Védi az egykulcsost a kormány
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Sajtótájékoztatón vitatta a Pénzügyi Szemlében megjelent cikk állításait az adózásért felelős államtitkár. Orbán Gábor szerint számos módszertani hiba miatt téves következtetésre jutottak a kutatók az egykulcsos adórendszer társadalmi hatásairól. Valójában az egykulcsos szja-rendszer vezet ki a válságból – mondta az államtitkár.
Módszertani hibákat lát a kormány
A Pénzügyi Szemlében az szja-rendszerről megjelent tanulmány megállapításai főként módszertani okokból félrevezetőek, hiszen a jövedelmi helyzet vizsgálata során a szerzők nem tértek ki a háztartási jellemzőkre, számos intézkedést figyelmen kívül hagytak, és nem vették figyelembe az érintettek adóváltozásokra adott reakcióit sem – mondta sajtótájékoztatóján Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adó- és pénzügyekért felelős államtitkára.
A Virovácz Péter és Tóth G. Csaba által jegyzett tanulmányban többek között arról írtak a szerzők, hogy az egykulcsos szja bevezetéséből a legtöbbet a legjobban kereső, gyermektelen adózók nyerték, az átlagbér alatt keresők vesztesei voltak az intézkedésnek.
Az államtitkár szerint a tanulmány egyik leglényegesebb tévedése, hogy a személyi jövedelemadó (szja) rendszer 2010 és 2013 között végbemenő átalakítását az szja-bevallások szerinti egyéni jövedelem-eloszláson vizsgálja. Ezzel az a probléma, hogy nem családban, háztartásban gondolkodik, és ezért az egyén jövedelmének vizsgálata során figyelmen kívül hagyja a többi családtag jövedelmi helyzetét, illetve az eltartottak számát.
Egyáltalán nem számoltak a tanulmányban az elmúlt években végbement bérnövekedéssel sem, pedig a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2010 és 2013 között 14 százalékkal emelkedett a bruttó átlagkereset, és a családi kedvezménynek köszönhetően pedig 17,8 százalékkal nőtt a nettó átlagkereset Magyarországon.
| 2013. december 5: Adónap |
|
ART, SZJA, ÁFA, JÁRULÉKOK, TAO – Mindent megtudhat a 2014-től hatályos adó- és járulékváltozásokról!
Időpont: 2013. december 5.
Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.
Program:
- 09.00-10.00 Az adózás rendjéről szóló törvény változásai
- 10.15-11.45 Személyi jövedelemadó változásai
- 13.00-14.00 Járulékok változásai
- 14.00-15.30 Általános forgalmi adó változásai
- 15.45-16.45 Társasági adó változásai
Előadók:
- Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs ügyvéd, adószakértő, c. egyetemi tanár ELTE jogi kar
- Dr. Németh Nóra tanácsos, NAV
- Dr. Kovács Ferenc adószakértő
- Sike Olga főosztályvezető-helyettes, NAV
- Széll Zoltánné szakmai főtanácsadó, NAV
További információk és jelentkezés itt
|
Orbán Gábor szerint hiba figyelmen kívül hagyni a munkahelyvédelmi akció keretében bevezetett munkáltatói kedvezményeket, amelyek a leginkább kiszolgáltatott munkavállalók adóterheinek csökkenését eredményezték. Egy másik tévhit, hogy a minimálbérre bejelentett munkavállalók többsége szegény: valójában második-harmadik kereső egy közepes vagy magas jövedelmű háztartásban – fejtette ki az államtitkár. Hozzáfűzte, hogy ezért az adójóváírás eltörlése kapcsán kijelenthető, hogy annak teljes összegére sok esetben a magasabb jövedelmű családokban élők voltak a jogosultak, így nagyrészt nem érhetett célba az adórendszeren keresztül nyújtott támogatás.
