló okirata. A lakás építése és bővítése esetén pedig jogerős építési engedély, valamint az összeg felhasználását igazoló számla szükséges, míg korszerűsítés esetén elegendő a költségekről kiállított számla. Itt fontos megjegyezni, hogy kizárólag a magánszemély, illetőleg annak közeli hozzátartozója nevére kiállított számla az elfogadható. Ezen kívül szükséges a lakáscélú hitel érvényes szerződése is, valamint amennyiben a hitel visszafizetésére vonatkozóan támogatás nyújtására is sor került, akkor elengedhetetlen a hitelintézettel vagy korábbi munkáltatóval fennálló hitelszerződéshez kapcsolódó hitel törlesztését igazoló okirat is – különösen számlakivonat – a támogatással érintett évekre visszamenőleg.
A fenti okiratokat az alábbi időpontokig kell a munkáltatónak átadni
a) a lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése – ideértve a lakás tulajdonjogának zártvégű lízingszerződés keretében történő megszerzését is – vagy lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetése, törlesztése esetén a támogatás folyósítása évét követő év április 15-éig
b) lakás építése, bővítése és korszerűsítése esetén a folyósítás évét követő második év április 15-éig.
Az adómentesség feltételeinek vizsgálatára vonatkozóan fontos tudni azt is, hogy nem kell vizsgálni azt a körülményt, hogy ugyanazon lakáshoz kapcsolódóan a magánszemélyen kívül más személy – különösen a magánszemély hozzátartozója – részesül-e vagy részesült-e a támogatásban.
A fenti a) és b) pontban szereplő határidők alól kivételt jelenthet a munkáltató saját döntése, miszerint az okiratokat későbbi határidőig is elfogadhatja. Az a) pontban meghatározott esetben legkésőbb a támogatás folyósítása évét követő év május 31-éig, vagy a b) pontban meghatározott esetben legkésőbb a folyósítás évét követő második év május 31-éig.
Ennek feltétele azonban, hogy ez az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.3.2. alpontjában meghatározott adókötelezettség teljesítését ne akadályozza.
Okiratok hiányának következménye
Amennyiben a Kormányrendeletben meghatározott – azaz a fenti – időpontig nem állnak a munkáltató rendelkezésére a támogatás adómentességét igazoló okiratok, bizonylatok, vagy ha a dokumentumok alapján az adómentesség nem állapítható meg, a lakáscélú munkáltatói támogatás 20 százalékkal növelt összegben a támogatásban részesült magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül. E jövedelem megszerzésének időpontja a támogatás folyósításának évét követő év május hónapja, lakás építéséhez, bővítéséhez és korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május hónapja.
A támogatás utalása és az igazolás kiadása
Az Szja tv. szerinti munkáltatói lakáscélú támogatás adómentességét a hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: kincstár) által kiállított igazolás, és a magánszemély által a munkáltató részére átadott – fentiekben részletezett – okiratok, bizonylatok igazolják.
Az a hitelintézet, amely a munkáltató megbízásából a támogatás átutalását indította, vagy a támogatás átutalását indító kincstár az igazolást akkor adja ki, ha a munkáltató megbízásából a támogatás összegét az alábbiak valamelyikére folyósítja:
a) a magánszemélynek bármely hitelintézetnél vezetett fizetési vagy hitelszámlájára, vagy
b) a magánszemély javára a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára.
A fentiek függetlenek attól, hogy a hitelintézet vagy a kincstár a támogatás átutalását a munkáltató támogatási célból nyitott elkülönített fizetési számlájáról teljesítette-e.
A munkáltatók talán joggal tartanak attól, hogy a lakáscélú hitel törlesztésére nyújtott támogatás ügyintézése túl bonyolult és időigényes feladat, hiszen a támogatás adómentessége feltételeinek fennállását a munkáltató vizsgálja, a bekért okiratok alapján. Azonban ez nem kell, hogy eltántorítson bárkit is ezen cafeteria elem bevezetésétől, hiszen számos hitelintézet, vagy cafeteria-szolgáltatással foglalkozó vállalkozás készen áll arra, hogy maximális segítséget nyújtson a munkáltatóknak az ügyintézés kezdetétől egészen az elbírálás végéig terjedő időszakban.
