Vaterázóknak mutat utat a NAV
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Mikor kell adózni az ingóságok adásvétele után? A NAV tájékoztatója segít eldönteni.
Az ingóságok értékesítése során a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 58. §-a alapján kell a magánszemélynek megállapítania a jövedelmét, kivéve, ha ezt a bevételt egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként szerzi meg – olvasható a NAV honlapján.
Az ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelmet úgy kell meghatározni, hogy a
kapott bevételt csökkenteni kell az igazolt, elszámolható költségekkel, és az így
kiszámított jövedelem után 16 százalékos mértékű adót kell fizetni. Az ingó vagyontárgy
átruházásából származó jövedelem után az adót a magánszemélynek az adóbevallásában
kell megállapítania és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie.
2012. január 1-jétől az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelemre vonatkozó
előírások kiegészítésre kerültek a gazdasági tevékenységre vonatkozó rendelkezésekkel,
így az 58. § (8) bekezdése alapján, ha az ingó vagyontárgy átruházása – kivéve, ha a
magánszemély a bevételt egyéni vállalkozói tevékenysége keretében szerzi meg –
gazdasági tevékenység keretében történik, akkor az ingó átruházásából származó
jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint megállapított jövedelem önálló
tevékenységből származó jövedelemnek minősül.
|
Új szolgáltatásokkal bővült az Adó Online:
- díjmentes cikk és szaklap értesítő
- kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata
- egyedi szaklap ajánlatok
|
 |
Az Szja törvény 3. § 46. pontja alapján gazdasági tevékenységnek minősül valamely
tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása,
amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése
független formában történik.
Amikor nem gazdasági tevékenység
Annak megítélése, hogy az ingó értékesítése gazdasági tevékenységnek minősül-e, az eset
összes körülményeinek figyelembe vételével lehetséges.
Ha például a magánszemély szükségleteinek kielégítése céljából ruhákat vásárol, majd a
megunt, kinőtt ruhákat interneten keresztül értékesíti, akkor ez nem tekinthető gazdasági
tevékenységnek, mert az ingóságok beszerzése nem továbbértékesítési, haszonszerzési
céllal történt.
Ugyanez a helyzet akkor is, ha egy magánszemély a régi, feleslegessé vált könyveit
értékesíti, vagy ha egy kismama a gyermekei feleslegessé vált, kinőtt ruháit adja el.
Abban az esetben azonban, ha egy magánszemély kifejezetten abból a célból vásárol
gyermekruhákat, hogy azokat utóbb rendszeresen – például az interneten közzétett
hirdetések révén – értékesítse, akkor az így megszerzett jövedelme önálló tevékenységből
származó jövedelemnek tekintendő.
Az Szja tv. 58. § (7) bekezdése alapján nem kell a magánszemélynek megfizetni az
adóévben 200 ezer forintot meg nem haladó ingó vagyontárgy értékesítéséből származó
jövedelme után az adót. Ugyanakkor, ha az értékesítés gazdasági tevékenységnek
minősül, akkor a magánszemélynek – a már említett bekezdés alapján – önálló
tevékenységből származó jövedelme keletkezik, ezért ezt a kedvező szabályt nem
alkalmazhatja.
Ha a magánszemély ingó értékesítésből származó bevétele az adóév elejétől összesítve
nem haladja meg a 600 ezer forintot, akkor nem keletkezik adóköteles jövedelme (kivéve,
ha a bevételt egyéni vállalkozóként szerzi meg), még abban az esetben sem, ha az
értékesítés gazdasági tevékenységnek minősül.
A leírtak a gyakorlatban azt jelentik, hogy amennyiben egy kismama értékesíti az
interneten a gyermeke kinőtt ruháit, megunt játékait és az ebből, valamint az adóév során
más ingó vagyontárgy értékesítéséből származó összes bevétele nem haladja meg a 600
ezer forintot, akkor nem keletkezik az Szja tv. szerinti adóköteles jövedelme. Nem kell
jövedelmet megállapítani a bevételből akkor sem, ha a magánszemély gazdasági
tevékenység keretében értékesít ruhákat, egyéb ingóságokat, és az így megszerzett
bevétele nem haladja meg éves szinten a 600 ezer forintot.
Annak megállapítása, hogy a magánszemély tevékenysége gazdasági tevékenységnek
tekinthető-e, a magánszemély kötelezettsége, ennek következtében az ingó vagyontárgyak
vevőjének – abban az esetben sem, ha kifizetőnek minősül – nem keletkezik adóelőlegmegállapítási,
-levonási,
-megfizetési
és
-bevallási
kötelezettsége.