„Az egykulcsos rendszer kritikusai azt is előszeretettel elfelejtik megemlíteni”, hogy 2013-tól megszűnt a kimondottan a legmagasabb jövedelműeknek kedvező munkavállalói nyugdíjjárulék-plafon intézménye, amelynek következtében nem csupán az szja-rendszer, de a járulékrendszer is lineárissá vált – mondta.
Megszűnt a teljesítmény-visszafogás
Orbán Gábor hangsúlyozta: a családi adókedvezmény egyéni járulékokra való, 2014-től esedékes kiterjesztése éves szinten további 53 milliárd forintot hagy a családoknál, ez pedig egyértelműen hozzájárul a fogyasztói bizalom erősödéséhez, a növekedés beindulásához.
A jelenlegi rendszerben az adózók felső 20 százaléka fizeti a személyi jövedelemadó mintegy 60 százalékát, tehát az adó többségét jelenleg is a jómódban élők fizetik, nem ebben van a változás lényege – hívta fel a figyelmet. Az adókulcsok korábbi kiugróan magas mértéke a múltban az érintett réteg teljesítményének visszafogását, a jövedelmük eltitkolását vagy extrém esetben akár az ország elhagyását eredményezte – fejtette ki Orbán Gábor.
Kiemelte: a 2011 előtti adórendszer kifejezetten büntette a gazdasági szereplők teljesítményét, eredményeit és túl sokat követelt a legálisan munkát vállaló polgároktól, ráadásul „tömegek előtt tárta nagyra az adócsalás kapuját”. A régi rendelkezések nem törődtek a munkahelyteremtés fontosságával, és nem vették figyelembe a gyermeknevelés költségeit, így büntették a gyermekvállalást – mondta Orbán Gábor.
Ezért a kormány adóreform programja olyan adórendszeri változásokat hozott, amelyek fókuszában a munka és a családok megbecsülése áll, egyúttal mérsékli a munkavállalók és a vállalkozások adóterheit. A tapasztalatok alapján kimondható, hogy a gazdasági válságban az egykulcsos személyi jövedelemadónak köszönhető, hogy nem volt komolyabb visszaesés a hazai keresletben, sőt meg tudott indulni a kiskereskedelmi forgalom növekedése, ezért az új jövedelemadó-rendszer a növekedés egyik fő motorjának tekinthető az államtitkár szerint.
A kormány elsődleges célja az adórendszer átalakításával az volt, hogy ne érje meg Magyarországon sem anyagi, sem erkölcsi értelemben az adózás megkerülése; ehhez egy életszerű, teljesíthető, munkabarát, egyszerű adórendszert kellett kialakítani.
Kitörtünk a válságból az szja-val
Az adórendszer átalakítása az elmúlt 20 év legjelentősebb adócsökkentésével biztosít előnyt a munkát vállaló, gyermeket nevelő családok számára, és évente mintegy 500 milliárd forintot hagyott a lakosságnál – emelte ki Orbán Gábor.
Hozzáfűzte: vitathatatlan, hogy egy ilyen mértékű adócsökkentés pozitívan hat a fogyasztásra, egyúttal növelve a megtakarításokat is. A családi kedvezmény a magas fogyasztási határhajlandóságú csoportokat juttatta jelentős többletjövedelemhez, ami elengedhetetlen volt a fogyasztói bizalom helyreállításához, amellyel a gazdaságot sikerült gyorsuló pályára állítani. A felső adókulcs eltörlésének kedvezményezettjei pedig jövedelmük magas hányadát takaríthatták meg. Mindkét hatás közös jellemzője, hogy segíti a gazdasági növekedést, az előbbi főleg rövidtávon, míg az utóbbi hosszabb távon hat – mondta el Orbán Gábor.
Az egykulcsos adórendszer a növekedés egyik fő motorja, a komplex jövedelemadó-reformnak köszönhetően Magyarországon ismét megéri munkahelyet teremteni és munkát vállalni, lehetségessé válik a munkanélküliségből, a gazdasági megtorpanásból és a demográfiai válságból való kitörés – mondta Orbán Gábor.
(Forrás: MTI)
