Változott az adóraktározási eljárás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Január 1-jétől változtak az Áfa-törvény előírásai, melyek érintik az Áfa-törvény 4. számú mellékletében szabályozott adóraktározási eljárást is. Bővült a kiraktározó fogalma, az Áfa-törvény 4. sz. melléklet 18. pont c) alpontjával, melynek értelmében kiraktározó lehet a termék azon utolsó beszerzője is, amely részére a terméket az adóraktárban igazoltan utolsóként értékesítő személy értékesítette – hívta fel a figyelmet honlapján a NAV.


Ezzel együtt változott az Áfa-törvény 146. §-a is, melynek (1) bekezdése kibővült egy új c) ponttal, mely szerint ha a kiraktározással kapcsolatban adófizetési kötelezettség merül fel, akkor azt a kiraktározónak kell teljesítenie – olvasható a dokumentumban.

Az Áfa-törvény 4. sz. melléklet 18. pontja értelmében kiraktározó kizárólag a termék

  • olyan beraktározója lehet, aki Közösségen belüli beszerzés folytán raktározta be a terméket az adóraktárba, vagy
  • igazolt utolsó értékesítője lehet, aki (amely) azt a 113. § szerint értékesítette;
  • vagy azon utolsó beszerzője lehet, aki (amely) részére a terméket a b) pont szerinti igazolt utolsó értékesítő értékesítette.

Az áfa-törvény 146. § (1) c) pont szerint abban az esetben, ha a termék a 113. § (1) bekezdésben említett eljárás hatálya alól kikerül, az adót az fizeti, aki (amely) cselekményének betudhatóan a termék ezen eljárás hatálya alól kikerül.

Ezen rendelkezésekből következően 2012. január 1-jétől az adóraktárból történő kiraktározás kapcsán a változás az, hogy az adóraktárban a terméket legutoljára megszerző külföldi személy, szervezet amennyiben a kiraktározást úgy teljesíti, hogy a terméket saját nevére szóló rendeltetéssel harmadik országba szállítja, akkor magyarországi adószámra 2012. január 1-jétől nincs szüksége.

Amennyiben a külföldi személy, szervezet úgy raktározza ki – saját magának, nem pedig egy általa teljesített értékesítés keretében – az adóraktárban megvett terméket, hogy azt belföldre, vagy a Közösség más tagállamába szállítja, akkor az Áfa-törvény 146. § (1) bekezdés c) pontjának történő megfelelés érdekében magyarországi adószámot kell kérnie.

A fentieken túl fontos megjegyezni, hogy továbbra is fennáll a külföldi személy, szervezet bejelentkezési kötelezettsége, ha az adóraktárban beszerzett terméket más személy, szervezet felé történő értékesítése okán szállítja Magyarországra, a Közösség más tagállamába, vagy harmadik ország területére. Ezekben az esetekben a külföldi személy, szervezet az Áfa-törvény 2. §- a szerinti Magyarországon teljesülő ügyletet teljesít, amely ügylet a terméknek harmadik országba történő értékesítése esetén a vonatkozó feltételek fennállásakor az Áfa-törvény 98. §-a szerint adómentes, a Közösség más tagállamában történő értékesítés esetén a vonatkozó feltételek fennállása mellett az Áfa-törvény 89. §-a szerint adómentes, belföldre történő értékesítés esetén pedig a termékre irányadó áfa-mértékkel adózik.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 15.

Egy percig se vegyük be, hogy a tranzakciós illeték emelése nem érinti az ügyfeleket

A hétfői kormányinfón Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy a kormány megemeli a pénzügyi tranzakciós illetéket. Az állami elvonás mértéke 2024. augusztus 1-től a nem készpénzes tranzakcióknál 0,45 százalékra, de maximum 20 ezer forintra emelkedik (eddig 0,3 százalék és maximum 10 ezer forint volt), míg a készpénzt érintő tranzakciók esetében a korábbi 0,6-ról 0,9 százalékra nő.

2024. július 15.

A fejlesztési tartalék kezelése a társasági adóban

Az adózó – döntése szerint – a jövőbeni beruházásaira fejlesztési tartalékot képezhet. A fejlesztési tartalék a következő évek beruházásaira számvitelileg elkülönített forrás, amelyet lekötött tartalékként addig kell kimutatni az éves beszámolóban, ameddig az adózó a beruházást meg nem valósítja. A fejlesztési tartalék népszerű vállalatfinanszírozási eszköz, amelyhez a társasági adóban adózás előtti eredményt csökkentő tétel kapcsolódik. Az Adó szaklap írása a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó társaságiadó- és számviteli szabályokat ismerteti, illetve röviden kitér az egyéni vállalkozók fejlesztési tartalékképzési szabályaira is.