Ezen adókötelezettségek a magánszemélyt terhelik, a 16 százalékos mértékű személyi
jövedelemadót és a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást is a
magánszemélynek kell megfizetnie. Természetesen ilyen esetben a magánszemély
alkalmazhatja az Szja tv. 29. §-ában foglalt azon szabályt, amely szerint, ha a jövedelem
után a magánszemély kötelezett a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás
megfizetésére, akkor a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként
figyelembe venni. Az így kiszámított összeg fogja képezni a 16 százalékos mértékű
személyi jövedelemadó és a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapját is.
Önálló tevékenység
Ettől külön kell kezelni azt az esetet, ha a magánszemély a saját maga által előállított
ingóságokat értékesíti, például könyvet ír, vagy festményeket, szobrokat, ékszereket
készít, és azokat árusítja. Ezeknek a vagyontárgyaknak a létrehozására irányuló
tevékenység önálló tevékenységnek minősül, így nem az ingó átruházásra vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni, hanem az önálló tevékenységből származó jövedelemre
vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani a magánszemély jövedelmét és ennek
megfelelően kell teljesíteni az adókötelezettségeket is.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 16. §-ának (1)
bekezdése szerint adóköteles tevékenységet – bizonyos kivételektől eltekintve – csak
adószámmal rendelkező adózó folytathat. Annak meghatározása során, hogy online
piactéren vagy interneten, például közösségi oldalon szervezett vásáron, piacon történő
értékesítés az általános forgalmi adó rendszerében adókötelezettséget eredményez-e, a
gazdasági tevékenység, valamint az adóalanyiság fogalmát kell megvizsgálni.
Áfakötelezettség
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.)
5. §-ának (1) bekezdése határozza meg, hogy az Áfa tv. alkalmazásában kit tekintünk
adóalanynak. Ezen rendelkezés értelmében adóalany az a jogképes személy vagy
szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül
annak helyére, céljára és eredményére. Tekintettel arra, hogy az élő természetes személy
minden esetben jogképes a magyar jogrendszerben, amennyiben saját neve alatt gazdasági
tevékenységet is végez, áfa alanyisága megállapítható.
Az Áfa tv. 6. §-ának (1) bekezdése értelmében gazdasági tevékenység, azaz
adóalanyiságot keletkeztet valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy
rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy
azt eredményezi, és annak végzése független formában történik. Ez alapján a gazdasági
tevékenység kritériumai a következők:
– üzletszerűség, illetőleg tartósság vagy rendszeresség
– ellenérték elérésére irányultság
– a tevékenység független formában történő végzése.
Az Áfa tv. szerinti gazdasági tevékenység egyik alapvető eleme az, hogy a tevékenység
üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres legyen. Fontos kiemelni, hogy az említett
feltételeknek nem együttesen kell fennállnia. Ez egyrészről azt jelenti, hogy az ellenérték
fejében végzett tevékenység abban az esetben is lehet üzletszerű, ha az egyszeri, de
mindig vizsgálni kell az eset összes körülményét. Általánosságban azonban az egyszeri
értékesítés nem eredményez adóalanyiságot, legyen az értékesítés tárgya akár egy
padláson talált régiség, ajándékba kapott arany ékszer, vagy személygépkocsi, ingatlan.
Ha valaki azonban rendszeresen régiségek után kutat (több padláson is), azokat
felvásárolja, rendszeresen értékesíti, úgy elmondható, hogy ez a tevékenység gazdasági
tevékenységnek minősül. Abban az esetben, ha valaki örököl egy 100 millió forint értékű
ingatlant, és ezt értékesíti, ezen értékesítés nem keletkeztet az áfa rendszerében
adóalanyiságot, ez az eladás nem tekinthető gazdasági tevékenységnek.
| Kiskönyvtár az áfáról 3. rész: Áfalevonás és áfa-visszaigénylés |
|
Gyakorlati példákon keresztül bemutatjuk az adólevonási jog természetét, szabályait, az adólevonás általános és különös feltételeit, kitérve a speciális termék- és szolgáltatáskörökre. Ismertetjük az adólevonás tárgyi feltételeit, valamint az áfa-visszaigénylés jelenleg hatályos rendszerét.
Rendelje meg most! Ára mindössze 2990 Ft+ 5% áfa
|
Másrészt, ha az ellenérték fejében végzett tevékenység nem üzletszerű ugyan, de tartós
vagy rendszeres, akkor a tevékenység az áfa szempontjából szintén gazdasági
tevékenységnek minősül (feltéve, hogy a gazdasági tevékenység egyéb feltételei is
fennállnak), és így forgalmi adóztatás alá esik. (Természetesen, ha emellett még
üzletszerű is, akkor is gazdasági tevékenységről beszélünk, csupán arról van szó, hogy
nem feltétel, hogy mindkét körülmény egyidejűleg fönnálljon, elegendő az egyik
megvalósulása is.) Ez jellemzően azonban nem a szóban forgó körben – online piactéren,
különféle vásárokon – fordul elő. Példa lehet a nem üzletszerűen, de tartósan/rendszeresen
végzett tevékenységre, ha egy alapítvány rendszeresen jelképes áron értékesít.
Az Áfa tv. sem az üzletszerűség, sem a tartósság/rendszeresség fogalmát nem határozza
meg, így ezen kifejezések hétköznapi jelentéséből kell kiindulni. Üzletszerűnek tekinthető
(de nem minden esetben üzletszerű) a tevékenység, amennyiben az a magánszemély
megélhetésében, vagyoni és jövedelmi viszonyaihoz mérten nem elhanyagolható mértéket
képvisel, a magánszemély bevételei között jelentős mértékű. Üzletszerűnek minősül a
tevékenység akkor is, ha azt egy kifejezetten gazdálkodásra létrehozott személy, szervezet
végzi ellenérték fejében. Az üzletszerűség vizsgálata során az értékesített tétel
mennyiségét, az értékesítés körülményeit, valamint az életszerűségét kell figyelembe
venni. Általánosságban véve nem életszerű például az, hogy valaki a gyermekei,
családtagjai kinőtt ruháinak értékesítéséből egy év alatt 1 millió forintos jövedelemre
tegyen szert.
A tartósság/rendszeresség szinonim fogalmak. Rendszeresség esetén nem feltétel, hogy a
magánszemély árrés elérése céljából értékesítsen, az értékesítések ismétlődése már
adóalannyá teheti. A tevékenység áfa szempontból történő minősítését az sem
befolyásolja, hogy azt a magánszemély fő-, melléktevékenységként, vagy esetleg
hobbiként folytatja-e.
Főszabály szerint, ha valaki a háztartásában feleslegessé vált tárgyait alkalomszerűen
értékesíti (egy évben akár többször is), úgy ez az eladás nem eredményez adóalanyiságot.
Egyértelműen fennállnak azonban a gazdasági tevékenység feltételei, ha egy értékesítő
másoktól vásárol fel (gyűjt össze) különböző (használt) termékeket (például gyerekruhák,
konyhai eszközök, bútorok) és ezeket rendszeresen értékesíti online felület(ek)en.
A gazdasági tevékenység további kritériuma az ellenérték elérése, vagy az arra való
irányultság. Az Áfa tv. 5. §-a (1) bekezdésének azon kitétele alapján, mely szerint a
gazdasági tevékenység a céljára és az eredményére tekintet nélkül áfa adóalanyiságot
eredményez, az áfa rendszerében nincs jelentősége annak, hogy a gazdasági tevékenység
ténylegesen eredményes, illetve jövedelmező-e. Tehát a tevékenység áfa
kötelezettségének megítélésekor érdektelen, hogy a ráfordítások milyen mértékűek,
illetve, hogy meghaladják-e a bevételeket. Az elért ellenértékekre tekintettel még
veszteség esetén is áfa kötelezettség terhelheti a tevékenységet, azaz az adóalanyiságot
megalapozhatja.
A független formában végzett tevékenység – jóllehet az Áfa tv. erre vonatkozóan sem ad
meghatározást – gyakorlatilag azt jelenti, hogy ahhoz, hogy egy tevékenység gazdasági
tevékenységnek minősüljön, azt a jogalanynak saját nevében kell végeznie. Az Áfa tv. 6.
§-ának (5) bekezdése kimondja, hogy nem minősül független formában végzett gazdasági
tevékenységnek az a tevékenység, amelyet munkaviszony, munkaviszony jellegű
jogviszony vagy olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végeznek,
amelyben a jogosult irányítása és felelőssége mellett a kötelezett alárendelt helyzetben
van a tevékenység végzése eredményének, díjazásának, valamint egyéb feltételeinek és
körülményeinek meghatározásában.
Fontos hangsúlyozni, hogy az áfa rendszerében ahhoz, hogy egy tevékenység gazdasági
tevékenységnek minősüljön, csak a fentebb említett kritériumokat kell vizsgálni, a
gazdasági tevékenység nem összeghatárhoz kötött.
Amennyiben a végzett tevékenység adóköteles tevékenységnek minősül, úgy az adóalanyt
az adófizetési és bizonylatadási kötelezettség is terheli.
Az áfa-rendszerében azonban a gazdasági tevékenység sem feltétlenül eredményez
adófizetési és bevallási kötelezettséget, mert az adóalany választhat alanyi
adómentességet, amely 6.000.000 forintos éves értékhatárig választható. Az Áfa tv. 257.
§-a (2) bekezdésének b) pontja értelmében az az adóalany, aki ilyen minőgében alanyi
adómentességben részesül, mentesül a bevallástételi kötelezettség alól is. (Az alanyi
adómentességre vonatkozó szabályokat az Áfa tv. XIII. fejezete tárgyalja).
Az Art. 22. §-a (1) bekezdésének c) pontja kimondja, hogy az általános forgalmi adó
alanya az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg nyilatkozik
arról, hogy alanyi adómentességet választ. Az Art. ezen szabálya alapján tehát az alanyi
adómentesség visszamenőlegesen nem választható, az értékesítések után, amennyiben
gazdasági tevékenységről, adóalanyiságról beszélünk, általános forgalmi adót kell fizetni,
a teljesítés időpontjában érvényes adómértéknek megfelelően.
A fentieken túl az értékesítőnek ügyelnie kell arra, hogy ügylete nem tartozik-e az Áfa tv.
XVI. fejezetében foglalt különbözet szerinti adózás szabályai (viszonteladóra vonatkozó
szabályok) alá, mert ebben az esetben speciális szabályokat is alkalmazni kell. A
különbözeti adózás szabályai ugyanakkor nem zárják ki, hogy a viszonteladói
tevékenységet végző adóalany alanyi adómentességet válasszon. Ebben az esetben az
adóalanyt sem adófizetési, sem bevallási kötelezettség nem terheli a következők alapján.
Tekintve, hogy az adóalany alanyi adómentes minősége az Áfa tv. eltérő rendelkezése
hiányában viszonteladói tevékenységére is kiterjed, továbbá figyelemmel arra, hogy az
alanyi adómentesség időszaka alatt az adóalanytól adófizetési kötelezettség csak az Áfa
tv-ben kifejezetten meghatározott esetekben követelhető (melyek közé nem tartozik a
viszonteladói tevékenység), az alanyi adómentesként bejelentkezett adóalanynak az Áfa
tv. XVI. fejezetének megfelelő használt cikk értékesítése tekintetében sem kell adófizetési
kötelezettséggel számolnia.
Az online piactéren végzett értékesítések ellenőrzése során az adóhatóság jellemzően
azokkal az esetekkel találkozott, amikor az értékesítők kifejezetten abból a célból
vásároltak fel termékeket, hogy azokat később értékesítsék. Ez a körülmény az egyéb
feltételek fennállása mellett egyértelműen megalapozza az adóalanyiságot.
Szükséges megjegyezni, hogy amennyiben az adott tevékenység az Áfa tv. szerinti
gazdasági tevékenységnek minősül, de ennek ellenére a magánszemély nem tesz eleget a
bejelentkezési kötelezettségének, az áfa-fizetési kötelezettség az adóalanyként történő
bejelentkezés (adószám kiváltás) elmulasztásától függetlenül terheli.
Összefoglalás
1. Ha a magánszemély az ingóságait nem gazdasági tevékenység keretében értékesíti,
akkor az ebből származó jövedelmét az ingó átruházásból származó szabályok szerint
kell megállapítania és megfizetnie a 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadót.
Nem kell ugyanakkor megfizetni az adóévben 200 ezer forintot meg nem haladó ingó
vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelme után az adót.
Ha az ebből származó bevétele az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer
forintot, akkor nem keletkezik adóköteles jövedelme és személyi jövedelemadó-fizetési
kötelezettsége.
Számla-, nyugtaadási és áfa-fizetési kötelezettség nem terheli.
2. Ha a magánszemély az ingóságait nem egyéni vállalkozóként ugyan, de gazdasági
tevékenység keretében értékesíti, akkor az ingó átruházásából származó jövedelemre
vonatkozó rendelkezések szerint megállapított jövedelme önálló tevékenységből
származó jövedelemnek minősül, 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadót és
27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie.
Nem alkalmazhatja a 200 ezer forintos szabályt, ugyanakkor, ha az ingó
értékesítésből származó bevétele az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600
ezer forintot, akkor nem keletkezik adóköteles jövedelme.
A gazdasági tevékenység áfa-alanyiságot eredményez, így adószámmal kell rendelkeznie,
számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség terheli, és amennyiben nem választott alanyi
adómentességet, akkor áfa-fizetési, bevallási kötelezettsége van.
3. Ha egyéni vállalkozó végez ingó értékesítési tevékenységet, akkor az ebből származó
jövedelmét nem az ingó vagyontárgy átruházásának szabályai alapján kell
kiszámítania, hanem az általa egyéni vállalkozóként választott adózási módra
irányadó rendelkezések szerint kell azt megállapítania, és ennek megfelelően kell
teljesítenie az adókötelezettségeket.
Az egyéni vállalkozó áfa-adóalanynak minősül és a tevékenysége keretében végzett ingó
értékesítéshez kapcsolódóan számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség terheli, és
amennyiben nem választott alanyi adómentességet, akkor áfa-fizetési, bevallási
kötelezettsége van.
